Ott essem el én, a harc mezején

Madarász Viktor: Petőfi halálaGyerekkoromban büszke voltam arra, hogy Petőfi Sándor a világ öt legnagyobb költője közé tartozik. Még Puskin nevére emlékszem, de hogy honnan származik ez a nyilvánvalóan szubjektív válogatás, azt nem tudom. Mindenesetre Petőfi életéről, haláláról írt művek egy könyvtárt töltenének meg. A legismertebb szerzők Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Dienes András, Szűcs Gábor. Még halála utáni életének is akadt krónikása, a kazánkirály vagyona ment rá a barguzini kutatásra.

Madarász Viktor: Petőfi halálaGyerekkoromban büszke voltam arra, hogy Petőfi Sándor a világ öt legnagyobb költője közé tartozik. Még Puskin nevére emlékszem, de hogy honnan származik ez a nyilvánvalóan szubjektív válogatás, azt nem tudom. Mindenesetre Petőfi életéről, haláláról írt művek egy könyvtárt töltenének meg. A legismertebb szerzők Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Dienes András, Szűcs Gábor. Még halála utáni életének is akadt krónikása, a kazánkirály vagyona ment rá a barguzini kutatásra.

   Mindezt az juttatta eszembe, hogy kezembe került a Pesti Napló, 1930. július 29-i száma, amelyben Karinthy Frigyes terjedelmes cikket írt „Az utolsó Petőfi-portré" címmel, elemezve Madarász Viktor „Petőfi halála" c. festményét. Karinthy így ír: A fájdalmas arcú, haldokló ifjú, saját kicsorduló vérébe mártva mutatóujját, leírja a homokba azt a szót, hogy „Hazám…." (A képet a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.)

   Már a világosi fegyverletétel előtt az osztrákok elkezdték keresni azokat az eltűnt személyeket, akik vezetői voltak az 1848-as Szabadságharcnak. Például Petőfit, aki legendává vált és nyugtalanította a hatóságot. Később, a Bach-korszakban előkerült egy jelentés, amelyet Heydte ezredes írt. Ebben az szerepel, hogy az 1849. július 31-én vívott segesvári ütközet után Fejéregyháza és Héjjasfalva között az országúton, közel egy kúthoz, leszúrt felkelőtisztet látott. Azért lett erre figyelmes, mert iratok hevertek a halott körül. Szólt egy bakának, vegye fel a papírokat. Köztük egy levelet talált, amit bizonyos Kemény Farkas ezredes intézett Bem József altábornagyhoz, a halott tisztnek tehát Bem testőrségéhez kellett tartoznia. Sovány, száraz arcú, magas homlokú, kis fekete szakállas férfinak írja le. A levél katonailag fontos adatokat tartalmaz, ezért érdeklődik a fogoly tiszteknél, leírja nekik a halottat. Egyhangúan azt állítják közvetlenül az ütközet után, hogy ez csak Bem testőrtisztje, Petőfi őrnagy lehetett,

   Ismerjük Petőfi utolsó levelét feleségéhez, Szendrey Júliához. A dátum 1848. július 30., tehát egy nappal a segesvári ütközet előtt. Ebben a levélben arról is beszámol, hogy Bemhez készül egy fontos levéllel.

   Madarász Viktor a magyar történelem festője volt. Alakjainál a hűségre törekedett, képei valósággal élnek. Zrinyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben. Hunyadi László a ravatalon. Podrebjad cseh király bemutatja Mátyásnak a magyar küldöttséget. A Petőfi halálát 1875-ben festette, témáját gondos kutatás előzhette meg. Nincs ok kételkedni benne. Erre a végeredményre jut Dienes András író és irodalomtörténész, aki egész életét Petőfi-kutatásnak szentelte.

(Ezt az írást azoknak szántam, akik a segesvári csata után írt Petőfi-versek után kutakodnak. A szibériai Barguzinban, vagy másutt.)

Láng Róbert