Révay András: Itt Szeretetet Kell Hirdetni!

„A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében." Ezt a mondatot minden magyarnak illik felismerni: Dobó kapitány mondja, az Egri csillagokban. Írója, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóján, augusztus 3-án, nagyszabású ünnepség volt Agárdon.

Az egyik legnagyobb magyar író emlékháza 2006-ban már öt éve kiürítve állt – kezdte a visszaemlékezést Tóth István, Gárdony város polgármestere. A falak is düledeztek. Egy évre rá, már a felújított háznál tarthatták az ünnepséget. Később elkészült mellette a romos állapotú magtárból egy galéria, majd az egri vár kicsinyített mása, farönkből építve. A helyiek erőfeszítéseit sokan látták, meg is becsülték, így sikerült elérni, hogy 2013. „Gárdonyi Év" lett és a méltó megünnepléshez anyagi támogatást is kaptak. A rendezvénysorozat már májusban elindult, hogy végül augusztus 3-án elérje tetőpontját, Gárdonyi Géza szobrának felavatását a szülőháza előtt. Az itt lakók tudatában vannak felelősségüknek. Ha bárki külföldi vagy hazai látogató eljön Agárdpusztára, azt kell lássa, hogy itt méltóképpen őrzik a nagy író emlékét.

A Gárdonyi évhez kapcsolódóan – 120 millió forintos kerettel – olvasásnépszerűsítő program indult – Jelentette be L. Simon László országgyűlési képviselő, a Parlament Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A célja, hogy minél többen olvassanak regényeket, verseket, színdarabokat. Gárdonyi nem „egykönyves" író. Több műfajban is jelentőset alkotott. Felelősek vagyunk azért, hogy másokat értő olvasóvá, biztos identitású, művelt emberré formáljunk, ezért minden újabb nemzedék olvasóvá érő tagját, valódi érték befogadására alkalmassá kell nevelnünk. A jövő egyik nagy kihívása, hogy képesek leszünk-e gyerekeinket, unokáinkat olvasóvá nevelni egy oly korban, ahol a befogadás, a szöveg közvetítő eszközei alapvetően megváltoznak. Meg tudjuk-e tenni, hogy Gárdonyi műve és a magyar irodalom klasszikusainak hasonló értékű alkotásai az ő számukra is olyan alapvető élménnyé, tudatukat, hazafiságukat, tisztességüket formálóvá váljanak, mint amilyenek a mi életünkben voltak? Hiszen a személyiségfejlődés korai szakaszában, amikor kialakul az értékrendünk, máshonnan személyes tapasztalatot nem szerezhetünk. Ezért tévedés – bár némely irodalomtanár is így gondolja – hogy a nagy magyar történelmi regényeket rövidítve, kivonatosan is lehet tanítani!

Meg kell találni azokat a korszerű pedagógiai eszközöket, melyekkel a változó világban, a változó nyelvkészlet ellenére is, mindig új nemzedékek számára válik érthetővé, szerethetővé az igazi irodalom. Egy ilyen eszköz a Gárdonyi világába bevezető módszertani kiadvány, a Szentjánosbogárkák. Szerzői arra tettek kísérletet, hogy a legfiatalabbakat úgy vonják be a magyar irodalom világába, hogy egyben a televízió, az internet konkurenciáját is legyőzzék. Segít abban, hogy a virtuális közösségi terekből a valódiakba, könyvtárba, színházba, múzeumba vigyük be a fiatalokat! Rávezeti a gyerekeket, hogy olvasni jó, olvasni öröm és arra majd felnőttként jönnek rá, hogy amit valamikor elolvastak, az miként tette őket jobb emberré.

„Én a népért születtem. A nép oktatója vagyok az íróasztalom mellett is" – idézte Gárdonyi Géza szavait az ünnepségen dédunokája, Keller Péter. Az ember célja a tökéletesség – folytatódott az idézet – eszköze rá a lelki tisztaság. „Embertársaink iránt úgy kell viselkednünk, mintha a második parancsolat így volna írva: Szeresd felebarátodat jobban, mint magadat!" A titok az áldozatvállalás, az önnevelés és az alázat, a nemzet felemelkedéséért vállalt szolgálat titka. Jó érezni és tudni, hogy e titkokat mindig felismerték Gárdonyi műveiben. Talán ennek is köszönhető, hogy az olvasók szavazata alapján 2005-ben a „Magyarország legkedveltebb regénye" címet éppen az Egri csillagok nyerte el!

Gárdonyi Gézát az írótárs, Móra Ferenc is nagyra tartotta. Kiderül ez abból is, amit egy korábbi szobrának avatásán mondott: „Őt arra jelölte ki egy láthatatlan ujj, hogy vigasztalója, pihentetője, fájdalom elsimogatója legyen a nemzetének. Ebben a boldogtalan országban nemzedékek óta, és még nagyon sokáig ez marad a legáldottabb írói hivatás. Vannak korszakok, amikor történeti hivatásuk van a zordszavú prófétáknak ebben az országban, ahol mindenki gyűlöli egymást. Itt nem kell gyűlöletet hirdetni, itt szeretetet kell hirdetni az embereknek, szegényeknek és gazdagoknak, uraknak és parasztoknak, nagyoknak és kicsiknek! (…) Gárdonyi a magyar élet élő fája. Aki Gárdonyi szobrot avat, annak kötelessége az őszinteség. Ha ez csak annyit jelent, hogy több van egy szoborral, akkor nem sok értelme volt ennek a mai ünnepnek. Az élő fát élő kultusznak kell körülvenni. Mi szegény nemzet vagyunk, a pusztáknak a puszta életéért harcoló népe vagyunk. Csak annyit szeretnék a lelkére kötni a Gárdonyi Gézát ünneplő magyarságnak: emberek, fáradó robotosai e komor napoknak, akik kötelességeteknek éreztétek megadni e költőnek a tiszteletet, magyarok, ne menjetek el anélkül az élő fa ünnepéről, hogy egy barkáját el ne vigyétek magatokkal! Egy gondolatát, egy eszméjét tegyétek a szívetek poharába, had tegye egy pillanatra szebbé és frissebbé az életet!"

Az agárdi szoboravató ünnepségen megjelent Habis László, Eger város polgármestere. A Gárdonyi Emlékbizottság célja az volt – mondta – hogy népszerűsítse az olvasást, hogy minél inkább mindenki közelébe hozza Gárdonyi életművét, az általa megfogalmazott értékeket. A hazafiságot, a helytállást, a kitartó munka szeretetét, egymás tiszteletét és a család szeretetét. Egerben ezt a célt az. I. Gárdonyi Géza irodalmi fesztivál szolgálja augusztus 8. és 11. között. Itt Kligl Sándor szobrászművész szobrát avathatjuk föl, Egerben pedig a belvárosi rehabilitáció részeként létrejövő új Gárdonyi Géza téren látható majd Kutas László szobrászművész alkotása.

Éppen száz évvel ezelőtt Gárdonyi levelet írt az egri polgármesterhez. Ez állt benne: „Ahol Istent tisztelik, a tudományokat kedvelik, a hősöket megbecsülik, ott bizony más szemmel néznek múltba is, a jövőbe is. Ott a lakosság gondolkodása felülkerekedik a föld porán. Becsüljük a békességet, melynek csendjében tudatosan gyűjtjük az erőt a jövendő időkre, amikor a népek kultúrájában is emelt homlokkal kell majd megállnunk!" Egerben a sírján ennyi a felirat. „Csak a teste". Most, itt pedig elmondható, hogy csak a teste nincs velünk, hiszen minden elképzelhető módon bennünk él. Egriekben, agárdiakban, gárdonyiakban, fővárosiakban, magyarokban és idegenekben, akik neki köszönhetően lettek nemzetünk barátai.

Miután Tóth István és Habis László polgármesterek, valamint L. Simon László országgyűlési képviselő közösen leleplezték az új szobrot, a közönség átment a galéria épületébe. Ott mutatták be azt az 1000 forint névértékű emlékérmet, melyet a Magyar Nemzeti Bank az író születésének 150. évfordulója alkalmából bocsátott ki. Az érmét Pogány Gábor Benő szobrászművész tervezte és az „ifjúsági irodalom" sorozat folytatásaként jelent meg. Előlapjának bal felső szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG" felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Gárdonyi Géza portréja látható. Az emlékérme hátlapján Székely Bertalan: Az egri nők című festménye részletének ábrázolása kapott helyet, középen a női főalak, körülötte az ostrom jelenete. A festmény-részlet ábrázolásának felső részén az „EGRI CSILLAGOK" félkörirat olvasható.