Körsétánk során a városban szembetűnő volt, hogy folyamatosan újítják fel a házakat. Mintha kifejezetten egy fajta régies hangulat visszaállítására törekednének. (Az első rész itt érhető el)

 

 Körsétánk során a városban szembetűnő volt, hogy folyamatosan újítják fel a házakat. Mintha kifejezetten egy fajta régies hangulat visszaállítására törekednének. (Az első rész itt érhető el)

 Rövidesen bebizonyosodott, hogy a megérzés helyes volt. A kirándulás szervezői gondoskodtak arról, hogy újságíró csoportunk megfelelő rangú vezetőkkel is találkozhasson. Jan Szőlős, a Kassai Kerület (ez ott megyének felel meg) Önkormányzatának alelnöke elmondta, mindent megtesznek azért, hogy idecsábítsák az embereket. Igyekeznek kiaknázni a közös kultúrából származó előnyöket. A város pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, 2013-ban. Kassa a Szlovák Köztársaság második legnagyobb városa és négyszáznyolcvan védett épületével a legkiterjedtebb műemléki rezervátuma is egyben. Jelentőségére utal, hogy már 1369-ben címert kapott Nagy Lajos királytól.

 A Kerületi Önkormányzati Hivatal igazgatója, Rozália Múdra, szintén magyar. Ízes, palócos kiejtését élvezet volt hallgatni. Tőle megtudtuk: jelenleg még csak évente mintegy 350 ezer látogatót fogadnak és köztük a magyarok száma az utóbbi időben csökkent. Pedig sok, a turisták által kedvelt helyszín van errefelé. Az egyik legérdekesebb például az aragonit-barlang Mártonfalván. Majdnem minden kis faluban van Árpád-kori templom. A falusi kúriák egy része még megmentésre vár, néhány felújításának viszont már nekifogtak. Kassán kívül is egyre élénkebb az idegenforgalmi élet. Szepsi egyike a legaktívabb kisvárosoknak, régen itt tárolták a Tokajból érkező borokat. Ma már feltárták a teljes pincerendszert és a kápolnát is. A tervek között szerepel egy – az Árpád-korhoz kapcsolódó – turistaút kiépítése. Az Ung vidékén, Nagykaposon, számos ismert ember született, ott a hagyományőrzést tekintik legfontosabb feladatuknak. A Szepesség, a Szlovák Paradicsom, a nem kimondottan hegymászók számára is sok érdekes lehetőséget rejt. Kassa ezért központja lehetne az innen kiinduló csillagtúráknak, ahol a vendégek naponta más látványosságot kereshetnének fel. Ötcsillagos hotelek ugyan nincsenek errefelé, de éppen ezért szívesen látják a gyalogos vagy kerékpáros turistákat is.

 Joggal számít a város büszkeségei közé a Kassai Állami Színház. A város 1891-ben írt ki először pályázatot az építésére. A megbízást végül a korabeli Európa egyik legelismertebb, legtehetségesebb építésze Adolf Lang nyerte el. A munka 1897-ben kezdődött és huszonkét hónap múlva már játszottak is a színpadon. A ház stílusa eklektikus, a neobarokk és az „art nouveau" ötvözete. Mestermunka, melynek a szakértők csodájára jártak. A hivatalos megnyitót 1899. szeptember 28-án tartották és azóta folyamatosan működik a színház. Jelenlegi állapota mintaszerű, ugyanis 1994-ben teljesen felújították.

 Mindenki, aki belép, legelőször felfelé néz. Shakespeare drámáiból látható fent egy-egy kép, hálóra vakolt álmennyezetre festve. A keret négy pontján jól felismerhetőek a stilizált N S és Z betűk, jelentésük Nemzeti Színház. A középső csillárt Budapesten gyártották még 1890-ben és bemutatták a Párizsi Világkiállításon. A dúsan aranyozott, impozáns nézőtér is egészen sajátos hangulatot teremt már az első pillanatban. Díszítéséhez hetvenöt kiló aranyat használtak fel! A felújítás után a zenekari árok lefedhetővé, ezáltal a színpad meghosszabbíthatóvá vált. A színházban minden művészeti ág – dráma, balett, opera – otthonra lelt, sőt április végén a Csárdáskirálynő bemutatója lesz.

Nem búcsúzhatunk a várostól a Márai-ház felkeresése nélkül. Grosschmid Sándor egy négygyermekes felvidéki szász – cipszer – család legidősebb fiaként, 1900. április 11-én született Kassán. A Márai nevet csak később vette fel. A család nem csak miatta híres. Öccse Radványi Géza filmrendező, a Valahol Európában című film alkotója. A házban emlékszobát rendeztek be, ahol korabeli bútorok, családi fényképek, eredeti kéziratok láthatók. A szép kivitelű szobor mindössze néhány lépésnyire áll a háztól. A turisták egyik kedvence. Az üres székbe sokan beleülnek és úgy fényképeztetik magukat.

 Az eredeti városkép visszaállítását – amennyire még lehet – Eperjesen is megkezdték. Történelmi nevezetesség itt is van jócskán, hiszen a Rákóczi-házban kötötték meg 1633-ban az eperjesi békét II. Ferdinánd és I. Rákóczi György között. A város sorsa a történelem folyamán meglehetősen hányatott volt. Hol a lengyelek, hol Bocskay, Rákóczi meg a császáriak egymást váltva foglalták el. Nem kerülték el a vallási üldözések sem. Itt tartotta 1687-ben Caraffa császári tábornok a hírhedt eperjesi vérbíráskodást, mely az ellenreformáció legborzalmasabb emlékei közé tartozik. Huszonhárom gazdag, protestáns nemesembert végeztetett ki különösen kegyetlen módon.

Eperjes - Szent Miklós TemplomEperjes – Szent Miklós Templom A szabályosan épített város központja a főutca, melynek közepén a Szent Miklósról elnevezett római katolikus plébániatemplom csúcsíves épülete áll. A háromhajós, késő-gótikus templom alapjait 1330-ban rakták le, hetven méter magas tornya 1750-ben újjáépült. Különlegessége a központi oltár, a barokk templomdíszítés látványos darabja. Az összhatást sajnos igen erősen rontja, hogy a templom eredeti színes üvegablakait 1955-ben modernre cserélték, elsősorban azért, mert azokon magyar szentek és címerek voltak láthatók.

Eperjes - Kossuth Lajos emléktáblájaEperjes – Kossuth Lajos emléktáblája Ugyancsak a főutcán találjuk az eperjesi Evangélikus Kollégium épületét. Kapuján belépve azonnal szemünkbe ötlik Kossuth Lajos emléktáblája, aki 1816-tól 19-ig tanult a patinás falak között. Az épület története hű képe a város sorsának. Első nyomai a XV. századba nyúlnak vissza, de mint evangélikus intézet csak 1531-ben keletkezett, midőn Eperjes városa teret nyitott a reformációnak. Később lakják katolikusok, majd ismét a protestánsok tulajdona lesz, sokáig a jezsuiták birtokolják. Tanárai között találjuk Comeniust, akiről kevesen tudják, hogy szintén magyar származású, eredeti neve Szeges volt.

Eperjes - költői verseny emlékobeliszk Eperjesen nemcsak az épületek, a környék is rejt nevezetességet. Egy közeli kis domb tetején obeliszk áll. Igaz – felkeresését csak az edzettebbeknek vagy a ráérőknek ajánlhatjuk, mivel százhatvan lépcsőfok vezet fel odáig. Költői verseny színhelyét jelzi az oszlop, a vetélkedés Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes között zajlott. Kerényinek kis nyárilakja állt a dombon, ott látta vendégül barátait. Mindhárman – helyben és nyomban – verset írtak, majd eldöntötték kié a legjobb. A döntés aligha lehetett pártatlan, hiszen a zsűri is ők maguk voltak. Talán a házigazda iránti tiszteletből, de Kerényit kiáltották ki győztesnek.

Ennél az eperjesi dombocskánál keresve sem találhatnánk jobb helyszínt, hogy ott fejezzük be kirándulásunkat, bátran javasolva mindenkinek, hogy kövessék ezt az útvonalat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük