Power Games / Hatalmi játszmák

 Előjáték

Power Games / Hatalmi játszmák címmel  dán művészek és művészcsoportok munkáit bemutató kiállítás nyílt 2010. március 19-én a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál első hivatalos eseményeként.

 Előjáték

Power Games / Hatalmi játszmák címmel  dán művészek és művészcsoportok munkáit bemutató kiállítás nyílt 2010. március 19-én a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál első hivatalos eseményeként.

Free Zone BudapestA Budapesti Tavaszi Fesztivál megalapítása óta Magyarország legnagyobb kulturális fesztiválja. Március utolsó két hetében a magyar főváros 50-60 helyszínén mintegy 200 esemény várja a közönséget. A fesztivál – melynek idén Dánia a díszvendége – kínálatában a komoly- és könnyűzenei koncertek mellett helyet kapnak színházi előadások, filmvetítések, szabadtéri programok és más fesztivál jellegű események is.

Jobbra: A dán koronaherceg párA Budapesti Tavaszi Fesztivál első hivatalos eseménye a dán művészek és művészcsoportok munkáit bemutató Power Games – Hatalmi Játszmák című kiállítás, amely a közgondolkodást és felelős viselkedést formáló szemléletmódok megközelítésén keresztül kíván párbeszédet kezdeményezni a magyar közönséggel.

Lángoló autóA Ludwig Múzeum előtt zeneszó és mozdulatművészek, az előtérben népviseleti ruhákban tánccsoport, és ünneplőbe öltözött iskolások virággal fogadták és köszöntötték a meghívott vendégeket. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján megjelent Frigyes dán koronaherceg és Mária koronahercegnő, Per Stig Moller kulturális miniszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Mads Sandau-Jensen, Dánia magyarországi nagykövete és a magyarországi diplomata testület több tagja. Hiller István rövid megnyitó beszédében megjegyezte: „a kiállítás olyan egyedi, hogy amikor kijönnek, a lelkük gazdagabb, a kedvük pedig jobb lesz."

A Kis HableányA rendezvény házigazdájaként és a kiállítás rendezőjeként Bencsik Barnabás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója üdvözölte a vendégeket. Megköszönte azt a kultúra közvetítő munkát, amit Zimányi Zsófia az elmúlt években a Tavaszi Fesztivál igazgatójaként kifejtett a fesztivál megszervezésében és örömét fejezte ki, hogy az idei fesztivál díszvendége Dánia lett.

33 Lány A9 oldalról Ez lehetőséget adott arra, hogy egy újabb ország művészeivel kezdjünk el egy nagyszabású kiállításon együtt gondolkodni és együtt dolgozni, amelynek a művészeti szféráját már évek óta figyelemmel kísértük. Nagyra értékeltük azt a művészi tevékenységet és azt az attitűdöt, amit a dán művészektől láttunk különböző helyeken.

33 Lány A9 oldalrólEz a kiállítás most lehetőséget teremt arra, hogy a hazai közönség is megismerhesse, és képet kapjon Dánia kortárs kultúrájából, a konfliktushelyzetek feldolgozásai iránt érzékeny látásmódból. Ez a látásmód jellemzi leginkább a dán kortárs művészetet. A művészek egyrészt bemutatják saját művészi stratégiájukat korábbi műveiken keresztül, másrészt kifejezetten erre a kiállításra készült aktuális társadalmi, politikai és kulturális jelenségekre reagálnak, és erre vonatkozó megfigyeléseiket osztják meg velünk.

A kiállított művek a napjaink társadalmában körvonalazódó territóriumokat és határmezsgyéket vizsgálják, és új cselekvési tereket tárnak elénk a társadalomhoz fűződő viszonyunk alternatívájaként, miközben megkérdőjeleznek nem egy fennálló hatalmi struktúrát. A kiállítás nyitó műve Michael Elmgreen és Ingar Dragset Amikor egy ország szerelembe esik önmagával (2008) című fotográfiája, amely Dánia nemzeti szimbólumát, A kis hableányt ábrázolja egy tükör előtt. A sellő figyelmét nem a tenger, hanem saját tükörképe köti le. A mű rámutat az önvizsgálat és a múlttal való szembesülés szükségességére is.

Ann Lislegaard Becsapódó kapu dördülése című hang- és fényinstallációja Ibsen Nórájának utolsó jelenetére utal. Harminchárom amatőr aktmodell fotója és a velük készült interjú olvasható Jens Haaning 33 lány a 9. oldalról című plakátsorozatán, melyet az alkotó "a dánokról és a női testhez fűződő kapcsolatukról készült etnográfiai dokumentumnak" tekint.

A városon belüli magán- és közterek között húzódó határokat vizsgálja a Bosch Ú Fjord művészcsoport Free Zone Budapest című kiállítási projektje. A padlón sematikus Budapest- térkép látható, rajta 50 "közlekedési táblával". A látogatók szavazata alapján ezeket a táblákat Budapest V. és VIII. kerületi közterületein helyezik majd el, a fehér vonallal jelölt zónán belül megengedett lesz a többi között az alvás, a játék és az imádkozás.

Dánia történetének és közéletének 1997-2008 közötti éveiből emel ki nyolc, a legkülönbözőbb társadalmi és politikai kérdést érintő eseményt Jens Haaning Dán közelmúlt című képeslap-sorozata. Az utolsó képen ábrázolt 2007-es koppenhágai zavargások inspirálták a Superflex művészcsoportot a Lángoló autó (2008) című film elkészítésére.

A közönség ezen kívül megtekintheti a csoport négyrészes mozgóképét is, amely a pszichoterápia szemszögéből reflektál a válságra és a gazdasági összeomlás rémképére. Katya Sander arra a kérdésre keres választ filmjében, hogy mi a kapitalizmus. Tue Ureenfort Kaviár Bár (2007) című installációjában gipsz halfej és neon felirat szerepel, a mű a veszélyeztetett tokfélék fennmaradásának és a kaviárkereskedelem szabályozásának összefüggéseit vizsgálja. Tanja Nellemann Poulsen Új installációja a Magyarországon is terjedő jobboldali radikalizmus és nacionalizmus jelenségét helyezi középpontba.

Néhány szóval kitérnék a bennünket, budapestieket is érintő Free Zone Budapest című kiállítási projektre. A koppenhágai Bosch Ú Fjord művészpáros új kulturális mértékek felé kíván utat nyitni, arra ösztönözve Budapest lakóit, hogy más fényben lássák városukat és a városi kultúrát. Lehet-e másképp használni a várost? Tábláik a normáktól eltérő viselkedésre bátorítanak minket azzal, hogy szabad zónákat jelölnek ki tabunak számító, láthatatlan, illetve ismerkedésre és beszélgetésre sarkalló cselekvések és jelenségek számára. A jelzőtáblák elhelyezése így vita tárgyává teszi a nyilvános tér funkcióit és szabályrendszerét, illetve a magánszféra és a nyilvánosság között húzódó határvonalat.

A kiállítás kurátora: Simon Kati

A tárlat a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban 2010. május 30-ig látogatható.

Forrás: Simon Kati/ Ludwig Múzeum

http://www.lumu.hu/

Lantai József