Révay András: Mindenből a legjobb

Kenyér, sajt, bor – a földműves népeknek évszázadokon keresztül ez volt a legfontosabb eledele. Ha már kolbász is akadt hozzá, az a jobb körülmények jele volt. A X. Magyarországi Újbor és Sajt Fesztiválon egyikből sem volt hiány, a látogatók mindből a legjobbakat kóstolhatták.

Kenyér, sajt, bor – a földműves népeknek évszázadokon keresztül ez volt a legfontosabb eledele. Ha már kolbász is akadt hozzá, az a jobb körülmények jele volt. A X. Magyarországi Újbor és Sajt Fesztiválon egyikből sem volt hiány, a látogatók mindből a legjobbakat kóstolhatták.

A fesztivál egyik legfontosabb értékének nevezte a Vidékfejlesztési Minisztérium „borágazatot" felügyelő miniszteri biztosa, dr. Kiss Eliza, hogy itt a bor mellett bemutatkozási lehetőséget kapnak más kiváló magyar élelmiszerek is, elsősorban a sajtok. Az pedig már az ókorban is tudták, hogy a kenyér, a sajt és a bor minden népnek legalapvetőbb eledele volt. A látogató ezen a fesztiválon azt is megtapasztalhatta, hogy sajt és sajt között milyen nagy különbségek vannak, hiszen szerencsére egyre több kézműves sajtkészítő jelent meg a termékeivel. Mégsem lehetünk felhőtlenül boldogok, mert a boltokban ez a választék még nem tükröződik. El kellene érnünk, hogy a fogyasztók merjék választani, keressék a sokféle, finom, hazai sajtot. Fedezzék fel az eltérést az ipari tömeggyártmányokhoz képest!

Erdélyből, Csíkjenőfalváról érkezett Kedves Tamás. Érlelt, félkemény, kemény, fűszerezett sajtok sorakoztak a pultján. Egyikük, a „Hegyi sajt" nevű, kifejezetten hegyvidéki legeltetésből származó tehéntejből, hosszú érleléssel készült. Szinte kiérzik belőle a frissesség, a tiszta hegyi gyep füveiből származó természetesség. A beoltott tejből két-három óra alatt kicsapódik a sajtmassza, ezt formákba teszik, tizenkét órán keresztül préselik, majd sós fürdőbe rakják. Itt keletkezik a sajt kérge. A sajttömböket tíz – tizenkét napig, naponta forgatják, figyelik. A hibátlanokra még egy éves érlelés vár, amíg az egyenletesen lukacsos, tömör, sárga sajttömeg létre nem jön. Ezt nem ízesítik semmivel, noha készítenek még rozmaringos, fokhagymás és füstölt sajtokat is.

Gyönyörű kolbászok álltak halomban, nagy tál tepertő mellett. A pultot díszítő szarvasagancs nyomban elárulta, itt főleg szarvashúsból készült termékek kaphatók, de akadt mellettük feldolgozott pulyka, liba, mangalica és szürkemarha is. A szarvaskolbászok – bár ugyanúgy készülnek, mint a hagyományos társaik, ugyanúgy ízesítik, melegfüstön füstölik – mégis mások. Főként azért, mert a szarvashús adottságaiból következően más fűszereket igényel. Gyártói szerződéses kapcsolatban állnak egy vadásztársasággal a gemenci erdőben, így sikerül egyenletes ellátást kapniuk, nincs fennakadás a nyersanyagban – no meg a mélyhűtés is segít. Készítenek vékony és vastagkolbászt, csemegét, csípőset és extra csípőset, a szalámiknál pedig a vörösboros ízesítésű a különleges. A hús egy hónapon keresztül Cabernet Sauvignonban áll, és csak utána kezdődik a gyártási folyamat.

Az Antal Pincészet Baján dolgozik, náluk már a nagypapának is szőlője volt. A család ezt a hagyományt viszi tovább. A cég egyik tulajdonosa, Antal Attila, a Cabernet Sauvignon roséról érdekes dolgokat mesélt. Szőlőjének szüretelése két lépésben történt. Szeptember második harmadának végén korai fagy jött, lefagyott a lomb. A szüret első része még a fagy előtt volt, a második pedig a fagy után. Az eredmény egy meglepően gazdag, erőteljes, citrusos illat, ami áthúzódik a bor ízébe is. Ezáltal viszonylag hosszú lecsengésű kellemes ízeket élvezhetünk. Roséból hoztak még Pinot Noir-t, Kékfrankost és állt még mellettük Cserszegi Fűszeres, valamint – a gazda szívéhez leginkább közel álló – 2013-as Pinot Noir vörösbor is. Ez egy könnyű, önmagát jól itató bor lett. A fesztivál látogatói közül főleg a hölgyek kedvelték.

Aki azt hitte, hogy a fesztiválon csak magyar borokkal találkozhat, egy pillanatra meglepődhetett néhány palack láttán. Akár gondolhatta azt is, hogy Musztafa effendi érkezett meg Törökországból. Valójában viszont gyerekkori becenévről van szó. A tulajdonost, Effenpergel Győzőt hívták effendinek barátai és ezt a családi hagyományt őrzik Balatonedericsen napjainkig. Olaszrizling Chardonnay, Zöld veltelíni, Sárgamuskotály, Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres szerepel gazdag választékukban. Boraik minőségét jelzi, hogy most, a fesztiválon a TOP-10 listán a Chardonnay is helyet kapott, tavaly pedig ugyanez a fajtájuk lett az Újbor Fesztivál bora. Az idei is kellemesen savas, száraz bor, mutatja a fajta illat- és ízjegyeit. Fröccsnek is kiváló.

A fesztivál első napján a versenyek eredményhirdetésére is sor került. A sajtversenyre külföldi termelők is neveztek. A zsűri összesen tizenhét sajtkészítő termékeit értékelte, köztük többen először mutatkoztak be. A bírálók döntése alapján 2013-ban „Az év sajttermelője" Sándor Tamás, a Bükki Sajt tulajdonosa lett. Ő már másodszor nyerte el a díjat. Az Újbor-verseny eddigi történetében egyedülálló, hogy 362 minta érkezett. A fesztivál rendezői mindenkinek, aki ezen a versenyen arany vagy ezüstérmet nyert, a palackra felragasztható körcímkét is adtak. A címke most már védett, mert korábban több példa volt a hamisításra. Így ha valaki a jövőben jogtalanul használja, a NAV az összes ilyen borát elkobozza!

A borverseny zsűrijének alelnöke, Konyári János, a borokról szólva elmondta: ennek az évjáratnak jellegzetessége, hogy az illat, a gyümölcsösség kiemelkedő – köszönhetően a kevés napsütéssel járó szeptembernek. Összességében annyi megállapítható volt, hogy igen komoly teljesítményt jelző, nagyon szép borok érkeztek a versenyre, a zsűrinek lehetősége volt számos különdíjjal értékelni a színvonalat. A legmagasabb pontszámot – megelőzve a Riczu-Stier és a Csillagvölgy Pincészetet – a Varsányi Pincészet egri Sauvignon Blanc bora kapta, így ez lett az idén „Az év újbora".