Révay András: Borok és költők otthona – III. Költők nyomában
6 perc olvasás
Szabadszállásnak nemcsak a Birkás Pincészet az egyedüli nevezetessége. Lakott itt legnagyobb költőink közül – kettő is mindjárt. Igaz, az egyik csak rövid ideig, a másik jobbára inkább látogatóban. Nevüket jól ismerjük, verseikből többet kívülről is tudunk.
Szabadszállásnak nemcsak a Birkás Pincészet az egyedüli nevezetessége. Lakott itt legnagyobb költőink közül – kettő is mindjárt. Igaz, az egyik csak rövid ideig, a másik jobbára inkább látogatóban. Nevüket jól ismerjük, verseikből többet kívülről is tudunk.
Kezdjük azzal, akinek tiszteletét, emlékének ápolását helyi vita nem zavarja meg: ő József Attila. Édesanyja, Pőcze Borbála, Szabadszálláson született és itt is nevelkedett. A család eredete egészen a török időkig vezethető vissza. Akkor – a hódoltság korában – a dúlások elöl a Dunántúlra menekültek és csak néhány nemzedékkel később, a XVIII. században tértek vissza eredeti lakhelyükre, a Kiskunságra. Attól kezdve, folyamatosan itt éltek és dolgoztak.
A Szabadszállás határában álló csőszház egykor József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdona volt. A korabeli rendelkezések értelmében a terményt a településen kívül kellett tárolni. Az erre a célra szolgáló öt „muszáj-kert" egyikére vigyázott a nagyapa. A ház eredetileg a csősz hivatalos helyisége is volt. A költő gyerekkorában sokszor megfordult itt testvéreivel, erről számos fénykép is tanúskodik, melyek egy részét most láthatjuk is a házban. Kedvelte a nagyapját, Dörmögő című versében emléket is állított neki.
Annak ellenére, hogy a ház még húsz évvel ezelőtt is szükséglakás volt – egy ötgyermekes család lakott benne – ma az épület és a hozzá tartozó kert szépen gondozott emlékhely. Helyreállították az egykor füstölőnek is alkalmas udvari kemencét, a gémeskútban viszont sajnos már nincs víz. Kerti csap helyettesíti. A városban minden évben itt rendezik meg a Gyermeknapot és itt ünneplik a Költészet napját is. Előzetes bejelentésre fogadnak kiránduló iskolai csoportokat, még bográcsozni is lehet. Asztalokkal, lócákkal berendezett, stílszerűen nádtetővel borított, tágas, fedett hely szolgál pihenőül.
Ha pedig már az előbb a helyi vitáról is szó esett, folytassuk a jelentős kultúrtörténeti értékek felsorolását Petőfivel. Nos, ő már sokkal nehezebb eset. Tény, hogy a szülei hosszú időn keresztül, 1818. és 1841. között Szabadszálláson laktak, sajnos a házuk már nincs meg. A mostani Helytörténeti Gyűjtemény épületének helyén állt Petrovits István mészárszéke. A szabadszállásiak soha ki nem hunyó vitát folytatnak a jogokat ugyancsak magának követelő Kiskőrössel arról: hol is született valójában Petőfi Sándor?
Számos bizonyítékot vonultatnak fel és állítanak ki a Helytörténeti Gyűjteményben, melyek szerintük azt igazolják: a költőóriás szülőhelye Szabadszállás! Szerepelnek ezek között iskolai bejegyzések, térképészeti, közigazgatási érvek csakúgy, mint Petőfinek magának idevonatkozó kijelentései. Nyilatkoztak e kérdésben a kortársak, mint például Jókai Mór és elmondták, leírták véleményüket a különböző neves irodalomtudósok, kutatók. Ki így, ki úgy foglalt állást, a vita máig eldöntetlennek látszik.
Kiskőrösön persze erről mindenkinek homlokegyenest ellenkező a véleménye. Ott áll a ház, melyet a Petrovits család bérelt 1821-től 1824-ig. Egyszerű hétköznap délután is sok látogató keresi fel. Látnivaló van bőven, itt is, a kertben is, ahonnan mindjárt át is sétálhatunk a múzeumba. A házon történt némi átalakítás, a padlásfeljáró például más helyre került, mint ahová eredetileg építették. Ám ez lényegtelen apróság. Sokkal fontosabb, hogy azt, aki ide megérkezik – ha akarja, ha nem – egészen biztosan megérinti valami. Nevezzük a hely szellemének, a hatása alól nem tudjuk kivonni magunkat. Valljuk be: nem is akarjuk!
A szoba bútorainak egy része eredeti. Ezeket használta az egész család. Amikor Petrovits István tönkrement, lakásának bútorait is zálogba adta. Néhány darab sorsát később sikerült nyomon követni, azonosítani, megszerezni, most ismét a helyükön állnak. Ott van az ágy, és már ne vitassuk, hogy ebben született vagy nem ebben született – egészen biztosan aludt benne Petőfi Sándor. Legyen ennyi elég! Ezeket a gerendákat látta, ezen az ablakon nézett ki, ezek a falak vették körül, ebbe a szekrénybe tette a ruháit, ennél a kemencénél melegedett.
Az 1780 körül épült házba belépve, először az ősi módon készült, szabadkéményes konyhába jutunk. A belső szoba kemencéjét is innen fűtötték. A konyhában most látható tárgyak, edények korhűek ugyan, de már nem eredetiek. Egy kivétel van: a jobb sarokban álló, négylábú, csizmahúzó-szerű alkalmatosság. Ez bizony egy konyhaeszköz, krumplinyomó. Pont úgy működik, mint a mai, fémből készült társai, csak jóval nagyobb. A család egyik rokonáé volt, korabeli darab.
Az emlékhelyet 1880. október 17-én Jókai nyitotta meg, az épület első felújítását is ő szorgalmazta. Később a házban egészen 1953-ig idegenek laktak, csak az utcai szoba volt látogatható.
A kertben, a ház bejárati oldalánál láthatjuk Kiskőrös egyik büszkeségét: a Magyarországon- és egyben a világon – legelőször felállított, köztéri Petőfi szobrot. Már 1861-ben elkészült, de csak 1862-ben állították fel. A ház másik oldalán, a múzeumhoz vezető kertrészt valóságos szoborpark foglalja el. A Petőfi versek tizenöt műfordítójának szobrai sorakoznak ott. A legelső szoboravatást 1984-ben tartották itt, a legutolsót épp a napokban. Az általuk fordított könyvek egy példányát viszont már a múzeum egyik üvegszekrénye őrzi – van belőlük jó néhány darab, akad köztük még kínai is!
A múzeum a szoborpark és a Petőfi ház szépen gondozott együttesét látva, nem hallgathatunk el egy észrevételt. Az ifjú hölgy, aki a háznál a látogatókat fogadja, napjaink fiataljainak angol nyelvű reklámszöveggel „díszített" trikóját viseli. Nagyon sokba kerülne őt a helyhez illő, magyaros ruhába öltöztetni?
(folytatjuk)
www.museum.hu/szabadszallas/dormogohaz http://petofimuzeum.hu/
(Fotó: Kovács Krisztina)
A sorozat cikkei:
Révay András: Borok és költők otthona – I. Pincészet születik | EuroAstra Internet Magazin
http://www.euroastra.info/node/30752
Révay András: Borok és költők otthona – II. A Birkás Pincészet | EuroAstra Internet Magazin
http://www.euroastra.info/node/30761
Révay András: Borok és költők otthona – III. Költők nyomában | EuroAstra Internet Magazin
http://www.euroastra.info/node/30772
Révay András: Borok és költők otthona – IV. Az István Borház | EuroAstra Internet Magazin
http://www.euroastra.info/node/30781
Révay András: Borok és költők otthona – V. Siker a régióban: a Frittmann testvérek | EuroAstra Internet Magazin