A Debrecen belvárosában három évvel ezelőtt megnyílt MODEM, világszínvonalú művészeti központ. Magyarország második legnagyobb időszaki kiállítóhelye. Nem véletlen, hogy „Az igazi da Vinci", az Aba-Novák életművét vagy a XX. századi orosz művészetet bemutató kiállítások olyan sok nézőt vonzottak külföldről is. Az idén augusztusban nyíló „Messiások" című tárlat minden eddiginél nagyobb szabású lesz.

 

 A Debrecen belvárosában három évvel ezelőtt megnyílt MODEM, világszínvonalú művészeti központ. Magyarország második legnagyobb időszaki kiállítóhelye. Nem véletlen, hogy „Az igazi da Vinci", az Aba-Novák életművét vagy a XX. századi orosz művészetet bemutató kiállítások olyan sok nézőt vonzottak külföldről is. Az idén augusztusban nyíló „Messiások" című tárlat minden eddiginél nagyobb szabású lesz.

 „Debrecen a legjobb város" – jelentette ki Halász János alpolgármester, a készülő kiállítás előzményeiről szólva. Pontosan érezhető a MODEM tevékenységéből is, hogy itt a kultúra fontos szerepet játszik. A MODEM 2006 szeptemberében nyílt, segítségével azóta a várost sokan ismerhették és szerethették meg. Háromezer négyzetméter hasznos kiállítási tere van, tavaly 122 ezer látogatója volt, több mint a két legnagyobb budapesti kiállító teremnek együttvéve. Éves költségvetésének 44 százalékát a saját bevételéből fedezi. Az idén a város 265 millió forint támogatást ad – többet, mint korábban bármikor, mert egy ilyen kulturális intézmény növeli a település vonzását, megtartó erővel hat a helyi közösségre. Készülőben lévő új kiállítása, a Messiások, várhatóan sikerrel veszi majd fel a versenyt az előzőekkel.

 Az intézmény a megnyitása óta félszáz kiállítás helyszíne volt, melyek között kisebb és nagyobb is előfordult. Olyan, mint a Messiások lesz, még nem volt – folytatta a beszámolót Gulyás Gábor, a MODEM igazgatója. Sokak számára igen fontos kérdést vet fel: megváltható-e a világ? A művészettörténet tudománya igazolja, hogy a világ művészetének kilencven százaléka egy ideig a vallásról szólt. Amikor ez már megszűnt, a kérdés akkor is a középpontban maradt. Most nem az evangélium megjelenítése a cél. A megváltás vallásos és profán részét is bemutatják, miközben igyekeznek majd azon, hogy senkinek meg ne bántsák a vallásos érzületét.

 Egyedülállóan izgalmas tárlatot rendeznek. A Messiások nem egy külföldi sztárkiállítás adaptációja, hanem hazai szervezésben – de nemzetközi összefogással – létrejövő modern összeállítás. A világ minden részéről kölcsönöznek munkákat a tárlatra – köztük olyan neves múzeumokból is, mint a Musée D'Orsay, az amerikai Andy Warhol Múzeum, a bécsi Belvedere vagy a moszkvai Tretyakov Képtár. Többek között Picasso, Kokoschka, Munch, Andy Warhol, Serrano, Bacon, Redon, Abramovic jelentős munkái érkeznek Debrecenbe, több mint nyolcvan múzeumból, illetve gyűjtőtől. Sajnálatos, hogy a Vatikáni Múzeum elzárkózott a kölcsönzéstől, mert ott nem értettek egyet bizonyos alkotók műveinek bemutatásával. Debrecenben viszont inkább lemondtak egyes művek kölcsönzéséről, de nem hagyták magukat korlátozni. A nemzetközi kiválóságok mellett a magyar képzőművészet meghatározó képviselőitől is izgalmas válogatás szerepel az anyagban Csontvárytól egészen Reigl Juditig. A messianizmus és a megváltás gondolatával foglalkozó modern és kortárs alkotásokat így együtt, ilyen átfogó, mindazonáltal számos értelmezési lehetőséget felkínáló kontextusban még sehol nem láthatta a közönség. A tárlat négy fő részre tagolódik:

 A művek egy csoportjának segítségével azt a kérdést járják körbe, miféle test adatott nekünk? A test maga is bűnös, a test megváltása a remény tárgya – a XX. század második felében elgondolás profán módon újraértelmeződött. Az emberi test új kultuszai jöttek létre a testedzéshez, a plasztikai sebészethez, sőt legújabban a klónozáshoz kapcsolódóan. Mindemellett ugyanakkor felsejlik megkínzása – a vallásos narratívától függetlenül is. A kiállításnak ez a része árnyaltan, az etikai és teológiai értelmezéseknek tág teret engedve mutatja be a test megváltásának lehetőségeit. A tárlat legidősebb darabja itt egy Rodin mű, a legfiatalabb pedig egy 2009-es alkotás lesz. A téma indokolja, hogy bizonyos kiállítási részekhez gyerekeket nem engednek be! Ilyen például az Amerikában élő kortárs képzőművész, Maria Abramovics performanszáról készült videó, ahol a meglehetősen erőszakos, durva látványnak sokszor a közönség vet véget.

Egy másik témakör, a halott ember. A kereszténységben a halál az eredendő bűn büntetése. Alapvető kultúraformáló erő, amely hatással van az evilági társadalmi, erkölcsi rendre és tetten érhető a művészetben is. A mulandóság tudata az alkotó embert arra ösztönzi, hogy olyan művet hozzon létre, amely túlmutat önnön végességén. A halál a modern ember szenvedésének állandó viszonyítási pontja, amiről mindazonáltal sokszor kényelmetlen gondolkodni. A kiállításon szereplő művek mindezt a megváltás szempontjából jelenítik meg. Itt érdekes darab lesz az a fénykép – híres cseh fotós munkája – ami Salvador Dalit ábrázolja Antoni Gaudi keresztje előtt. A Sagrada Familia világhírű építésze e művön igen provokatív módon ábrázolja a halál és a megváltás kapcsolatát. A képet a MODEM megvásárolta.

Egy másik témakör a történelem ígérete címet viselheti. Az itt szereplő művek témája a társadalmi megváltással kecsegtető eszmerendszerek, az ideológiák mögé bújó társadalmi igazságtalanságok és a diktatúrák politikai vezetői – a hamis messiások. A modern történelem hamis messiásait, a feldolgozhatatlan, évtizedeken át ható traumákat is megjelenítik. A látogatónak azzal kell szembesülnie, hogy ezek az ígéretek megváltozott formában ma is jelen vannak az életünkben.

 A kiállítás legnagyobb terjedelmű része a megváltás keresztje. A Megtestesült, majd Megfeszített Fiú története nem csak a vallásos emberek számára fontos: nélküle az elmúlt kétezer év történelme értelmetlen s így értelmezhetetlen lenne. Ugyanakkor Jézus a popkultúra ikonja is lett, nem egyszer közhelyes, lapos értelmezések eredményeképpen. A kiállított remekművek a sematikus ábrázolásokkal szemben Jézus tanúságtételének eredetiségét mutatják be úgy, hogy a nem hívő látogatóknak is lehetőséget kínáljanak az őszinte átgondolásra.

Több jelentős mű kerül ide. Munkácsy, Krisztus Pilátus előtt c. művének vázlata eddig még soha nem volt közönség előtt, magángyűjteményben lappangott. Az ismert vázlatok közül ez a harmadik. Kevésbé illusztratív, mint a befejezett nagy kép, mondanivalója ezért jobban érvényesül. A MODEM épületével szomszédos Déry Múzeumból a nagy Munkácsy képeket nem hozzák át, azoknak ott méltóbb helyük van.

A kiállítást másféléves szervezőmunka előzte meg. Száznál több művész alkotása lesz látható és a rendezők arra számítanak, a közönség érdeklődése igazolja majd a befektetett munkát. Két katalógus is megjelenik majd, az egyik a tárlatról, a másik pedig messianisztikus versekről. Kedvcsinálónak egy „mini kiállítás" indul útjára az országban, Eger, Miskolc, Balatonfüred után Budapesten az V. kerületben lesz látható. Az augusztusban nyíló kiállításra jegyek már kaphatók a MODEM-nél, országszerte a nagyobb jegyirodákban és a http://www.jegymester.hu/ oldalon.

http://www.messiasok.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük