2012 szeptemberében tartották a Fővárosi Állat- és Növénykert élőhely és gyűjtemény rekonstrukciós projektje II. ütemének hivatalos záróeseményét. Az uniós támogatással, összesen 300 millió forintos költséggel megvalósult fejlesztés nyomán teljesen megújult a Japánkert, illetve a Főkapu vonzáskörzetében lévő többi parkrész is.

 

2012 szeptemberében tartották a Fővárosi Állat- és Növénykert élőhely és gyűjtemény rekonstrukciós projektje II. ütemének hivatalos záróeseményét. Az uniós támogatással, összesen 300 millió forintos költséggel megvalósult fejlesztés nyomán teljesen megújult a Japánkert, illetve a Főkapu vonzáskörzetében lévő többi parkrész is.

 

A záróeseményen felszólalt dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Kósa Géza, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének 8MABOSZ) elnöke, dr. Orlóci László, az ELTE Füvészkertjének igazgatója, valamint prof. dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója is.

 

Kertrekonstrukció uniós támogatással. A botanikai gyűjtemény megújítását 270 millió forinttal támogatta az EU. Az Állatkert 2010-ben uniós támogatást nyert a 2008-ban megkezdett kertészeti-botanikai rekonstrukció folytatásához, így az „Élőhely- és gyűjtemény rekonstrukció a Fővárosi Állat- és Növénykertben II. ütem" című projekt keretében a Japánkert és a Főkaputér környezetében fekvő parkrészek fejlesztése is lehetővé vált.

 

A kivitelezés a kert növénygyűjteményének legnagyobb kiterjedésű parki részét érintette (Japánkert és a Főkapu körül elterülő részek). Kertszerkezetében és fajösszetételében az itt élő koros növényállomány őrzi leginkább az Állatkert történeti kerti jellegét. Ezeken a területeken a faállomány egészségi állapotának felmérését végezték el, majd a tervezést követően az invazív, külhonos fás növények számának csökkentése, valamint a gyűjteményes szempontból értéktelen, de nagy egyedszámban előforduló taxonok gyérítése volt a cél. Fontos feladat volt az esetlegesen balesetveszélyes, leromlott állapotú faegyedek ápolása, végső esetben kivágása is. Utóbbiaknál fokozottan figyelni kellett arra, hogy ezek az odvas, sokszor borostyánnal benőtt fák számos védett madár, denevér és rovarfajnak adnak búvó és fészkelő helyet, ezért ha azt állapotuk megengedte, úgy ezek meghagyták.

Fenti beavatkozások az állomány egyes részeinek megnyitásával jártak, ami lehetőséget teremtett a gyűjteményi szempontból értékes, új fajok, taxonok telepítésére, illetve korábban kipusztultak pótlására. A növényállományban minőségi cseréket hajtottak végre, ami egyrészt a gyűjtemény gazdagítását, értékének növelését eredményezte, másrészt a környezeti igények figyelembevétele és a telepített fajok és változatok gondos kiválasztása elősegíti a növényállomány jobb adaptációs képességét az aktuális környezeti változásokhoz. Mindezekkel a változtatásokkal a kertrészek tudatosabb tematizálása is a célok között szerepelt.

 

A gyűjteményrekonstrukcióval érintett részen túl a csapadékvíz összegyűjtése és hasznosítása is fontos célja volt a fejlesztésnek. A burkolt felületekre és épületekre hulló csapadéknak a közcsatornába vezetése helyett a projekt megvalósításával az ide hulló évi közel 2500 m3 csapadékot helyben szivárogtatják el. A szivárogtatók rejtett pozícióban (felszín alatti üregeket képezve) kerültek elhelyezésre, amelynek előnye, hogy így a párolgási veszteség csekély, továbbá a víz elsősorban a talaj alsóbb rétegei felé szivárog el, vagyis a víz ezzel a megoldással közvetlenül a fás növényállomány gyökérzónájába jut. Mivel az öntözőrendszerek jellemzően inkább a feltalaj sekélyebb benedvesítésére alkalmasak, ezt öntözéssel csak igen nagy vízmennyiség kijuttatása révén, nagy költséggel tudnánk elérni, ezért nem is gyakorlat. Az elszivárogtatás indirekt kedvező hatása, hogy a közcsatornába vezetett vízmennyiség jelentősen csökken, azaz a környezeti terhelést is csökkentjük.

 

A talaj alsóbb rétegeiben, a fás növények gyökérzónájában a vízellátottság növelése egy gyűjteményes kert szempontjából azért is stratégiai jelentőségű kérdés, mert egy koros, fás növényállománnyal rendelkező kert elsődleges képét, szerkezetét pontosan ezek a növények határozzák meg. Kondíciójukra a kedvezőtlen klimatikus hatások hátrányosan hatnak, ezért vízellátottságuk javítása általános állapotukat, károsítókkal szembeni ellenálló-képességüket, összességében túlélési esélyüket nagymértékben és hosszú távon növeli meg.

 

Járulékos célja a projektnek az ismeretterjesztés és a környezettudatos szemléletformálás a magas szakmai igényű növénygyűjtemények és kerti élőhelyek bemutatásán keresztül.

 

A projekt az alábbi kertrészeket érintette:

A Kelet-Ázsiai Dendrológiai Gyűjtemény, kertészeti és botanikai fejlesztése, beleértve a Japánkertet. Az Észak-Amerikai Dendrológiai Gyűjtemény kertészeti és botanikai fejlesztése.

 

Az egyes kertészekben a kertrész karakterét erősítő épített elemek is elhelyezésre kerültek (természetes formájú sziklák, görgetegfolyam, stb.). A területen kiépített öntözőhálózat felújításra, fejlesztésre került, helyenként speciális párásító szórófejek kiépítésével.

Eltávolításra kerültek a gyűjtemény szempontjából nem kívánatos egzóta taxonok, invazív fajok. Több helyen – a telepíthető fajok körének tágítása céljából – jelentős mértékű talajcsere történt. A beavatkozások lehetővé teszik a kertrészek hosszú távú fenntartását, ezáltal a növényvilág gazdagságának hosszú távú megismertetését a látogatókkal. Kutatási, gyűjteményi, közművelődési feladatait is gondosan megőrzött, karbantartott kertrészek működtetésével tudja az intézmény ellátni.

A projekt területén a burkolt felületekre hulló csapadékvizet a burkolatok szélein végigfutó folyókákon keresztül a kiépített, földalatti tározókba gyűjtik, onnan pedig passzív módon a talajba szivárogtatják (szikkasztják) a fás növényállomány jobb vízellátása érdekében.

Az Állatkert feladatai közé tartozik az élőhelyek védelme, a természet közeli állapot megtartása. A gyűjteményes kert rekonstrukciója lehetőséget nyújtott az érintett élőhelyek hosszú távú fenntartásához, az ott élő növény- és állatfajok sokszínűségének távlatos biztosításához.

 

A burkolt felületekről összegyűjtött kb. 2500 köbméter/év csapadék teljes mértékű helyben hasznosítása, általa az idős fás szárú állomány vízellátottságának javítása.

A fejlesztés területén az élőhely szempontjából káros és felesleges elemek eltávolítása, a környezeti feltételek javítása, helyettük értékes, hasznos növényállomány telepítése. A projekt keretében több mint kétszáz fás szárú, és több mint másfélszáz lágy szárú faj és változat került telepítésre összesen 15 ezret meghaladó egyedszámmal.

A fejlesztéssel érintett élőhelyek kertépítészeti felújítása, területük növelése, funkciójuk emelése. A közönséges, invazív fajok visszaszorítása, ezáltal megfelelő méretű élőhely biztosítása a fenntartandó fajoknak.

A kertrészek jobb tematizálása, Ismeretterjesztő, szemléletformáló feladatokhoz kapcsolódó segédanyagok készítése, tájékoztató infrastruktúra kialakítása.

 

Főbb adatok:

A projekt megvalósítás összköltsége: 300 515 003 Ft

Ebből európai uniós támogatás: 270 463 503 Ft

Állatkerti önrész: 30 051 500 Ft

A projekt megvalósításának ideje: 2010.09.10.-2012.09.30

 

Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12

 

www.zoobudapest.com

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük