Hosszú évek munkája nyert tárgyi, megfogható alakot egy új könyv megjelenésével. A kötetet a budapesti Koreai Kulturális Központban mutatták be, a Központ fennállásának első évfordulóján.

Hosszú évek munkája nyert tárgyi, megfogható alakot egy új könyv megjelenésével. A kötetet a budapesti Koreai Kulturális Központban mutatták be, a Központ fennállásának első évfordulóján. Magyarország és Korea 1989-ben vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot, és a két ország viszonyát azóta is minden tekintetben igyekeztünk és igyekszünk fejleszteni. Ennek szerves része, a mostanában egyre élénkülő kulturális együttműködés, melynek igen jelentős eredménye, hogy 2012-ben Budapesten megnyitottuk a Koreai Kulturális Központot – mondta Nam Gwan Pyo nagykövet az ünnepségre meghívottakat köszöntve. A ma bemutatott könyv ékes bizonyítéka annak, hogy a koreai-magyar együttműködés már a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt is szoros volt. Remélem, hogy a kutatók további, szívvel-lélekkel végzett munkája során fény derül majd rá, hogy országaink már a régmúlt időktől kezdve csere- és baráti kapcsolatban álltak egymással. Szeretném, ha ez a könyvbemutató elősegítené a magyarok koreai kultúrával kapcsolatos ismereteinek bővítését, és a későbbiekben egy állandó koreai művészeti kiállítás megrendezésének alapkövévé, kapcsolatainkban egy új időszak kezdetévé válhatna – hangsúlyozta a nagykövet.

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, dr. Fajcsák Gyöngyi először azokról a körülményekről szólt, melyek keretében a könyv megjelent. A múzeumban még 2011-ben nyílt meg a könyvvel azonos „A hajnalpír országa" – koreai művészet a 18-19. században című kiállítás, mely jelenleg is – egészen március végéig – látogatható. A koreai művészet különös helyet foglal el a távol-keleti országok művészetében. Földrajzi fekvése révén összekötő híd, meghatározó kapocs két nagy ázsiai kultúra, a kínai és a japán művészet világa között. Ez a szellemiségére is igaz. A könyvben is helyet kaptak vallási jellegű ábrázolások a buddhizmustól egészen a sámánizmusig.

A kiállítás a koreai történelem, a szokások, a kézműves technikák, a mesék világába kalauzolja el az érdeklődőket, a 18-19. századi Korea tárgykultúráját és hagyományos életét ismerteti meg. Az utolsó koreai dinasztia, a Joseon-kor művészetének és kultúrájának bemutatásán túl támpontokat nyújt a távol-keleti művészet összefüggéseinek megismeréséhez. Ebbe beletartozik az ország jellemző földrajzi viszonyait tisztázó bevezetés, a távoli országba utazó magyarok tapasztalatainak összefoglalása. Hangsúlyt kapott a világviszonylatban is jelentős archív koreai fotográfiai emlékek feldolgozása és kiállítása is. A Hopp Múzeum koreai gyűjteményének teljes feldolgozása, tudományos eredményeinek közzététele két külön kötetben valósult meg. A magyar, valamint az angol nyelvű kötetek megjelenése a Korean Cultural Heritage Fund szíves és nagyvonalú támogatásának köszönhető.

Dr. Birtalan Ágnes, az ELTE Belső-ázsiai Tanszékének vezetője, a koreai kultúra kiváló szakértője, a könyvről szólva megállapította: ez a nagyszerű munka az egyetemi tananyag alapja lesz. A szerkezete kiváló, úgy viszi végig az olvasót, hogy szinte észrevétlenül lesz a koreai művészettörténetnek, a magyar – koreai kapcsolatoknak a beavatottja. A kétszázötven tárgy fotója alatt a leírások igazi kis mesterművek. Olyan tárgyakról is találunk képeket, melyeknek esetleg sámánisztikus vonásai is vannak, de legalább is a koreai ősvalláshoz való közük nem tagadható. A kötetben a buddhizmus előtti vallásokról szóló nagyszerű tanulmány is helyet kapott. Külön értéke a könyvnek a koreai kifejezések átírása, mert jelenleg többféle átírás is forgalomban van. A címlapon található női képmás önmagában is különlegesség. Ő olyan művelt hölgy, akinek a szépsége és a tudása nagyon sok írót és művészt ihletett meg. A neve kiszeng és a gésa mellett egy olyan fogalom, mely lassan Magyarországon is ismertté válik.

A könyvbemutató a budapesti Koreai Kulturális Központban ritka érdekességgel zárult. A Monarchia egyik hadihajója a múlt század elején huszonhat hónapot töltött kelet-ázsiai vizeken. Távol-keleti missziója során 1908-ban Koreában is járt. A hajó orvosa dr. Bozóky Dezső a szárazföldön tett kirándulásai során nagyon sok színes(!) fényképet készített és élményeiről „Két év Kelet-Ázsiában" címmel könyvet írt. Fényképei közül sok megtekinthető a Hopp Ferenc múzeumban, néhány a Kulturális Központban is, a könyvből pedig részleteket olvastak fel a könyvbemutató vendégeinek.

 

A hajnalpír országa

Kiadó: Hopp Ferenc Múzeum

ISBN 978-963-89585-1-8

Adu – Print Kft. Nyomda

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük