Révay András: Sikének Sikerült

Nem lehetett panaszuk a Média Borklub tagjainak a legutóbbi találkozáskor. A Meridon étteremben tartott bemutatón két – cseppet sem hasonló stílusú – egri borász, összesen tizenöt féle borát kóstolhatták végig egyetlen este. Ezek között volt néhány olyan is, ami igazi meglepetésnek számított.

A kóstolók megszokott rendje szerint, elsõként nem Bacchus, hanem elõbb Pallasz Athéné elõtt rótták le tiszteletüket a megjelentek. Papp János színmûvész Hamvas Béla, A bor filozófiája címû mûvébõl olvasott fel részleteket. Beszélt a Borszínház elõkészületeirõl is. Szeptember 22-23-án ugyanis az Aquincumi Múzeumban, a Lysistrate egyes jeleneteit mutatják be a Trigonon Együttes és a Vidám Színpad mûvészei. Az elõadás egyik érdekessége az lesz, hogy a közönség vándorol majd jelenetrõl – jelentre az egyes helyszínek között, míg végül poharat emelhet – a szereplõkkel együtt – a darabban megszületett békére. Természetesen ez alkalommal is a magyar csúcsborászat jeles képviselõinek borait kóstolhatják meg.

Borban persze a klubtagok sem szenvedtek hiányt. Elsõként a Kaló Pince fõborásza, Kaló Imre mutatkozott be, aki Szomolya környékén, riolit-tufa dombokon termeli borát… barátainak! ?Nem akarok exportálni" – mondta el mindjárt az elején. A bor soha nem ért a gyûlölet nyelvén, soha nem hordozza a bankárok hamisságát, csak a becsület nyelvén ért. Ezért aki a szorgalmas ember kezének fáradságos munkája nyomán, annak borát issza, az barátja a termelõnek. Bemutatott borai között volt néhány, ami valóban figyelmet érdemel. Készít két cuvée-t, mindkettõnek 1 x 1 a neve. Mint ahogy az ?egyszeregy" a számolás alapja, nála ez az alapbor. Ennél alább nem adja a minõséget. A Kaló Fehér 1 x 1 Cuvée 2002 összetétele Leányka, Zöldveltelini, Chardonnay, Irsai Olivér. A Kaló Vörös 1 x 1 Cuvée 2002 Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Pinot Noir, Turán, Portuguiser házasításából készült. A roséval kapcsolatos nézetei kissé szokatlanok, de a bora jó. Mások – szerinte – úgy készítenek rosét, hogy féléretten szedik le a szõlõt, ezért lesz halvány bor színe. Azt is mondják: a rosé egy éven belül ?szétesik", de ez nem igaz. Õ érleli a bort. A Loire mentén vagy Spanyolországban ugyanis nem furcsa az érlelt rosé, csak nálunk. Félszáraz Cabernet Sauvignon & Merlot Roséját hároméves, hordós érlelés után, tartósítószer hozzáadása nélkül palackozta. A megszokottól eltérõ módon kezelte a Kékfrankost is. 2002-ben 35 % aszúszem társult hozzá, szinte olyan, mint egy száraz szamorodni. Hatvan napig áztatták héjon, ezért a színe sokkal sötétebb és illatában is más, mint az átlagos Kékfrankos. A pincészet legérdekesebb bora viszont kétségtelenül a Turán Aszú 2002. Ezzel a fajtával a kísérletek idehaza az ötvenes évek derekán kezdõdtek és 1985-ben kapott telepítési engedélyt. Ez a bor, ami itt a poharakba került, az elsõ vörös aszú Magyarországon. Jellegzetes szõlõ utóíze van.

A második borász bemutatkozása elõtt, talán azért is, hogy az ízek jobban szétválhassanak, egy zenekar adott rövid mûsort. A Tisza felsõ szakaszán fekvõ hajdani koronaváros, Técsõ és környékének legismertebb zenekara a ?Técsõi Banda". Zenéjükben generációk egymásnak átadott tudása jelenik meg. Szüleiktõl, nagyszüleiktõl tanulták a dallamokat. Egykor földmûvelõ zsidók, cigányok, ruszinok, mostanában oroszok is élnek arra a magyarok mellett – mindezt a hihetetlenül gazdag zenei hagyományt ötvözik mûvészetükben. A ruszinokról még annyit illik tudni, hogy Rákóczi fejedelemtõl a ?gens fidelissima", a leghûségesebb nép elnevezést kapták a szabadságharc alatt. A zenekar most kárpátaljai bordal összeállítást játszott, melynek egy külön részletét ruszin dalok alkották.

Sike Tamás régi borász családból származik, már a dédszülõk is vincellérek voltak – igaz, Sümeg környékén. Belõle már egri borász lett, nem is akármilyen. Huszonkét évig tanul, dolgozott az Egervin-nél, az utolsó hét évben, mint a cég fõborásza. Boraiban tükrözõdik lelkülete, bátran mondhatjuk: az élete. Kedvencei a hagyományos magyar szõlõfajták, amikbõl a bort ?kicsit másként" készíti. Önálló vállalkozásba 2005 januárjától fogott, Egerszólát határában van 16 ha egybefüggõ területe. Terve, hogy a közepébe chateau-t épít. Álláspontja szerint a magyar borászoknak egyetlen lehetõségük az õsi magyar fajták mûvelése, mert a nagy világfajtákkal nem tudják felvenni a versenyt.

Egyik kedves bora az Egerszóláti Olaszrizling, tízhektós tölgyfahordós érlelés után jutott el a palackozásig. Bármennyire is meglepõ, az Egri borvidéken a fehér és a kékszõlõ aránya lassan eléri az 50:50 százalékot. Jó példa erre a Bianka térnyerése. Ez a fajta fagytûrõ, sok betegséggel szemben ellenálló. Az Európai Unió szabályai szerint, géntérképe alapján – mivel kevéske direkttermõ õs is felfedezhetõ benne – nem lehet minõségi bor, pedig kétségtelenül azzá tehetõ. A kóstolásra hozott, kõrishordóban érlelt bort virágos, üde, gyümölcsös íz és illat jellemzi.

Az Egri Cabernet Sauvignon selection 2003 finom seprõn, tölgyfahordóban állt három évig, utána szûrés nélkül palackozták. Hozzáértõk körében rendkívül népszerû, de az Egri Merlot selection 2003 talán még ennél is sikeresebb. Elnyerte a Heves megye bora, a Vadászok bor, a Pannon bormustra csúcsbora címeket. Bár a Hárslevelû inkább Tokaj Hegyalja boraként ismert, Eger felé a ?csakazértis" kategóriába tartozik. Az Aldebrõ határából származó, késõi szüretelésû Debrõi Hárslevelû 2005 úgy készült, hogy egyik felét tölgyfa, másikat kõrisfa hordóban erjesztette öt hónapig és csak utána házasította. Az így kapott bor valóságos illatorgia! Virágillat, méz, barack, mazsola érezhetõ benne.

A két borász hét-hét féle bora után következett a meglepetés. Sike Tamás úgy tartja: az élet mindig bizonyítás, részben magunk, részben mások elõtt is. A Hárslevelû Egerben is hajlamos az aszúsodásra, ha az idõjárás megengedi. Nos, 2006-ban hat mázsa aszúszemet szedtek le a Hárslevelûrõl. Saját mustjából öntötték fel, sikerült olyan bort elõállítani, ami egy 4-5 puttonyos Tokaji Aszúnak is megfelelne. Van már tehát Egernek is aszúbora: vörös is, de fõleg fehér!