Révay András: Figaro Itt, Figaro Ott… Figaro Négy Helyen

Gioachino Antonio Rossini születésének 225. évfordulója alkalmából – négy hazai színházunk különleges összefogásnak eredményeként – a 2017/18-as évadban összesen negyvenöt alkalommal kerül színre „A sevillai borbély", az olasz zeneszerző egyik legsikeresebb vígoperája. A szövegkönyvet átdolgozták, az ismerős áriák magyarul, napjaink nyelvén szólnak a közönséghez.

A most tervezett bemutató sorozatnak előzménye is van, tudtuk meg a négy színház: a Szentendrei Teátrum, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház által közösen tartott sajtótájékoztatón. Az 1969-ben alapított Szentendrei Teátrumban a Szentendre főterén nyaranta felállított színpadon rendszeresen tartottak zenés és prózai bemutatókat. A zeneszerző születésének kétszázadik évfordulóján, 1992-ben már játszották ott ezt a darabot. „Az év operaelőadása" lett, a rendezője akkor Kerényi Miklós Gábor, díszlettervezője Székely László volt. Most a négy együttes, kiegészülve az Operettissima Non-profit Kft. közreműködésével, olyan feladatra vállalkozott, amire idehaza eddig még nem volt példa. Megalkottak egy modellt, amiben már a darab kiválasztásában, a szereposztáskor, az összes alkotó felkérésekor, az anyagi feltételek vállalásában egyetértés van.

Két különböző ötlet találkozott – mondta el dr. Vadász Dániel a Co-Opera igazgatója. Volt egy szentendrei beszélgetés művészbarátokkal arról, hogyan lehetne Szentendrén újjáéleszteni a zenésszínházi hagyományokat és egy másik beszélgetés, ami évek óta zajlik színházi emberek között: miként tudnánk megszervezni, hogy olyan operaprodukciók jöjjenek létre, melyeknek már a létrehozatalánál is szövetségben vannak nagy színházi társulatok. A produkciók majd végigvonulnának a társult intézményeken. Az opera drága műfaj, minden színháznak komoly feladat egy opera bemutatása. Ez a szövetség nem csupán gazdasági társulás, több annál. A Győri Nemzeti Színház országszerte híres a díszletgyártó képességéről, a díszletek minőségéről. A Szegedi Nemzeti Színházra ugyanez igaz a jelmezgyártásról szólva. A Budapesti Operettszínház pedig próbatermeivel ad a nyári szünet ideje alatt kiváló lehetőséget az együttdolgozásra. Mindenki hozzáteszi azt, amiben erős és ennek a – remélhetően hosszabb távú – együttműködésnek a neve lett Co-Opera.

A Co-Opera együttműködésében létrejövő Sevillai borbély előadások rendezője ismét Kerényi Miklós Gábor (KERO) lesz és a díszletek is az 1992-es tervek felhasználásával készülnek, kicsit újragondolva, de tiszteletben tartva a hagyományokat. A sorozat első színhelyén, Szentendrén július 28-án lesz az első bemutatkozás. A sajtótájékoztató vendégeinek előbb Kendi Lajos énekelte el Figaró belépőjét, ezt követően Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere mondta el, hogy őt az utcán gyakran megszólítják az emberek; hiányolják a régi főtéri operaelőadásokat. Az utolsót 25 évvel ezelőtt tartották! Az ismétlés szinte lehetetlennek látszott, mert ma már nem lehet úgy színpadot építeni a belvárosban, mint régen. Az együttműködésnek köszönhetően a nagy álom most mégis megvalósul, július végén opera lesz Szentendre főterén. Vasvári Csaba a Szentendrei Teátrum igazgatója ezt még azzal egészítette ki, hogy a hazai opera és színjátszásnak Szentendre valóban emblematikus helyszíne. Az elmúlt, közel ötven év alatt a színházi- és operaszakma krémje dolgozott ott, ideje ismét visszaadni a régi fényét. A most kialakult együttműködéshez máris vannak újabb jelentkezők.

Az ország egyik legnagyobb operahagyományait magáénak mondó Szegedi Nemzeti Színházban, ebben az évadban hét operát játszottak. Főigazgatója, Gyüdi Sándor, Rossini születésének 200. évfordulóján Rómában látta A sevillai borbély ünnepi előadását és már ott azt tapasztalta, hogy az ilyen előadások több színház együttműködésében jönnek létre. Ezért lett azonnal támogatója a Co-Opera gondolatának, mert így magasabb minőség jön majd létre. A szegedi bemutató november 17-én lesz. Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója is az együttműködés gazdasági fontosságát emelte ki. A zenés műfajok rokonságban vannak egymással. Az operának is ki kell törnie az „elefántcsont tornyából", hiszen rokon az operettel és a musicallel is. Győrben pedig elképesztően pezsgő zenésszínházi élet van, ami országos figyelmet ébresztett. A közös darab itt 2018. február 3-tól lesz látható.

Kerényi Miklós Gábor (KERO), a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője ismét csak a szíve-lelke ennek a produkciónak. Véleménye szerint az operának „népoperának" kellene lenni, amit sokan néznek, és sokan szeretnek. Ezért – bár a mostani bemutató a 25 évvel ezelőtti alapjain nyugszik – egy sziporkázóan mai előadás jön majd létre. A darab eredetileg is a játékról szól, hogy hogyan játszunk, mi emberek egymással. Hogyan próbálkozunk becsapni, kijátszani, rávenni a másik embert arra, hogy azt tegye, amit én akarok – és amit ma, 2017-ben döbbenten tapasztalunk benne, hogy még mindig eszelősen korszerű! Rossini szövegírója, Cesare Sterbini, jó író volt, olyan szöveget írt, amilyen az 1816-ban beszélt népnyelv volt. Ezért ez a bemutató is új magyar szöveget kapott, Galambos Attila fordítása a mai szóhasználattal készült. Lesz benne „csóró", „jard", de hát Sterbini is ilyen jellegű szöveget írt! Pesten összesen hat előadásban, először december 6-án kerül színre a darab, melyben nemcsak Rossini dallamai garantálják, hogy maradandó élménye lesz mindenkinek.