Révay András: A Zene, Isten Nyelve

Sokkal színesebb, élménydúsabb Budapesten a nyár vége 1998 óta, mint amilyen a megelőző években volt. Ekkor zajlik ugyanis – 2010. augusztus 26. és szeptember 6. között – a Zsidó Nyári Fesztivál, mely idén a tizenharmadik évébe lépett. Ez pedig fontos kor a zsidó hagyományok szerint.

Ez a rendezvény egyaránt magyar is, zsidó is, mint ahogyan világszínvonalú is – állapította meg róla Zoltay Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója. A kultúra, a humanizmus, a barátság jegyében találkoznak itt kiváló előadóművészek és az érdeklődő közönség a világ minden tájáról. Az igényesség, a méltóság és a derű párosul majd a tehetséggel. A hagyományosan egyhetes fesztivál az idén tíz napossá bővül. A rendezők minden évben törekednek arra, hogy újdonságokat is kínáljanak ezért idén nulladik napi koncert is lesz. Augusztus 26-án a Dohány utcai zsinagógában balkáni, zsidó és cigány népzenéből összeállított programmal először lép fel az egyik legnépszerűbb világzenét játszó együttes, a Boban Marković Orkestar. A csodagyereknek számító Marko Marković ma a kontinens legnépszerűbb rézfúvósa, apjával közös muzsikálásuk igazi zenei különlegességnek számít.

Szimbolikus évfordulóhoz érkezik 2010-ben a Zsidó Nyári Fesztivál, hiszen a zsidó hagyományok értelmében nagykorú lett. A fiúkat ebben a korban fogadja be a felnőtt közösség, ez a vallási téren való önállóságban úgy nyilvánul meg, hogy a fiúkat nyilvánosan a Tóra elé szólítják. Ebből az alkalomból szokás bár micvó örömnapot, családi lakomát tartani. A modern istentiszteleteknél ez egy nagyon ünnepélyes szertartás, amelyet a szülők, rokonok, ismerősök által adott bár micvó ajándékkal is ünneppé avatnak. A Dohány utcai zsinagógában hivatalosan augusztus 29-én Bár micvó örömünneppel kezdődik majd a XIII. Zsidó Nyári Fesztivál, amelyen Shai Abramson izraeli kántor mellett visszatérő vendégek a magyar Fekete László és az amerikai Sándor György kántorok, akikhez a Judrom Klezmer Gipsy Bánd valamint Balogh Ferenc csatlakozik vendégként.

Augusztus 30-án a 100 Tagú Cigányzenekar zsidó zeneszerzők örökzöld dalaiból, operettjeiből és filmzenéiből ad felejthetetlennek ígérkező koncertet, mely talán szolgál majd némi tanulsággal is. Az összeállítás címe: „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország!" Ez a dallam – a Hamburgi menyasszony című operett egyik betétdala – Bartók Bélának köszönhetően vált világhírűvé, hiszen Concertójában a honvágy motívumaként hangzik fel. Azok, akik ezt a színtiszta nacionalista nótát oly odaadással éneklik manapság, nyilván nincsenek tudatában annak, hogy a zeneszerző, Vincze Zsigmond és a szövegíró, Kulinyi Ernő egyaránt zsidók voltak. Magyar zsidók, de nekik nyilván csak zsidók. Ezúttal a 100 Tagú Cigányzenekar elmuzsikálja a vitathatatlan igazságot!

Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójának véleménye szerint a „fesztivál" szó magában hordozza, hogy ünnep. A mi Zsidó Fesztiválunk ma már valóban felnőtté vált. Nagyszámú közönség igényli, várja ezt az ünnepet, ami a magyar kultúrának, a hazai gasztronómiának, a hagyományőrzésnek ünnepe. Az idei év Magyarországon a „Fesztiválok éve". Több, mint háromezer fesztivált szerveznek és ezek közül is kiemelkedik a Zsidó Nyári Fesztivál. Csodálatos helyszíneken csodálatok előadók lépnek fel és ennek akkora a híre, hogy nagyon sok külföldi turista már a fesztiválhoz igazítja a magyarországi látogatásának időpontját.

A Fesztivál történetében első alkalommal rendeznek életmű koncert sorozatot. Helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház. Megtiszteltetés számomra – mondta el Dés László – hogy a sorozat megnyitására engem kéretek fel. A több, mint három évtizedre visszatekintő alkotóművészi pályája olyan gazdag, hogy műveinek csak a teljesség igénye nélkül lehet teret adni. A hat alkalomból álló sorozatban olyan előadásokra kerül sor, amik ilyen módon korábban még soha nem hangzottak el. A rendezőknek, Vadas Verának és Soós Emesének ez volt a kívánsága. A sorozat egyik különleges estje lesz a Szó és zene című koncert, amelyen a magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotói, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Spiró György és Závada Pál olvasnak fel írásaikból, amelyekre Dés László, Dés András és Barcza Horváth József fog improvizálni.

A művész elmondta még: sokat jelent számára, hogy a közreműködők azonnal „első szóra" vállalták a fellépést, ami nagy jelentőségű ebben a mostani időszakban, amikor a rasszizmus rendkívüli módon felerősödött. Ezen a fesztiválon nemcsak a zsidó, hanem a magyar kultúra is szerepel. „Azt gondolom, hogy én nem zsidó dalokat, hanem magyar dalokat írok, amik a magyar kultúra részei. Akik ebben részt vesznek, azok is a magyar kultúra részei. Fontos, hogy minél színesebb legyen, minél magasabb minőségű, komoly művész vegyen benne részt. Deklarálva, hogy ez jó dolog, ezt csinálni kell, mert minél jobban integrál egy ország, annál gazdagabb lesz. Ha pedig kirekeszt, az egyenlő a rombolással, a közéletben is" – jelentette ki a fesztiválról szólva Dés László.

Horgas Eszter számára – aki idáig mind a tizenkét korábbi fesztiválon szerepelt – az év egyik legfontosabb időszaka a Zsidó Nyári Fesztivál. Az év többi részében is világhírességekkel – mint például Al di Meola – lép fel együtt, ez viszont más okból érdekes. A szervezők valóban azt várják a művészektől, hogy olyan műsorral álljanak elő, ami máshol nem volt hallható, csak itt! Most kiváló jazz-muzsikusokból álló csapat jött össze és olyan témát választottak, ami különösen izgalmas: a tangó világa. Gyönyörű, énekelhető dalokban hihetetlen szenvedély halmozódik fel a tangó ritmusa által és ezt a közönség pontosan érzékelni fogja.

Augusztus 30-án, a Rumbach utcai zsinagógában Kárászy Szilvia Kabbala és a művészet címmel ad koncertet, hiszen – ő úgy gondolja – sok művész nem is tudja, hogy kabbalistaként éli le az életét. Vendégei egy rendhagyó estén beszélnek, zenélnek, énekelnek a kabbala és a művészetek kapcsolatáról. „A Kabbala az emberhez legközelebbi tudomány. A Kabbala Bölcselete azt beszéli el nekünk, hogy az ember mi végett létezik, mi végett született, miért él, mi az életének az értelme, honnan jön és merre halad azt követően, hogy ebben a világban befejezi az életét és az útját." Egyfajta spirituális nyelv, a mit a zenészek nagyon jól ismernek. A zene, Isten nyelve, amiről beszélni elég nehéz. Részt kell venni az általa átélhető spirituális utazáson.

A Fesztivál főrendezője, Vadas Vera is „készült" kicsit a Kabbalából. A tizenhármas szám ugyanis 1+3 = 4, ahol a 4 jelentése szabadság, szabad akarat és a Fesztivál ezt erőteljesen jelképezi. A külföldi vendégművészek közül kiemelkedik a tengerentúlon milliós rajongó tábort gyűjtött ortodox rapper és reggae énekes Matisyahu, aki szeptember 5-én ad először koncertet Budapesten,- sőt Európában is – a Syma Csarnokban. Ő minden bizonnyal a rock történetének első ultraortodox sztárja. A fekete öltönyben, fehér ingben és kalapban járó fiatal előadó bibliai üzeneteket ad át lüktető reggae ritmusban. Koncertjeinek egyik legfontosabb alkotóeleme a haszid tánc, amely attól különleges, hogy a férfiak és nők külön körben táncolnak, sőt még egy paraván is van köztük, hogy a szexuális kísértés elkerülése érdekében ne is láthassák egy mást. A művész szerint, „a tánc az Isten és a teremtés iránti szeretetet, örömöt erősíti meg".

Először szerepel majd a Zsidó Nyári Fesztiválon Hernádi Judit, aki szintén a rendezvény egyik sztárja lesz. Több mint koncert című önálló estjén – a Good Afternoon zenekarral közösen – gyönyörű szerelmes dalokat, bluesokat, örökzöldeket ad elő. Estje vendége lesz Pálinkás Gergely zenekarvezető mellett Heilig Gábor.

A Fesztiválon helyet kapott a táncművészet is. Kulcsár Noémi a Terített asztal balett est koreográfusa számra fontos, hogy kitűnő helyszínen, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában mutatkozhat be a társulat. A csoport minden tagja neves együttesekben táncol, erre a műsorra már egy fél éve készülnek együtt.

Augusztus 28-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban László Boldizsár, a Cotton Club Singers egykori alapítója, meghatározó frontembere, több szempontból is izgalmas programmal várja a különleges zenei élmények kedvelőit. Régi partnereivel, Kozma Orsival és Szűcs Gabival egy hamisítatlan szvinges-cotton clubbos estén a XX. század könnyűzenéjének tizenhárom zsidó szerzője – többek között Cole Porter, Glenn Miller, John Kander és Fred Ebb – dalait viszik színre. A műsor címe „Micvó Bár" elárulja, hogy hamisítatlan bár-hangualtot varázsolnak majd a színpadra. Két nő és egy férfi szerelmi küzdelmeit mutatják be a dalokon keresztül. Természetesen ez az összeállítás is kifejezetten erre az estére jött létre, korábban még sehol nem adták elő.