2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Révay András: Közösen átélhető élmény

6 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/56889"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Kiraly%201.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="71" /></a></span> „Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei" címmel látható 2012. január 3-tól a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit.

„Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei" címmel látható 2012. január 3-tól a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit.

„Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei" címmel látható 2012. január 3-tól a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit.

Az új tárlat a régi, „Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa" című állandó kiállítással együtt lesz látható. Ezeket a Munkácsy Alapítvánnyal közösen szerveztük – mondta el Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait. Sokáig, egészen augusztus 26-ig lesz nyitva és jól illik abba a sorba a mit – Munkácsy mellett – most a Ferenczy életművet bemutató tárlat képvisel. Helyet kapnak benne Munkácsy követőinek alkotásai is.

A kiállítás egyik érdekessége, hogy Munkácsy Mihály korszakos jelentőségű festményét, a Honfoglalást, most mindenki megtekintheti. A tizenöt méter hosszú kép eddig ugyanis a Parlamentben a kormányüléseknek helyt adó szoba falát díszítette – jelentette be L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. Most végre olyan helyre kerül, ahol kellő távolságból szemlélve csodálhatjuk meg összetettségét és nagyszerűségét. Az esemény arra is jó alkalom, hogy a képet majd a visszaszállítás előtt szakértő módon restaurálhassák.

A munkához a Nemzeti Kulturális Alap tizenötmillió forint támogatást is ad és nem jelentéktelen az a támogatás sem, amivel a Munkácsy alapítvány segíti a felújítást. Nem időszerűtlen, nem korszerűtlen a XXI. század elején a nemzeti történelem sorsfordító pillanatait bemutató, nagy művészeti alkotások és dokumentumok kiállítása. Bár napjainkról azt mondják, ez nem egy historizáló kor, nem lehet a XIX. század második felével összehasonlítani, mégis igaz: bármilyen nehéz helyzetben is vagyunk, mégis kellenek alkalmak, amikor képesek vagyunk mindarra odafigyelni, ami lelki és szellemi muníciót adhat a továbblépéshez. Vannak a történelmünkben olyan események, melyekre méltán vagyunk büszkék. Ezekre lehet és kell is emlékeznünk, közösen átélhető élményt adnak.

Minden múzeumi gyakorlatnak ellent mond olyan kiállítást szervezni, a mi január első napjaiban nyílik meg. Nekünk eszünk ágában sem volt ilyet szervezni – szögezte le Bellák Gábor, a kiállítás egyik kurátora. A Munkácsy Alapítvány javasolta még a tavasszal, hogy kellene valami igazán látványos kiállítást csinálni, aminek a középpontjában a Honfoglalás kép lenne. Most itt van a kép, nagyon jól néz ki és megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a műalkotásoknak valóban a múzeumokban van a legjobb helyük és nem máshol! A rendezés során az elképzelés fokról – fokra változott, cél volt annak a bemutatása is, hogy milyen sokféle ember él Magyarországon és mindig éltek itt boldog emberek, a nehéz időkben is.

A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a XIX. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. Nagy tudású, művelt és komoly emberek nagyon sokat tettek a hazáért, a közösségért. Akik a saját vagyonukat, javaikat adták a közösségnek – és nem fordítva, hogy onnan próbálták elvenni! Ezért jelenik meg például József nádor és a reformkor nagyjainak a képe.

A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat…" című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…" idézet jegyében rendezik meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel négyméteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.

A kiállítás széleskörű összefogással jött létre – világított rá  Bakó Zsuzsanna, a tárlat másik kurátora. Összesen 111 mű, 84 képzőművészeti alkotás, tíz levéltári dokumentum, valamit a Széchenyi Könyvtár 17 ritkasága kerül a közönség elé. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagyjelentőségű történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatnak be a kiállításon.

www.mng.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.