Révay András: Megnyílt a Harasztÿ terem
5 perc olvasás
Eddig nem volt szokás kiállítóhelyet élő alkotóról elnevezni, de ez most megváltozott. A Symbol Art Galéria nagyterme a jövőben Édeske, Harasztÿ István nevét viseli.
Eddig nem volt szokás kiállítóhelyet élő alkotóról elnevezni, de ez most megváltozott. A Symbol Art Galéria nagyterme a jövőben Édeske, Harasztÿ István nevét viseli.
A program Tolcsvay László „Hatvannyolc" című dalával kezdődött és akkor a közönség még pontosan nem is tudta, hogy a Symbol étterem tetőterében vagy már egy művészeti galéria nagytermében tartózkodik. Azért ez utóbbi volt valószínűbb, hiszen a falakon és a falak mentén is számos alkotás sorakozott. Közülük többre érvénytelen volt a múzeumokban megszokott előírás: „A kiállított tárgyhoz nyúlni tilos!" Éppen ellenkezőleg! Némelyikhez kifejezetten ajánlatos volt hozzányúlni, mozgásba hozni, mert csak így tárult fel egyedisége, rejtett, izgalmas szépsége.
Harasztÿ István alkotásai a legváratlanabb helyeken és időben bukkannak fel – mondta el róluk a jó barát, Wehner Tibor művészettörténész. A művész mintegy hatvan éve foglalkozik mobilszerkezetekkel – az elsőket tizenegy éves korában készítette – azóta legalább száznegyven jelentősebb mozgó alkotása készült el. Ezek szerte a világon, Szöültól Duisburgig szinte mindenhol megtalálhatók. Egy egészen új műfajt, formanyelvet teremtett magának. Tanult foglalkozása géplakatos, ezért részben talán érthető műveinek kecses mozgékonysága és egyben mérnöki pontossága is.
Kezdetben persze ez az érthetőség nem volt annyira egyértelmű. Volt idő, amikor az alkotóknak, a művészeknek a nyilvánosságért, az elfogadásért is meg kellett küzdeni. Az értékek csak lassan váltak nyilvánvalóvá, kerültek vissza saját rendszerükbe. Nem volt könnyű huzamosabb ideig szenvedélyesnek, elkötelezettnek lenni és annak is maradni. Korai alkotásait inkább szürrealista, mozgó plasztikáknak nevezhetnénk és a nézőt ezek játékossága kötötte le. Amikor már teret kaphatott a művészi progresszió, lemérhetővé vált az egyes darabok technikai fejlődése is. A kézzel mozdítható és előbb-utóbb nyugvópontra jutó szerkezetek után megjelent a villanymotorral hajtott, még később az elektronika révén mozgásban tartott mobilszobor.
A magyar avantgard szobrászat kezdeményezései a nemzetközi áramlatokkal párhuzamosan alakultak ki. Az új törekvések leszámoltak az ábrázolás, a leképezés több évezredes sablonjaival. Öntörvényű, autonóm alkotások jöttek létre, egyfajta elszánt szabadságharc állomásaiként. A fejlődés Harasztÿ Istvánnál nem csak technikai jellegű volt. Műveinek tartalma is bővült, helyet kaptak bennük a kor problémái, a megoldás olykor humoros, szarkasztikus volt. A szerkezetek néha egyszerűek, máskor drága, nehezen beszerezhető alkatrészekből épülnek fel. Áttekintve alkotói periódusait, azt látjuk: a hiteles, korjelző alkotások roppant egységesek.
Munkáiban fontos szerepet kapnak az ismétlődések. Síkba transzponált képei is mintha megmozdulnának. A látszólagos szabályosságok felbomlanak, előbukkan a szabálytalanság, a fény, a megvilágítás is új értelmezést kölcsönöz a részleteknek. Lényeges jellemzője az elemeket egyesítő, kollázsszerűen felépített kompozíció. Még a „hagyományosnak" nevezhető táblaképeiben is előtör, megmutatkozik a szobrász, a képek igen gyakran domborművekké válnak. Egy-egy motívumra vagy annak variációsorozatára épülnek fel.
Jól nyomon követhetően a mozgás, a történés, szinte egyenesen a dramaturgia elemeit építi be a modern fizika törvényeit leleményesen alkalmazó műveibe. Emberi és társadalmi visszásságainkon ironizáló, a látszatszerű és a valóságos konfliktusokat tükröző, olyakor groteszk szobrai a szabályozottság és a szabadság paradoxonával szembesítik a nézőt. Alkotásai széles íven helyezkednek el, a gép esztétikájának látványos megjelenítésétől kezdve, a határozott és éles, politizáló társadalomkritikán át, egészen a mosolygó bölcseletig.
Művei szinte észrevétlenül foglalják magukba a lappangó időt, máskor viszont harsányan kifejezőek. A művész tréfálkozó kedve olykor váratlan formában mutatkozik meg. A faliképre rögzített zsebórák némelyikének például kinyitható a fedele, ám magára vessen, aki mindet kinyitja. Van fedél, amelyik alatt egy másik – igen csak korhatáros – kép rejtőzik. Alkotói egyediségéből következően nincsenek tanítványai, követői. Eszköztára annyira a sajátja, hogy ezen az úton mások csak másolói lehetnének. Így hát – bár még jelenleg is dolgozik – műveit, a robosztusabbakat is, egyedül hozza létre.
A kiállítás megnyitása alkalmával a művész – gondolkodásmódjára jól jellemző módon – nem az alkotásaira, hanem inkább az épületre irányította a vendégek figyelmét. A rendelkezésre álló hatalmas tér kiválóan alkalmas a mobilszobrok rejtett szépségeinek érvényre juttatására. Ugyanakkor a folyosók és a kisebb helyiségek is roppant érdekesek. A kilincstől a kandeláberig mindenki talál magának valamilyen részletet, amit érdemes az emlékezetében elraktározni.
Harasztÿ István Kossuth-díjas szobrász- és festőművész kiállítása március 3-ig, hétköznaponként 12 és 19 óra között látogatható a Symbol Art Galériában. (1036 Budapest, Bécsi út 56.) A rendezők javasolják, hogy a látogatás szándékát a kiállítás időtartama alatt – az épület egyéb rendezvényei miatt – célszerű a 06 30 816 3102-es telefonszámon egyeztetni.
