Révay András: Játékkatonák
4 perc olvasás
Egy nappal a Múzeumok éjszakája előtt, „Játékkatonák – katonai játékok" címmel nyílt időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban. Már most megjósolható: a gyerekeket valószínűleg nehéz lesz kicsalogatni onnan.
Egy nappal a Múzeumok éjszakája előtt, „Játékkatonák – katonai játékok" címmel nyílt időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban. Már most megjósolható: a gyerekeket valószínűleg nehéz lesz kicsalogatni onnan.
Az elmúlt harminc évben biztosan nem volt ilyen kiállítás nálunk – állapította meg dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Olyan műtárgyak és gyűjtemény-együttesek bemutatására került sor, amik eddig a raktárak mélyén pihentek. A gondolat először öt évvel ezelőtt merült fel, míg végre most a megvalósulásig jutott. A kiállításban, mely december 31-ig tart nyitva, örömét lelheti majd mindenki, az óvodáskorú gyermektől a gyerekkori játékaira nosztalgiával visszagondoló vagy akár a számítógépén ma is katonai játékokat játszó felnőttig.
A tárlat kilenc, színvilágában is elkülönülő témakörben mutatja be a játékokat. Vannak katonafigurák; fa- ólom, ón- papír- és műanyagkatonák, nagyobb méretű bábuk. A katonai játék-járművek között megtalálhatók kisautók, repülő-, hajó- vagy harcjármű-modellek. A várakat papírból, fából, műanyag építőelemekből állították össze. A játékfegyverek között felfedezhetők fa-, fém- és műanyagkardok, szablyák, íjak, nyilak és többféle lőfegyver. Külön szerepelnek a könyvek, játékmagazinok és katalógusok, helyet kaptak a társasjátékok, a kártya és a sakk is. Végül természetesen nem maradhattak ki a legmodernebb számítógépes játékok sem. A kiállítás négy terméből kettő interaktív. A harmadik teremben a műtárgy-játékok másolataival lehet játszani, a negyedik teremben pedig diorámák kaptak helyet. Itt komoly játékcsatákat is meg lehet vívni!
Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának véleménye szerint játék legfontosabb szerepe, hogy segít elhelyezkednünk a kultúrában. Segít megismernünk a környezetet, ami majd minket felnőtt korunkban körülvesz. Egy olyan eszköz, amely által otthonosan mozgunk majd a világban. Ráadásul mindezt szórakoztatva teszi. A kiállítás anyagához a Néprajzi Múzeum is hozzájárult, hiszen a népi játékoknál mindig szigorúan elkülönülnek a fiús és lányos játékok. Az eszközös játékok tárgyi világában a fiús, katonai játékok, szerepjátékok. Leképezik a társadalmi környezetet. Vannak tárgyak, amivel csak játszani lehet, de vannak mások, melyeket a gyermeki fantázia játékká alakít, sokszor eszköz sem kell, a kezünk formálásával, az ujjunkkal is lehet lőni.
Más esetben keveredhet a fiús és a lányos játék, amennyiben öltöztethető figurára gondolunk. Jól elkülönülnek a falusi és a városi gyerekek játékai, szokásai, ezen belül például az ajándékozási szokások. A játékszer, mint ajándék egészen máskor és másként jelent meg a vidéki, rurális társadalmakban. Mai szóhasználattal élve kreatívabbak is voltak a vidéki gyerekek. Aki a nyári táborozáskor jó lövéshangokat szeretne, szórja a bükkfa magját a tűzbe! A földhöz vágott agyaggolyó és jó robbanáshangot ad. Nagy erénye ennek a kiállításnak – erősítette meg dr. Kemecsei Lajos főigazgató, hogy ilyen nem volt még ennek a múzeumnak a történetében! Ráadásul egészen friss, a közelmúltban bekerült gyűjteményi részeket – például német katonafigurákat – sikerül most bemutatni. Jól érzékelteti a gyerek szerepének megváltozását a családokban, társadalmunkban.
Megtaláljuk a nyomát annak is, hogy az I. Világháború idején, 1915-ben már szerveződött egy mozgalom Magyarországon a Gyermek Tanulmányi Társaság irányításával arra, hogy ismerjük meg, gyűjtsük össze gyermekeink világháborús játékait. Ijesztően realista módon jelentek meg a háború frontjait idéző játékok. Mondókákat tanultak a gyerekek, melyekkel gondolkodásukat már egészen fiatal korban befolyásolni akarták. Némelyiken ma már legfeljebb csak mosolygunk, de a nevelés felelősségére most is figyelmeztetnek.
