Révay András: Ki nem használt lehetőség
7 perc olvasás
Panasznapba torkolt a Magyar Fürdőszövetség vezetői által tartott sajtótájékoztató. A megjelent újságírók saját tapasztalataikat sorjázva világítottak rá, hogy a hazai gyógyfürdők háza táján koránt sincs minden rendben.
Panasznapba torkolt a Magyar Fürdőszövetség vezetői által tartott sajtótájékoztató. A megjelent újságírók saját tapasztalataikat sorjázva világítottak rá, hogy a hazai gyógyfürdők háza táján koránt sincs minden rendben.
A világ összes geológusa által jól ismer tény, hogy szinte az egész magyar Alföld gyógyvízen úszik. Az viszont, hogy mindezek ellenére Magyarország mégsem a világ első számú fürdőközpontja, a jelen és az elmúlt száz év kormányzásának közös, és meg nem bocsátható hibája. Politikai jellegű kérdések taglalását okosabb mellőzni, ezért a továbbiakban ezekkel nem foglalkozunk. Lássuk inkább a pillanatnyi helyzetet a számok tükrében! Mindent egybevéve a turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Közvetlen hozzájárulása a hazai GDP-hez 5,2%, a közvetett (multiplikátor) hatásokkal együtt pedig 8,8%. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nyilvántartása alapján Magyarország gazdag egészségturisztikai kínálattal, jelentős felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Egyebek mellett van 385 működő termál-, gyógy- és strandfürdő, 70 minősített gyógyfürdő, 5 gyógybarlang, 53 működő gyógyszálló, valamint 90 wellness szálló is.
A Magyar Fürdőszövetség nemrég megválasztott ügyvezető elnöke, Vancsura Miklós szintén azt szeretné, ha Magyarország az egészségturizmus Mekkája lehetne. Jelenleg viszont a magyar turizmus – a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható növekedés ellenére – nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. A fürdőkről szólva elmondható, hogy az elmúlt évek nehézségeit éppen csak túlélik, a melléjük épült szállodák, panziók viszont nyereségesek. A fürdők amellett, hogy a kikapcsolódás, rekreáció színterei, a minősített gyógyvízes fürdők szolgáltatásai között fontos szerepet tölt be a gyógyítás és a rehabilitáció. Összességében a hazai fürdők 23-24,5 millió látogatót fogadnak évente! A nemzetközi jelentőségű fürdőink látogatóforgalma 2009-ben meghaladta a 9,5 milliót. Az országos és regionális jelentőségű fürdőinkben további 9-10 millió látogatót fogadtak. A hazai fürdők éves nettó árbevétele 2008-ban meghaladta az 50 milliárd forintot. Az adóbefizetések jelentős arányt képviselnek az állami és az önkormányzati adóbevételek között. A fürdők összes adóbefizetései 2008-ban 18 milliárd Ft körüli összeget tettek ki. Az üzemeltetők 55%-a balneológiai szolgáltatások mellett egészségügyi, reumatológiai és fizikoterápiás járóbeteg-szakellátást is nyújt. Ugyanakkor folyamatos problémát jelent, hogy az OEP alulfinanszírozza ezeket a kezeléseket, így súlyos gondok jelentkeznek a fenntartás és különösen a fejlesztés területén. Egyre kisebb a támogatottság mértéke, amely a kezelések számának csökkenéséhez vezet. Ez súlyos károkat okoz a népegészségügy területén is. Az OEP-támogatások elmúlt években történt csökkenése következtében a fürdőlátogatások száma kis mértékben, a felvett szolgáltatások, kezelések száma, a fürdők gyógyszolgáltatásból származó árbevétele viszont drasztikusan csökkent.
Az egészségturizmus nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan, ennek ellenére az ágazat számos problémával küzd: A kínálat növelése sok esetben nem a kereslet alapján történt. A fürdők fejlesztésénél gyakran nem érvényesültek a működést és hosszú távú fenntarthatóságot meghatározó szempontok. Sajnálatos tény, hogy az országos és a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeink nem kapnak ragjuknak megfelelő figyelmet. A működési költségek, elsősorban az energia- és munkaerőköltségek folyamatos emelkedése egyre nehezebb helyzetbe hozza a fenntartókat. A költségek számottevő részét az energiaköltségek teszik ki, melyek sok fürdő esetében kiválthatóak lennének a fürdőkben használt termálvíz hőtartalmának hasznosításával. A termálvíz többcélú hasznosítása a fürdők helyzetén jelentősen javítana, amennyiben a beruházáshoz szükséges támogatást az állam elérhetővé tenné. Hátráltatják továbbá a fejlesztéseket a termálvíz energetikai célú hasznosításának költségei – elsősorban a bírságok, díjak -, valamint az alternatív energiahasznosítási szemlélet hiánya. A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó 37/1996. sz. rendelet elavult, a kor követelményeinek nem felel meg, átdolgozása elengedhetetlen.
Dr. Kiss Ferenc, a Magyar Fürdőszövetség választmányi tagja egy középkori török utazót idézve elmondta: már akkor is tudták, ha Pannónia területén a vándor megpihen és a botját leszúrja a földbe, hévíz fakad a helyén. Ezt nem volna szabad szem elöl téveszteni amikor a magyar fürdőkultúra lehetőségeiről beszélünk. A XIX. sz. második felétől az 1930-as évek végéig terjedő időszakot tekintjük a magyar fürdőkultúra aranykorának. Ebben az időben csak Budapesten hatvan fürdőt építettek, az ország terültén pedig több százat. Sajnos ez utóbbiak többsége jelenleg a határainkon kívül található. Mindaz, ami megmaradt számunkra, még mindig figyelemre méltó lehetőséget jelent. A külföldiek gyakran kifejezetten a fürdőkért jönnek hozzánk. Annak érdekében, hogy ezt jobban hasznosíthassuk, átgondolt állami intézkedésekre van szükség.
A fürdőszolgáltatások háromféle áfa-körbe tartoznak. Ez egyrészt nehezíti az ágazat eredményeinek összehasonlítását, másrészt komoly adminisztrációs többletmunkát jelent. Az APEH részéről nincsenek egyértelmű iránymutatások a törvény alkalmazására vonatkozóan. Egyes előírásokat különbözőképpen értelmez az adóhatóság az ország eltérő részein (pl. Észak-Alföld vagy Dunántúl). Ez súlyos jogbizonytalanságot eredményez, továbbá az adóhatóság számára alapul szolgálhat nagyobb összegű bírságok kiszabására, hiszen a jogalanyok nem kapnak sehonnan egyértelmű iránymutatást a törvény előírásainak betartására. A Magyar Fürdőszövetség javasolja az adózási szabályok egységesítését és egyértelműsítését, valamint alacsonyabb áfa kulcs bevezetését az ágazat versenyképességének javítása érdekében. Szintén kiemelt feladat a vízminőség és vízbázis védelem. Az egyre növekvő számú, elsősorban energetikai célú termálkút fúrások veszélyeztetik a fürdők működését. Bizonyos területeken jelentősen csökkennek az üzemi vízszintek, emiatt drágul a kitermelés, apadnak a vízhozamok.
A fürdők népszerűsítése érdekében több állomásból álló rendezvénysorozat indul el idén augusztusban – jelentette be Tomasovszky László¸ a Magyar Fürdőszövetség Marketing Szakbizottságának elnöke. A „Strandok Éjszakájának" tervezett időpontja: 2010. augusztus 13. (péntek) éje. Elsősorban azért, mert ekkor látható az egyik leglátványosabb égi jelenség, a nagy augusztusi csillaghullás, a Perseida meteorraj. A hullócsillagok látványa önmagában is öröm. Kiváltképp, ha az ember egyenesen medencéből lesheti az eget. Jelentős esemény lehet a Magyar Fürdőkultúra Napja, melyet első alkalommal az idén 2010. október 9-én rendeznek meg, majd ezt követően minden év októberének második szombatján tartják. A „Fürdővárosok Kupája" célja: a strandsportágak népszerűsítése, és további szolgáltatások, szórakozási lehetőség nyújtása, új strandjátékok megismertetése, a strand-sportpályák kihasználtságának fokozása, belépőszám növelés. Végül tervezik de a részletek még kidolgozásra várnak a „Szaunázók éjszakája" című rendezvénynél.
A sajtótájékoztató végén szokásos újságírói kérdések során kérdés alig, panasz sokkal több hangzott el. Főként a belépőjegyek árát, a szolgáltatások minőségét illetően. A vezetők az ilyenkor szokásos választ adták : megvizsgálják.
