Révay András: Díj, A Fiatal Művészekért

Nem a művészeknek, hanem a művészekért hozták létre tíz évvel ezelőtt a Gundel Művészeti Díjat. Az odaítélés szempontjai most megváltoztak.

A Gundel Művészeti Díjat Láng György, a Gundel étterem tulajdonosa alapította az ezredforduló tavaszán – emlékezett vissza a kezdetekre Korcsmáros Nóra, főszervező. Az első díjátadásra 2001 májusának első hétfőjén került sor, majd ezután minden évben 2004-ig a Gundel étterem kertjében, májusban adták át, eleinte 10, majd 14 kategóriában a különböző művészeti ágak legjobbjainak. A Gundel és a Budapesti Operabál Kft. 2005-ben újjászervezte a kuratóriumot és magát a díjátadást is. A tapasztalatok azt mutatták, hogy további változtatásokra van szükség, ezekre most, 2011-től kezdődően kerül sor.

A díjat a továbbiakban hat kategóriában ítélik oda, mindegyiknek külön kuratóriuma van, de az elnöke mindnek Szinetár Miklós, aki elmondta: Láng György maga is művészember volt. Hegedűművészként kezdte a pályát, majd képzőművészettel foglalkozott, végül a konyhaművészetnek lett – világszerte elismert – képviselője. Tíz évvel ezelőtt azért hozta létre ezt a díjat, mert akkor a különböző művészetek elismertsége enyhén szólva is megkopott. A művészek háttérbe szorultak. A díjjal a magyar művészek népszerűsítését kívánták szolgálni, noha anyagi juttatással nem jár. Erkölcsi elismerés. Áttekintve az eddig díjazottak névsorát, azt látjuk, valóban a legjobbak kapták meg. Látjuk viszont azt is, hogy rengeteg az átfedés, az állami és egyéb díjakat is ugyanezek az emberek kapják. Az is nyilvánvaló, hogy bár valóban jeles emberek ültek a zsűrikben, mégsem lehet elvárni tőlük, hogy lássanak minden filmet, színházi előadást, kiállítást és elolvassanak minden megjelent könyvet. Díjra tehát csak azt javasolhatták, akit ők maguk ismertek. Szűk volt a merítési lehetőség. Ezért született olyan döntés, hogy ez a díj legyen a fiataloké! Pályakezdő művészeket támogasson! Az előválogatást az Egyetemek (Színház- és Filmművészeti, Képzőművészeti, Zeneművészeti) rektora és tanárai végzik, a kuratóriumok elé a tanárok által legtehetségesebbnek ítélt öt diák kerül és abból választják az egy díjazottat. Minden kuratóriumban ül valaki olyan is, aki a kezdő művészek pályáját kicsit egyengetni tudja. Színigazgató, galériatulajdonos, főzeneigazgató – így ez számukra is lehetőség, hogy tehetséges fiatalokat ismerjenek meg. A korábbi évekből megmarad viszont az életmű-díj kiadása, és a Nők Lapja patronálásában a „Sztár-lett" is folytatódik. Kettéválik a díjak átadása is. Tavasszal és ősszel is lesz egy-egy ünnepség.

Ez a díj kivívta a maga helyét a művészeti díjak között – állapította meg Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője. A változás is időszerű, mert nagy szükségük van a fiataloknak arra, hogy már a kezdetektől segítséget kapjanak. Ma nehezebb a helyzetük, mint a középgenerációé volt. Több a lehetőségük, de magukra hagyottabbak. Ezért jó, hogy nagyobb figyelmet irányít rájuk a díj. A kibontakozóban lévő teljesítmény mögött ugyanis mindig ott van egy ember, akire kíváncsiak lehetünk. Vannak, akiket felfedezhetünk. Akik így térhez juthatnak, hogy megmutassák magukat.

Kárpáti Tamás, a Premier Magazin főszerkesztőjének véleménye szerint a fiatalítás szándéka már korábban is ott bujkált a kurátorokban. Volt erre példa, amikor – 2003-ban – a számításba jöhető két, befutott, idős művész helyett egy fiatal nő kapta a képzőművészeti díjat. Persze nem fordítanak végérvényesen hátat az idősebb korosztálynak sem. A tervek szerint az eddigi díjazottak jelen lesznek az ünnepségeken az elkövetkező években. Van olyan szándék, hogy – stafétabot szerűen – egy előző kitüntetett adja át a díjat a saját szakterületén őt követő újnak.

Hosszú évek óta foglalkozik művészek menedzselésével Zimányi Zsófia, a Thália Színház igazgatója. Azt tapasztalta, ha valaki harminc éves koráig nem jut valódi lehetőséghez, akkor azt később nehezen pótolhatja. Sok olyan kallódó művész van, akik igazán nagyon tehetségesek voltak és valami miatt mégsem sikerült „elindulniuk". Ha a mostani nyertesek a díjnak köszönhetően több kiállításon vehetnek rész, több fellépési lehetőséget kapnak, az biztosan könnyebbé teszi az indulásukat.

Már Gundel Károly is a művészet támogatója, pártfogója volt. Alföldi Tádé, A Gundel Kft. ügyvezető igazgatója úgy érzi, számukra is megtiszteltetés, ha az étteremben most folytathatják ezt a hagyományt. Egy népnek nincs fontosabb öröksége, mint a kultúrája, ennek megőrzéséhez szeretnének – a maguk eszközeivel, lehetőségeivel – hozzájárulni. Szólt arról is, miért választották ketté a díjátadást. Tavasszal, a májusi ahhoz az időponthoz kötődik, amikor Gundel Károly megnyitotta éttermét a volt Vampetics helyén. Szeptemberben pedig Gundel Károly születésnapján, a Latinovics-terem megnyitásával kötik egybe. Latinovics Zoltán ugyanis ebben az épületben született. A két alkalom lehetővé teszi, hogy minden díjazott kellő figyelmet kapjon, megfelelő idő legyen a méltatásukra.

Gundel Károlynak tizenhárom gyermeke volt, közülük öt lett festőművész, de a művészetek iránti fogékonysága abban is megmutatkozik, ahogyan különleges ételeit elnevezte. Vajtó Lajos, a Gundel-ház igazgatója a Mikszáth tiszteletére elnevezett Palóc leves példájával is utalt erre a szoros kapcsolatra. Ahogyan ő a magyaros vendéglátást ötvözte a francia konyha eleganciájával, megteremtette a magyar gasztronómia rangját. Gundel receptjeit Alexander Dumas is felvette a Nagy konyhaszótár című művébe, a Gundel-palacsinta pedig fogalommá vált. Már önmagában ennyi visszatekintés is elég annak igazolására, hogy ez a művészeti díj megfelelő nevet visel és hagyományát folytatni kell.