Révay András: Megelőzzük A Metropolitant

A Magyar Állami Operaház következő szezonjában összesen 225 előadással várja közönségét. A műsoron kilenc bemutató, köztük egy világpremier és egy operaházi bemutató szerepel. Egyebek mellett ez is elhangzott azon a tájékoztatón, ahol a 2011/12-es évad műsorát és a ház új vezetőit is bemutatták a sajtó képviselőinek.

Horváth Ádám miniszteri biztos, folytatni szeretné az általa elindított folyamatot és meg fogja pályázni a főigazgatói állást. Reméli ugyanis, hátha egy új aranykora kezdődhet el a Magyar Állami Operaháznak. Szándékait így fogalmazta meg: „a nemzetközi opera és balett fellegvára színvonalát biztosítsa és a nézőszámot teljesítse!". Bár valós cél a Magyar Állami Operaház nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolása, s ezzel számos külföldi művész bemutatása, a 2011/2012-es évad szereposztásaiban 92%-os a hazai művészek aránya. A 8 százaléknyi külföldi meghívása kettős célt szolgál: az egyik, hogy a magyar közönség megfizethető áron az Operaházban találkozhasson a nemzetközi színpadok szereplőivel; a másik, kiemelten fontos cél, hogy a világhírű dirigensek figyelme zenekari- és énekművészeink felé forduljon.

Nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a külföldön keresett, hazai operaénekeseinek a Magyar Állami Operaház is biztosítson fellépési lehetőséget. Ezért a következő évadban a színpadon üdvözölhetjük Komlósi Ildikót, Marton Évát, Miklósa Erikát és Rost Andreát. Ugyanilyen fontos feladata az Operaháznak a fiatal hazai tehetségek felkutatása. A Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a világhírű Vaganova Iskolával együttműködésben évadonként négy fiatal magyar balettművészt jelölnek ösztöndíjra. A Placido Domingo nevével fémjelzett nemzetközi énekverseny, az Operalia, a világ nagy színpadaihoz jelenthet ugródeszkát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakos hallgatóinak jelentkezéshez szükséges DEMO-felvételek elkészítését az Operaház támogatja. Nem feledkeznek meg az idős művészekről sem. Az Operaház vezetősége – egy bizottság javaslata alapján – a jövőben minden évben tíz nyugdíjas operaházi művészt kíván támogatni, havi százezer forinttal.

Megkezdődtek a tárgyalások az Erkel Színház megnyitásával kapcsolatosan. Népoperai jelleggel kívánják működtetni. A felújításához kétmilliárd forint kell, melyet EU-pályázatból kívánnak előteremteni. A Magyar Rádió zenekara, énekkara és gyermekkórusa is itt találna állandó otthonra, mivel a régi „Erkeles" társulat nem létezik már. A vezetőség bízik abban, hogy a nagyszámú diák látogató mellett újra megindul a vidéki operaturizmus, a megfizethető jegyáraknak köszönhetően a nyugdíjas korosztály és a nagycsaládosok is birtokba veszik a színházat. Nem játszanak viszont tovább sem a Víg, sem az Új, sem pedig a Thália Színházzal együtt – mondta el a miniszteri biztos.

Igyekeztek a műsort úgy összeállítani, hogy a legszínesebb, a legközkedveltebb legyen – árulta el Győriványi Ráth György mb. főzeneigazgató. Lesznek „hiánypótló" darabok, mint például a Simon Boccanegra, Verdi egyik legjobban sikerült operája. Az utóbbi időben meggyengült a Wagner-repertoár. A dalszínház jelenlegi vezetőinek célja, hogy Wagner darabjai újra megjelenjenek az Andrássy úton, ezért négy év leforgása alatt ismét műsorra kerül a Ring-ciklus. Abszolút modern, 21. századi módon, mégis a legtradicionálisabb nézőket is kielégítve. A rendező, jelmez- és díszlettervező: Achim Freyer, aki a Los Angeles-i Operában rendezte meg Wagner Ring-tetralógiáját. Korábban a legnagyobb német operaházak mellett – többek közt – a velencei La Fenicében, a brüsszeli La Monnaie Operában, a bécsi Volksoper-ben és a Salzburgi Ünnepi Játékokon rendezett. Freyer Bertold Brecht egyetlen élő tanítványa.

Szeretnének minden évben bemutatni egy olyan operát is, ami vagy nem hangzott még el Magyarországon vagy nagyon ritkán játszották. Idén az Arabellára esett a választás. Richárd Strauss operáját Budapesten egyetlenegyszer, 1934-ben tűzték műsorra, Nádasdy Kálmán rendezésében. A karmester most Kocsis Zoltán, a rendező Marton László lesz. Az elkövetkező években sorra veszik és felfrissítik a Mozart operákat is. Az első, a Don Giovanni díszletének alapötletét a világ egyetlen épen maradt korabeli díszlete, Palladio Vicenzában található alkotása adja. A Magyar Állami Operaházban ugyanebben a díszletben kerül majd színre a Figaro házassága és a Cosí fan tutte is. A produkció az Operaház és a vicenzai Teatro Olimpico együttműködésében valósul meg, a rendező Gianfranco De Bosio, a jelmez- és díszlettervező Nana Cecchi. Ezen túlmenően, már tárgyalnak több magyar zeneszerzővel is, új, kortárs opera elkészítéséről.

Minden bizonnyal nagy vitákat fog kiváltani egy érdekes kísérlet: Bartók, A kékszakállú herceg vára világpremierje, ahol először alkalmazzák az Operaházban a 3D-s technikát. Nem azonos a mozikban láthatóval, bár ezt is különleges szemüveggel kell megtekinteni. A műsor első részében – ugyanezen technikával – a Bolero hangzik majd el, jelezve a színes, szenvedélyteljes külső világot, ahonnan Judit elmegy Kékszakállút meglátogatni. A jövő évadra már a Metropolitan Opera New Yorkban is így hirdeti a Siegfried előadását, de a bemutató nálunk korábban lesz, ezért mi leszünk a világelsők e technika alkalmazásában.

Lehetőséget kapnak a fiatalok is. Már zajlanak a meghallgatások, amelyek a következő évad szeptemberétől havonta nyújtanak megmérettetési lehetőséget fiatal magyar operaénekesek számára. A legjobb teljesítményt nyújtók mesterkurzusokon vehetnek részt – többek közt – Hamari Júlia vezetésével, illetve bemutatkozási lehetőséget nyerhetnek az Operaházba, mely alapvető feladatának tekinti a Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak szakmai segítését, ezért visszaállítja a régi hagyományt: a tanév végi operavizsgák visszakerülnek az Operaházba.

A Magyar Állami Operaház zenekara sokszor önálló együttesként is fellép. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, az Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság megegyezésének értelmében a dalszínház saját büdzséjéből támogatja a zenekar működését – ezzel hosszú évekre biztosítottá válik az együttes szakmai fejlődése, amely fontos lépés ahhoz, hogy visszanyerje nemzetközi rangját. A támogatás egyben olyan, nemzetközi hírű vendégkarmesterek meghívását is lehetővé teszi, akik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának régi presztízséhez illőek. Így például az együttes decemberi hangversenyét Rafael Frühbeck de Burgos vezényli.

Eldar Aliev, a Magyar Nemzeti Balett újonnan megbízott igazgatója – még Keveházi Gábor meghívására érkezett balettmesternek -nemzetközi szakmai kapcsolatai révén olyan koreográfiák műsorra tűzésére szerezte meg a jogot, amelyek eddig nem szerepelhettek a hazai balett-színpadon. Ilyen például A párizsi Notre Dame, a koreográfiát Maurice Jarre zenéjére Roland Petit készítette. A jelmeztervező Yves Saint Laurent! Kiemelkedő előadásnak ígérkezik a Hamupipőke, ahol Szergej Prokofjev zenéjére a koreográfiát Vlagyimir Vasziljev alkotta. A társulat szakmai és művészi fejlődésének érdekében a prímabalerina assoluta címmet elnyert, világhírű Irina Kolpakovát kérte fel balettmesternek egy, a jövő évadban rendezendő kurzusra. A repertoár-piramis 50-60 %-a klasszikus baletteket, 30%-a neves koreográfusok neoklasszikus, vagy akár kortárs zenére megálmodott munkáit, 10%-ban kísérleti vagy modern produkciókat tartalmaz. Amerikai, európai művészek legérdekesebb, legszínesebb műveinek bemutatását tervezik. Természetesen a Seregi – művek is fontos és jelentős részt alkotnak majd a műsorban. Kísérletként a MŰPA-ban kívánják bemutatni „A vágy villamosa" balettet. A premier időpontja bizonytalan, mert Dés László egyelőre nem készült el a zenével. Ha sikeres lesz, színre kerül az Operaházban is.

A miniszteri biztos igazgatói főtanácsadója a bécsi Saatsoper nemrég távozott igazgatója. A romániai születésű, magyarul kitűnően beszélő, egykor bariton énekesként feltűnt Ioan Holender csaknem húsz évig vezette a bécsi dalszínházat. Álláspontja, hogy a közönségnek csinálunk operát, kötelességünk velük szemben van. Ki kell nyitni a szívét a fiataloknak is, azoknak, akik először jönnek el az Operába. Rábírni őket, hogy kíváncsiak maradjanak, megint jöjjenek. Budapest most megint elindult azon az úton, melyen a világ nagy operaházaival egy sorba kerülhet. Az is lényeges, hogy az Erkel Színházban ismét magyarul fognak énekelni! Más minőséget ad, ha az énekes és a közönség is érti a nyelvet, amin a mű elhangzik.