Révay András: Kettõs születésnap

 ?EGYÜTT" az Európai Unióban a következõ ötven évben címmel, egész napos konferenciát rendeztek május 4-én a Parlamentben. Idén, a társadalmi vita szélesítésének jegyében a média munkatársai és középiskolai tanárok is meghívást kaptak a rendezvényre, melyre összesen közel négyszáz érdeklõdõ jelentkezett.

 ?EGYÜTT" az Európai Unióban a következõ ötven évben címmel, egész napos konferenciát rendeztek május 4-én a Parlamentben. Idén, a társadalmi vita szélesítésének jegyében a média munkatársai és középiskolai tanárok is meghívást kaptak a rendezvényre, melyre összesen közel négyszáz érdeklõdõ jelentkezett.

 Magyarország európai uniós csatlakozásának harmadik évfordulója és az európai integráció mérföldkövének számító Római Szerzõdések aláírásának 50. évfordulója olyan alkalom, mely nemcsak ünneplésre ad lehetõséget, hanem arra is, hogy közösen végiggondoljuk, hogy az Európai Unió kihívásaira milyen válaszokat tudunk adni. Immár hagyományosnak mondható, hogy minden év májusában a Magyar Országgyûlés épületébe hívják a civil szervezetek képviselõit, ahol ünnepi konferencia keretében lehetõségük nyílik az õket érintõ legfontosabb európai uniós kérdések megvitatatására.

 A konferencia délelõtti ülését Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke nyitotta meg, ezt követõen Pat Cox, az Európai Parlament volt elnöke, az Európai Mozgalom elnöke tartott elõadást. A konferencia plenáris ülésén Balázs Péter professzornak, hazánk elsõ uniós biztosának vitaindítója után az elmúlt és a következõ ötven év Európájának értékeirõl beszélgettek neves közéleti személyiségek: Babarczy Eszter író, Gál Kinga európai parlamenti képviselõ és Varnus Xavér orgonamûvész. A beszélgetés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió nem csupán gazdasági-, hanem értékközösség is.

 Az Uniót nem a diplomaták és a politikusok kedvéért találták ki – szögezte le Odze György, a Külügyminisztérium szóvivõje. Bizonyára sokan emlékezünk még, ahogy – 25 évvel ezelõtt – Hegyeshalom felé közeledve, elfogott bennünket a ?határgörcs", még akkor is, ha nem volt semmi titkolni valónk. Ma ez nincs és akár ebbõl is lemérhetjük, hol tartunk most, megérthetjük, mekkora utat tettünk meg! Rengeteget javított az esélyeinken, hogy bent vagyunk az Unióban, bár ezt nem érzékeljük szüntelenül, minden nap.

 Babarczy Eszter szerint Európa hihetetlen történelmi lehetõség számunkra. A kezdete valaminek, nem a folyamat vége. Minden állam számára az Unió az egyetlen lehetõség, hogy a világ kulturális, politikai és gazdasági életében a kezdeményezõ szerephez közel kerüljön, idõlegesen akár magához is ragadja! Európa a humanista értékeket rettenetes küzdelem árán építette föl. Nem véletlen az emberi jogi bíróság, a tolarenciát elõíró szabályok. Egy húszéves számára a legfontosabb: mit kezd az életével, de ez most már kevésbé anyagi kérdés, inkább remény. Mit akarhatok az élettõl? Az európai identitás erre ad választ, lehetõséget arra, hogy akár Londonban vagy Párizsban érjünk el valamit.

 Magyarország lecsúszott arról, hogy gazdasági nagyhatalom legyen, de arról nem, hogy a kultúrában folyamatosan jelen legyen – hangsúlyozta Varnus Xavér orgonamûvész. Kamatoztathatjuk hihetetlen szellemi értékeinket. Annak idején György király Londonba hívott egy német zeneszerzõt, Händelt, akibõl késõbb szinte a leginkább ?angol" zeneszerzõ lett. Talán kevesen tudják, hogy Pozsonyban volt pék az a család, akinek elvándorolt unokáját ma Johann Sebastian Bach-ként tiszteli a világ. Létezett tehát és ma még inkább létezik egységes európai kultúra és Magyarországon is mindenki elõtt nyitva áll az út, hogy ebben – tehetségéhez mérten – megfelelõ szerephez jusson.

A konferencia résztvevõi egyetértettek abban: soha ekkora országunk még nem volt! A magyar személyi igazolvány értékes okmány lett, Lisszabonig, Dublinig juthatunk el vele. Nagy pillanat lesz, amikor – január 1-tõl – fékezés nélkül mehetünk át Hegyeshalomnál! Soha ekkora külsõ forrást nem tudtunk bevonni az ország fejlõdésébe. Az elmúlt fél évezredben minket csak kifosztottak. A következõ években érkezõ 22,7 milliárd euró hatalmas összeg. Oda kell figyelnünk, hogy az Unió milyen hatással lehet a világra. Magyarország ugyanis csak akkor lehet hatással az Unióra, ha saját problémáit megoldja és nem a szennyesét viszi Brüsszelbe, hanem az eredményeit! Vannak veszélyek is, mint például a szkepszis. Vajon a lakosság mennyire érzi át, hogy minden korábbinál több lehetõsége van élni a jogaival, de tudja-e, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenni, hogy élhessen a jogaival? Ez ma még nálunk súlyos információs deficit, amit le kell, és le is lehet dolgozni! Sokszor hallott, mégis üresnek tûnõ kifejezés az ?aktív állampolgár". Tartalommal való megtöltéséhez segítséget adhatnak a civil szervezetek csakúgy, mint az ?uniós állampolgár" tudat, ?uniós identitás" megszilárdításához. Tisztában kell lennünk azzal is: kultúráját tekintve az Unió sokkal inkább mozaik és nem olvasztótégely, mint az Egyesült Államok.

 Lényeges, hogy az Unióval kapcsolatos gondolatokat ne tartsuk meg a hatóságok szintjén, hanem vigyük ki az emberek közé – tanácsolta Pat Cox, az Európa Mozgalom elnöke, az Európai Parlament volt elnöke. Van egy ír közmondás: ?az elfogyasztott kenyeret hamar elfelejtik". Az Unió által elért siker is ilyen. Ha túl vagyunk az egyiken, újat szeretnénk. Magyarország ma teljesen más, mint amikor tagjelölt volt. A politika passzív elfogadójából aktív politikacsinálók lettek, megpróbálhatják azt saját értékítéletük szerint befolyásolni. A gondolkodás rendszere viszont lassabban változik, mint a lehetõségek. Brüsszel nem kárpótolhat és nem helyettesítheti az otthoni rossz politikát. Egy átlagos érdeklõdésû fiatal ma már képes arra, hogy bizonyos helyzetekben uniós polgárként viselkedjen, de kell még egy generáció, hogy ez valóban általános és mindenki számára teljes legyen!

A konferenciát Vizi E. Szilveszter, Magyar Tudományos Akadémia elnökének elõadása zárta, melyet a hagyományoknak megfelelõen az ünnepi EU-s torta felvágása követett.