Révay András: Soha rosszabb évet!
7 perc olvasás
Ha nem is rohammal, sokkal inkább évek sikeres munkájával, de bevette a várat az Újbor és Sajtfesztivál. Két napra az övék volt Budapesten a Vajdahunyadvára.
Ha nem is rohammal, sokkal inkább évek sikeres munkájával, de bevette a várat az Újbor és Sajtfesztivál. Két napra az övék volt Budapesten a Vajdahunyadvára.
Az elfoglalt várat persze őrizni kell, volt is őrség benne. Pénzügyőrség! Külön kiállítóponttal vett részt a 9. Újbor és Sajtfesztiválon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Egy ilyen rendezvényhez a bor a kapcsolódási pontunk – világított rá Leopold Róbert főhadnagy – hiszen a bor jövedéki termék. Jelenlétüket az indokolta, hogy ha valakinek borral, bármilyen jövedéki termékkel vagy ami mostanában nagyon népszerű, a párlat előállítással kapcsolatban kérdése van, akkor erre a lehető legpontosabb választ kaphassa. Nem is annyira a termelőknek, inkább a látogatóknak voltak kérdéseik, különösen a gyümölcsből otthon előállítható alkoholos italokra vonatkozóan. A NAV tapasztalatai szerint a bortermeléssel kapcsolatban már nincsenek „fennakadások". Ami egykor problémát jelentett, a földbeásott tartályokba rejtett cukorcefre készítés, olykor ugyan még ma is előfordul, de nagyságrendekkel kisebb számban, mint régen. Mostanában inkább az olasz borok tömeges behozatalára panaszkodnak sokan, de ezt egy kicsit más szemmel kell nézni. Amióta Magyarország az EU tagja, az unión belüli forgalomra a NAV-nak nincs befolyása. Az EU egyik alapelve az áruk szabad mozgása, ezért nincs jogszabályi lehetőség a megakadályozására, hogy egyik tagállamból a másikba átszállítsanak olyan terméket, ami az egyikben már be van jegyezve. Mindössze arra van lehetősége, hogy minőségi problémák esetén a megfelelő társhatósággal együtt eljárjanak. A behozatalt viszont ez még nem szorítja vissza.
Sikerrel szerepelt a várban egy másik vár is, az Egri Borvár. Tóth Ferenc pincészete díjat is kapott. Kékfrankos Roséjuk a legjobb tízbe került, ezáltal elnyerte az „Olimpikonok bora" címet is. Az ő kiállítópultjuk mellett láthatta a közönség a fesztivál legifjabb borászát. Ebben a pincészetben a legifjabb és a legidősebb borász között a korkülönbség éppen 66 év! Ő a jövő nemzedéke, aki a nagypapa reményei szerint valamikor majd a gazdaságot irányítani fogja. Az Egri Borvár jelenlegi helyén 1990 óta működik, Királyleányka és Egri Leányka, Cabernet Franc és Sauvignon, Merlot, Kékfrankos, Kadarka előállításával foglalkoznak. Megtalálható náluk a korán érő régi magyar fajta, a Mézesfehér is, mert a tulajdonosnak még gyerekkori emléke, hogy abból igazán szép bor készíthető. Most sincs ez másként, csak vissza kell nyúlni az ősi gyakorlathoz. Valamikor ugyan azt mondták rá, hogy asztali bor, de illata szép, hársmézhez hasonló, nagy bor is lehet belőle.
A rendezvényen összesen tizennyolc sajtkészítő 200 különféle sajtja és harmincöt borász 150 bora várta a látogatókat. A Deé (ejtsd: Dé) családi pincészet Győrújbarátról érkezett a fesztiválra. Deé János és testvére Kata az édesapától vette át az 1983-ban indult vállalkozást. A húsz és fél hektár területből 12 hektár az új telepítés, főleg fehérborokkal foglalkoznak. Olaszrizling, Rajnai Rizling és Tramini a fő fajtáik. Olyan bort készítenek, ami az alkalmakhoz is illik és ízlik a fogyasztóknak. Egy fiatal társaságnak az Irsai Olivért vagy a Mir-t, a saját cuveé-t ajánlják. Ez utóbbi Muskotály és Irsai házasítás. Az idősebbeknek a Rajnai felel meg inkább. Minden bornak megvan a helye és ez a fesztivál is igazolja, hogy a termelők nem konkurensei egymásnak, inkább erősítik egymást különbözőségeikkel. Különösen igaz ez most, amikor a 2012-es évjáratról bátran elmondható, hogy ennél rosszabb évünk sose legyen!
A Csengő Manufaktúra pultján sorakozó sajtokba szúrt kis zászlócskák mutatták, hogy melyik sajt milyen ízesítésű – és természetesen az árakat is. A gazdálkodásra jellemző, hogy saját állataik tejéből készítik a sajtokat, joghurtokat, vajat, túrót. A termékek nem tartalmaznak semmilyen adalékot, ízfokozót, csak sóval és hőkezeléssel tartósítják valamennyit. A feldolgozó üzem Érden van, a száznyolcvan fejőstehenet Tápióbicskén tartják, tartozik hozzá még egy gazdaság, ami az összes szükséges takarmányt megtermeli. Csak a túró, tejföl, vaj előállításához pasztörizálják a tejet, minden máshoz nyerstejet használnak. Ez azért jó, mert a vitaminok a tejben nem sérülnek a hőkezelés hatására. A sajtokat a hagyományos módon „májas töréssel" készítik. A megalvadt sajttésztát apró darabokra törik – így könnyebben leadja a savót – a megmaradt kis rögöket rakják sajtformába és ekkor ízesítik különböző fűszerekkel, zöldségekkel. Nem préselik, a sajt a saját súlyánál fogva nyomjaki magából a maradék savót. Legtovább, 50-60 napig, a száraz vörösborban érlelt sajtot érlelik – ennek a tésztájába szegfűborsot is tesznek. Itt különösen, de más sajtoknál sem érdemes levágni a kérget, jobb, ha a sajttal együtt fogyasztjuk – tanácsolták a termelők.
A név láttán sokan álltak meg az etyeki Anonymus Pince asztala előtt. A tulajdonosok sokat gondolkodtak rajta, milyen nevet is adjanak a pincészetnek? A családi nevet nem akarták, nem látták elég fantáziadúsnak, úgy tűnt nem is lesz neve – ebből adódott az Anonymus. Jó választásnak bizonyult, mert a névadás iránt érdeklődőkkel azonnal elkezdődik egy beszélgetés, előbb a pincéről, majd a borokról is. Ráadásul a külföldiek is könnyen megjegyzik. A munkát 2008-ban kezdték, mindjárt pezsgőkészítéssel. Nagy sikere lett. Most Chardonnay, Sauvignon Blanc és Pinot Noir szerepel a kínálatukban. A Zenit – Szürkebarát házasítás tavaly is és az idén is elnyerte Magyarország legjobb újbora címet. A továbbiakban visszatérnek majd a pezsgőkészítéshez is, új présházukat pedig 2013 májusában nyitják meg.
Volt két résztvevő az Újbor és Sajtfesztiválon, akinek a terméke sem nem bor, sem nem sajt. Egyikük Stiller Tamás, a Chef a családban weboldal írója, fotósa, szerkesztője egy régi recept alapján készült borászlepényt hozott a fesztiválra. A leveles tésztát ki kell nyújtani akkorára, mint a tepsi, a felszínét 2-3 felvert tojással megkenjük, megszórjuk friss kaporral, aszalt szilva, paradicsom, olajbogyó végül pedig valami finom sajt kerüljön még rá. Húsz percig sütve 220 fokon, meglepően jóízű vendégváró kerekedik ki belőle. Bátran készíthetjük mélyhűtött tésztából is. Adhatunk hozzá falatkákat, például Egri Bikavérbe áztatott pirítósdarabokat, melynek egyik oldalát szarvasgombás vajjal kenjük meg.
Kolbászhoz, sonkához a magyar ember mindig bort ivott. Az ősi hagyomány ma is él, főleg a disznótorokon. Ez indokolta a másik – nem boros vagy sajtos – résztvevő jelenlétét. A Plázscentrum Kft. marketing és kapcsolatokért felelős vezetője, Homonnai László a Pápa melletti üzemükben készült szarvaskolbászról, -szalámiról elmondta: szerződésben állnak egy vadásztársasággal, az ő zsákmányukat dolgozzák fel oly módon, hogy a készáru hetvenszázaléknyi szarvashúst tartalmaz, a többit pedig mangalicából adják hozzá. Náluk ötletekben sincs hiány. Noha a vadhúsból készült kolbászok önmagukban is ritka csemegének számítanak, ők nem elégedtek meg ennyivel. Kínáltak a konyakos ízesítésű szarvaskolbász mellett vörösboros ízesítésű szarvasszalámit, mindegyiket csípős és csemege változatban, a legérdekesebb pedig a szarvassonka volt.
