Révay András: A Margitsziget elkobzása

A korábbiaktól némileg eltérő sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat a Főváros XIII. kerületének Önkormányzata. Eddig mindig valami eredményről, arculatszépítésről, a környezet szebbé tételéről számoltak be. Az ok most egészen más volt!

A korábbiaktól némileg eltérő sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat a Főváros XIII. kerületének Önkormányzata. Eddig mindig valami eredményről, arculatszépítésről, a környezet szebbé tételéről számoltak be. Az ok most egészen más volt!

Minden előkészítés nélkül a Parlament elé kerül a T/11210 számú törvényjavaslat, amely Budapest Főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szól – jelentette be dr. Tóth József, a kerület polgármestere, országgyűlési képviselő. A Margitszigetet, mely közigazgatásilag a XIII. kerület része, el kívánják venni és különálló fővárosi hatáskörbe utalnák. A javaslat szakmailag megalapozatlan, ésszerűtlen és korszerűtlen! Nem felel meg több jogszabálynak sem. Többek között Magyarország Alaptörvényének, ami kimondja, hogy a Fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók. Nem felel meg az érvényben lévő önkormányzati törvénynek, mely szerint a Főváros területe kerületekre tagozódik. Változtatás esetén népszavazást kell kiírni és ki kell kérni az önkormányzat véleményét. Az új törvény – ha elfogadják – precedens értékű. Felrúgja a közigazgatási rendszert. Indoklása is hamis.

Úgy fogalmaz, hogy a Margitsziget azon területek egyike, ami az ország nemzetközi turisztikai megítélése szempontjából fókuszpontnak minősül. A statisztika viszont igazolja, hogy a főváros lakói adják a látogatók 70 százalékát és csak a 30 % külföldi, ellenétében a Várral, a Kossuth térrel vagy a Hősök terével, ahol ez pont fordítva van. Ráadásul a Főváros volt eddig is a tulajdonos! A sziget, mint földterület tulajdoni lapján a Magyar Állam, a Fővárosi Önkormányzat és az Esztergom – Budapest Főegyházmegye szerepel. A Főváros bármit kívánt ott tenni – megtehette. A Szabadtéri Színpad felújításakor előfordult, hogy a kerület támogatta, a fővárosi főépítész viszont gátolni akarta. Nem igaz tehát, hogy a változás a fejlesztést szolgálja. Sunyi az egész ügy, mert kezdeményező sem szerepel mögötte, a Kormány az előterjesztő és ez politikai indokot sejtet. A Szigeten működő vállalkozások kerületet illető adóját a Főváros kapná. Az ellenzéki vezetésű, ugyanakkor Budapest legdinamikusabban fejlődő kerületétől – pont annak 75. születésnapján – igen sok pénzt vesz el, gátolva abban, hogy kényelmesebbé tehesse lakói életét.

Valójában nem is a Szigetről van itt szó, fontosabb az eset precedens értéke! Ha ezt most megtehetik, következhet holnap a pécsi Tettye, majd a Nagyerdő Debrecenben, esetleg a Városliget – Hősök tere. A járások kialakítása, az iskolák elvétele után ismét egy olyan elem, ami az önkormányzati autonómia ellen hat. Kiagyalója számára nem partner az önkormányzat és a lakosság sem. A végső cél a kerületek megszüntetése lehet? A parlamenti bizottsági ülés jegyzőkönyve rögzíti a helyettes államtitkár asszony kijelentését: „A hatályos szabályozás alapján a Főváros közigazgatási területe kerületek közigazgatási területének összessége. Az Alaptörvény azt mondja, hogy a Főváros kerületekre tagozódhat. Nem feltétlenül kell ennek örökké így lenni!" Ez súlyos mondat, mely leleplez egy rejtett szándékot. A törvény segítségével most kialakítanának egy új közigazgatási státuszt: a terület közvetlenül a Fővároshoz tartozna és megalkotnák ennek az eljárásrendjét. Azonnal meg is változtatnák egy terület státuszát úgy, hogy az eljárásrendet még el sem készítették. Ez példátlan módszer.

Mindezekből bebizonyosodni látszik, hogy a hatalmon lévők étvágya csillapíthatatlan. Most a Margitsziget bekebelezése a cél. A magán-nyugdíjpénztár, az állami földek, a trafikok után a Margitszigetre fáj a foguk. Előkészítetlenül, tájékoztatás és az érintettek vélemények kikérése nélkül pattant ki valaki agyából a törvénytervezet. Az indokolás átlátszó, félrevezető, hamis, és hazug, kitalálója arcát, nevét nem vállaló ismeretlen. Vajon mi a mögöttes szándék? Talán csak nem az, hogy privatizálni akarják a Margitszigetet, vagy belépődíjat akarnak szedni, így akarván megteremteni a forrást a sziget rendbetételére? Ezek után nem lehet véletlen, hogy a főváros által kidolgozott rendezési rendelettervezet kilátásba helyezte a Margitsziget felparcellázását, elvéve ezzel családok tízezreinek nyugodt pihenőhelyét!

A Sziget – és erről nem esett szó – több egy városi parknál. Kultúrtörténeti érték! Egy felparcellázott magánterületen Arany János nem írhatta volna meg „A tölgyek alatt" versciklusát, sem Szép Ernő a cikksorozatát. Molnár Ferenc húsz évig lakott ott, Krúdy Gyula regényt írt róla, Jókai szerint ez „Budapest tündérkertje. Egy darab a Paradicsomból." A XIII. kerület nem ért egyet a Margitsziget elcsatolásával, hiszen a fővárosi önkormányzatnak eddig is minden lehetősége, eszköze megvolt az érdekeinek érvényesítéséhez. Élve a törvény adta lehetőséggel, ha kell, a kerület azonnali népszavazást ír ki, addig pedig elvárja, hogy függesszék fel a Margitsziget ügyének tárgyalását a Parlamentben!