Vetélkedőkön bizonyára fogas kérdésnek számítana, hogy melyik az a város, ahol téli és nyári olimpiát egyaránt rendeztek és ahol a legtöbb olyan helyszín van, ami szerepel az UNESCO világörökség listáján. Mindkét kérdésre kiderült a válasz a Radisson Blue Béke Hotelben, a Peking Városi Kulturális és Turisztikai Hivatal által szervezett rendezvényen, ahol a kínai főváros mutatkozott be magyar turisztikai szakemberek és újságírók előtt. A hét előadás részletes ismertetésére nem vállalkozhatnunk, ezért itt csak a lényeget kiemelve foglaljuk össze az elhangzottakat.
Kínai Állami Turisztikai Hivatal budapesti irodájának igazgatója Li Huixin mindjárt az elején, az egyik legfontosabb tényre hívta fel a figyelmet: az utazási kedv növeléséhez új lendületet adhatnak azok a könnyítések, amelyeket a kínai kormány 2024 második felében vezetett be. Összesen 78 ország – köztük Magyarország, Szlovákia és Horvátország – állampolgárai számára egyszerűsítették a vízumkiadás rendszerét, az ideje 30 napra rövidült, és 240 órára, vagyis 10 napra szól a Kína 24 tartományába érvényes tranzit vízummentesség. Kényelmesebbé válik a látogatók vámkezelése is az egyszerűsített egyablakos engedélyezési és határellenőrzési eljárással. A 2024-ben indított „Beijing Services” repülőtéri szolgáltató pontok a külföldi látogatókat segítik a fizetésben, a közlekedésben és a kommunikációban. 
Chang Lin, a Pekingi Kulturális és Turisztikai Hivatal vezetőségi tagja arra emlékeztetett, hogy tavaly volt a 75. évfordulója a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének. Tőle tudtuk meg, hogy Peking az egyetlen olyan főváros, ahol téli és nyári olimpiát egyaránt rendeztek – igaz, nem ugyanabban az évben. A játékok nyomán megmaradt sportlétesítmények viszont a városkép állandó, fontos részévé váltak. Kiemelte még, hogy a 3000 éves múltra visszatekintő városban a múlt és a jelen épületei látványos egységet alkotnak. Ennek egyik legjobb példája, hogy a főváros feladatát is már 870 éve betöltő Peking központi tengelye, a Central Axis, 2024-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Ezért van tehát itt a legtöbb világörökségi helyszín, összesen nyolc!
Az egyik legizgalmasabb érdekesség a Nagy Csatorna – mely ugyancsak a Világörökség része – a világ legnagyobb mesterséges víziútja, összesen 1794 kilométer hosszú. Az építését i.e. 500 körül kezdték, tehát 2500 évesnél öregebb és még ma is használatban van. Többször betemették egyes részeit, de utána mindig felújították. A vasútépítések megkezdéséig Kína legfőbb kereskedelmi útvonala volt. Jelentősége ma sem csökkent, különösen azért, mert a partjai mentén rengeteg kulturális létesítmény sorakozik. Ilyen például a Pekingi Előadóművészeti Központ, a Pekingi Könyvtár és a Grand Canal Múzeum. Napjainkban is fejlődik, az elmúlt négy év során itt teljesen új kulturális és pihenőövezet jött létre. 
A Peking kulturális és történelmi látnivalóit bemutató iroda képviselője, Ms. Wang Mengmeng ugyancsak elsősorban a nyolc világörökségi helyszín fontosságát hangsúlyozta. Közülük kiemelkedik a Tiltott Város, mely sokáig zárva volt az idegenek előtt. Ezen kívül elmondta: a külföldi turisták kínai tartózkodásának könnyebbé tétele érdekében igen sok helyen helyen – szállodákban, színházakban, bevásárló-központokban és élelmiszer-áruházakban – valutaváltó bankautomatákat szereltek fel. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy elfogadnak számos különböző külföldi bankkártyát és már lehetséges a mobiltelefonnal való fizetés is. Az iroda mindezekről a visitbeijing.com oldalon nyújt tájékoztatást – az erre alkalmas számítógépeken az információk magyarul is megjelennek. 
A rendezvényen az Air China, China Eastern Airlines és Hainan Airlines irodáinak képviselői járataik adatait, érdekességeit ismertették. Egyebek mellett megtudtuk, hogy az útvonalaikon ma már a legkorszerűbb gépek repülnek, a Budapest-Peking közötti 7338 km-es távolságot 9 óra 10 perc alatt teszik meg! Országaink között jelenleg hét közvetlen repülőjárat van, hetente 24 járat közlekedik hét város, Peking, Sanghaj, Sencsen, Kanton, Csungking, Hszian, Ningbo és Budapest között. Kínából Magyarországra a legtöbb járatot a China Eastern Airlines (CEA) működteti, ők világszerte 1050 városba viszik el utasaikat. Az 1993-ban megalakult Hainan Airlines (HNA) körül viszont már egy csoport, a HNA Aviation Group 14 légitársaságot fog össze, 600 repülőgépük van. Összességében tehát Kínából a három légitársaság együttesen 1924 gépével Franciaországba, Oroszországba, Szingapúrba, Malajziába, Thaiföldre, Japánba, Dél-Koreába, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland városaiba, és hozzá még Európa több országába juthatunk el kényelmesen.
