A Fidesz képviselője csupáncsak erre az egyszerű kérdésre szeretett volna választ kapni. Dr. Nyitrai Zsolt kapott is érdemi választ, bár abban nincsen sok köszönet. Korrekten megindokolták: külföldön is (nagyobb népesség, országterület mellett: ez természetesen kimaradt) de szintén nagyon költséges nagylétszámú szervezetek a hasonló hatóságok. A miniszteri választ -12 oldal – PDF állományban a cikk végéről tölthetik le olvasóink.

 

A Fidesz képviselője csupáncsak erre az egyszerű kérdésre szeretett volna választ kapni. Dr. Nyitrai Zsolt kapott is érdemi választ, bár abban nincsen sok köszönet. Korrekten megindokolták: külföldön is (nagyobb népesség, országterület mellett: ez természetesen kimaradt) de szintén nagyon költséges nagylétszámú szervezetek a hasonló hatóságok. A miniszteri választ -12 oldal – PDF állományban a cikk végéről tölthetik le olvasóink.

Először Dr. Nyitrai Zsolt (FIDESZ) irásbeli kérdése:

Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

„Mire költ el az NHH évi 20 milliárd forintot?" címmel a Házszabály 91. §-a alapján kérdést kívánok benyújtani Szabó Pál, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi miniszterhez. Kérdésemre a választ írásban kérem!

Tisztelt Miniszter Ur!

A Nemzeti Hírközlési Hatóság, az NHH (illetve jogelődjei a Hírközlési Felügyelet, valamint még előbb a Hírközlési Főfelügyelet) 1993 óta, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként, jogszabályi felhatalmazás alapján, saját maga szedi be a hatósági díjakat és használja is fel ezeket, mint saját bevételeit a törvény által megszabott feladatok finanszírozására. Ezért az NHH nem is „szorul" költségvetési támogatásra, sőt a költségvetés befizetője, amint azt a minden évben az aktuális költségvetési törvények általában előírják.

Az NHH által szedett díjak közül mindmáig a legjelentősebb tétel a ma is hatályos 6/1997. (IV. 22.) KHVM Rendelet alapján szedett frekvenciahasználati díj (amely ÁFA nélkül számítva 2005-ben az összes bevétel 58%-a, 2006-ban 63%-a, 2007-ben 65%-a volt, 2008-ban pedig 64,5%-a).

Az NHH által szedett díjak igen jelentősek, a költségvetésben is kimutatható százalékot tesznek ki, azonban ezek a díjak az idők változásával, illetve a fent hivatkozott rendelet díjszámítási módszereinek köszönhetően igen jelentős növekedést mutattak. Míg a rendelet hatálybalépésének évében, 1997-ben az NHH összes bevétele 3459,7 millió Ft volt, addig 2008-ra ez a szám közel 6-szorosára, 20400 millió Ft-ra rúg azzal, hogy jelentős növekedés az előző évhez képest 2004-ben figyelhető meg, 15968,3 millió Ft-os bevételi előirányzattal.

Mindeközben az NHH létszáma az átalakulás előtti 6-700 főről 2008-ra 400 körülire csökkent, ezzel még mindig élen járva Európában. Mivel 2003 óta az Eht. (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény) szabja meg az NHH feladatait, feltételezhető, hogy 2003 és 2008 között ezen feladatok jelentősen nem változtak, az NHH saját bevételeiből származó finanszírozása az említett időszak alatt (2003-ban 12008 millió Ft) mégis közel 70%-kal nőtt (már 2007-ben is 20400 millió Ft). Természetesen ezt nyilvánvalóan a hírközlési piac bővülése okozza. Mégis felmerül a kérdés, hogy az NHH feladatainak ellátásához, amelyhez egyre kevesebb munkatárs is elegendő, szükséges-e ekkora összeg, amely a

költségvetésbe befizetett ÁFA és a költségvetési elvonás után is 11412 millió Ft 2008-ban?

Hogyan lehet az, hogy míg pl. 2002-ben, a liberalizált távközlési piac első évében még az önmagában sem kevés, 10628,3 millió forintnyi összeg is elég volt az NHH feladatainak ellátására, addig már 2007-re is 20400 millió Ft kellett, azaz a 2002-es összeg mintegy duplája?

Számoljunk egy kicsit: az NHH létszámadataiból, és az ÁFA és egyéb költségvetési befizetések utáni bevételből kiszámítható, hogy az egy főre eső kiadás összege egyre növekszik. Míg 2005-ben az említett összeg még „csak" 21,6 millió Ft volt, 2006-ban 19,9 millió, 2007-ben már 27,9 millió, és 2008-ban már 28,5 millió Ft.

Az NHH évről évre közreadott költségvetési tervében visszatérő mondat a következő: „Az EHT alapján az NHH magas színvonalú működtetéséhez szükséges források biztosítását szolgálja a felügyeleti díj" Ez a díjtétel azonban – ami tehát a magas színvonalú működést finanszírozza – minden évben messze elmarad a teljes bevételtől, általában 2000 millió forint körül mozog, tekintve az NHH 2004-es megalakulásától máig eltelt időszakot. Ennek fényében mire fordítják a többi bevételt?

Egy további példa:

A fenti dokumentum egyik évente, hasonló formában visszatérő mondata így hangzik: „A dologi kiadások meghatározó tétele a szellemi tevékenység körébe tartozó tanulmányok készítése, a csak külső erőforrások bevonásával biztosítható szakértői tanácsadás." Ez az összeg, kisebb-nagyobb eltérésekkel évek óta 1300 millió Ft körül mozog, amelyet az NHH a dologi kiadások terhére irányoz elő (ez az összeg a saját felhasználású teljes összeg 11-14%-a).

Mire a nagy összegű külső tanácsadásra fordított forrás, ha egyszer az NHH létszáma még mindig 400 fő körüli, amely még így is jelentősen meghaladja az Európai Unió legtöbb államában lévő hasonló hatóságok létszámadatait? Feltételezve azt, hogy az NHH nem küzd kompetenciagondokkal, miért is kell pl. évente 72-140 millió Ft-os összegben külső ügyvédi irodát (Réczicza-White & Case LLP) megbízni, az üvegzseb adatok alapján lakonikus egyszerűséggel csak "jogi tanácsadásinak hívott szolgáltatással egy olyan intézményben, ahol külön jogi főigazgató-helyettes működik két alárendelt igazgatósággal?

Tisztelt Miniszter Úr!

Mire költi az NHH évente jelentős mértékű és egyre növekvő bevételét? Nem túlzás-e, hogy ezen bevételeket mind „magára" költi a hatóság, miközben más hatóságok fele-, ötöd-, tizedennyi pénzből látják el nem kevésbé fontos feladataikat?

Nem túlzás-e az EU más tagállamaiban működő testületekéhez képest magas létszám, tekintve, hogy az említett tagállami intézmények is hasonló feladatokat látnak el?

Nem túlzás-e az egy főre vetített több, mint 28 millió Ft-os éves kiadás?

Tényleg szüksége van-e a magas létszámú NHH-nak arra, hogy évi 1300 millió Ft értékben, saját felhasználású költségvetésének több, mint 11%-a erejéig vonjon be munkájába külső tanácsadókat?

Várom Miniszter Úr válaszát!

Budapest, 2008. augusztus 8.

Dr. Nyitrtó Zsolt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A miniszteri válasz letölthető PDF-ben a cikk végéről. Mindenestre érdekes, jól szelektál saját szempontjai alapján a tényekben, az igazság egy szeletét mutatva be.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük