Révay András: Kultúrnomádok
5 perc olvasás
Futurspektiv címmel rendezik meg Budapesten az első Flamand Kulturális Fesztivált, 2009. április 9. és 30. között. A címválasztás beszédes és némi magyarázatot igényel.
Futurspektiv címmel rendezik meg Budapesten az első Flamand Kulturális Fesztivált, 2009. április 9. és 30. között. A címválasztás beszédes és némi magyarázatot igényel.
„Programsorozatunk tizenegy rendezvényét tekintsék egy vendég ajándékának, mely az Önök iránt érzett törődésünket szimbolizálja" – mondta André Hebbelinck, a Flamand Kormány közép-európai képviseleteinek vezetője, a Fesztivál eseményeinek bemutatásakor. Kiderült: a budapesti helyszínek közül több is már hosszabb ideje dolgozik együtt flamand művészekkel. Ezért látták értelmét most egy koncentrált megjelenésnek. Bizonyítékául annak, milyen jól kapcsolódik Budapest, Európa kulturális vérkeringésébe. Ez Magyarországon természetes, de külföldön meglepetés. Új felfedezés, csakúgy, mint a nagyvárosok kulturális szerepkörének felismerése. Flandria sokáig a francia és a német kultúra között vergődött, saját identitása később alakult ki. Gent, Antwerpen, Brüsszel csak az elmúlt években váltak jelentős kulturális központokká.
Budapest nagyon is előretekintő, mágnesként működő város, a nemzetközi érdeklődés fókuszpontjában. Ez a fesztivál igyekszik elkerülni a kliséket. A ma vitáinak azt kell elmondani, milyen lesz a jövő – ezt tükrözi a rendezvénysorozat címe is – és a 20, 30 évesekhez kell szólni. De milyen is valójában a flamand kultúra? Ott vagy nagyon gyorsan zajlanak az események vagy nagyon lassan. A kettő között nincs átmenet – nem tudni miért? A fesztivál művészei sem tekinthetők tipikusan flamandnak.
Európa és a Közel-Kelet nyújt egymásnak kezet az Ahoar nevű együttes zenei világában. A két európai jazz-zenész és két kivételes képességű iraki muzsikus együttműködéseként létrejött kvartett nemcsak kultúrák, de zenetörténeti rétegek között is átjárást jelent. Előadásukban tökéletes egységbe forr a 21. századi jazz, a 3000 éves múltra visszatekintő, sumér tradíciókra épülő közel-keleti zene és a nyugat-európai művészi zene legszebb hagyománya Bachtól Messiaenig. Az ősi iraki térdhegedűt megszólaltató Bassem Hawar – aki halbőrből és kókuszdióhéjból készítette saját hangszerét – hosszú időn át tanított a Bagdadi Konzervatóriumban: különös hangszerének földöntúli hangja tökéletes párra lel az ütőkön játszó Saad Thamir elbűvölő mélységű és hangszínű éneklésével. Az Ahoar meditatív zenéje transzcendens világba kalauzolja el a hallgatót, olyan tájakra, ahol nem létezik idő, ahol nincsen más, csak a puszta hangok és a pőre érzelmek.
A Zita Swoon együttes tagjai kultúrnomádok. Akár lemezen, akár élőben hallgatjuk őket, zenéjük utazás a populáris zene meghatározó hagyományai között. Útjukon találkoznak a népzenével és a blues-zal, sőt, a nyolcvanas évek diszkózenéjével is, miközben előre és hátra lépegetnek az időben tetszésük szerint. Semmiféle elváráshoz és szabályhoz nem alkalmazkodnak. A Zita Swoon a dinamikai egyensúlyt keresi, miközben feltartóztathatatlan természeti erőként alkalmazza a zenét. Irónia és komolyság, szikárság és érzelmesség, spontaneitás és számítás: az együttes egyedülálló módon lavíroz a definiálhatóság határán. Előadásaik pillanatképek, ugyanazt a dalt soha nem játszák kétszer ugyanúgy. A színpad számukra laboratórium, a közönség pedig hol tárgya, hol alanya a folyamatos kísérletezésnek.
A Vive La Fête az utóbbi évtizedek egyik legbájosabb, legviccesebb és legszexibb zenei jelensége. Nem csoda, hisz szerelem volt első látásra, amikor Danny Mommens, akkoriban a dEUS basszusgitárosa és Els Pynoo szőke szexistennő először találkoztak 1997-ben. Kapcsolatuk megmaradhatott volna a biokémia területén, ám ők ahelyett, hogy egymás szemébe bámultak volna naphosszat, összetették tudásukat és tehetségüket, és megteremtettek egy új zenei világot, a humor, a szerelem és a csillogás birodalmát. Zenei nyelvük igencsak különös. Kicsit olyan, mintha a nyolcvanas évek popzenéjének legjavát a hűvös new wave-vel, a legjobb fajta elektronika elképesztő hangzásaival és a hatvanas évek legbájosabb, Serge Gainsbourg által inspirált francia szövegeivel kevernénk össze. A VLF valamennyi jelentős európai fesztivál rendszeres fellépője, de játszottak a Montreali és Montreux-i Jazz Fesztiválokon is. Budapesten még nem jártak. Eddig.
A flamandok kétnyelvűek. A francia és a flamand csoportok között nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt. Talán ezért is van, hogy a nemzetközileg legismertebb, legsikeresebb művészeti ágak nem szorosan nyelvi jellegűek. A Futurspektiv felvonultat még oratórikus, táncos, produkciókat sőt, öt képernyőn egyszerre zajló vetítést, ez utóbbit például a Merlin Színházban.
Jegyek az egyes rendezvények helyszínén kaphatók: A38 hajó, Ernst Múzeum, Zeneakadémia, Merlin Színház, Millenáris, Trafó pénztáraiban.
