Révay András: Szellemfesztivál és Török Fürdő

Az idei év második felében a szokásosnál is élénkebb lesz Szlovákiában a kulturális élet. Több okuk is van arra, hogy az eddigiekhez képest nagyobb számú külföldi látogató érkezésére számítsanak.

Idén július elsejétől december 31-ig Szlovákia lesz az Európa Tanács soros elnöke. Ehhez kötődően rengeteg kulturális programot szerveznek, melynek egyik csúcspontja június 24. és 26. között lesz Pozsonyban, Mária Terézia megkoronázásának 275. évfordulója alkalmából. Kassa Európa Sportvárosa lesz, itt is minden hónapban tartanak figyelemre érdemes rendezvényeket. Valószínűleg sok látogatót fog a városba vonzani június 29. és július 2. között a Mazel Tov Zsidó Kulturális fesztivál is. Bajnócon pedig Nemzetközi Szellem és Kísértetfesztivál riogatja majd az arra hajlamosakat, melynek tiszteletére a nyáron, minden pénteken és szombaton éjjel is nyitva lesz a vár. A még bátrabbak augusztusban a Magas Tátrában lehetnek a Medve napok vendégei. Valamennyi rendezvényről a részletes eseménynaptár megtalálható magyar nyelven, a slovakia.travel/hu/ oldalon.

Szlovákiának nyolc közigazgatási kerülete van, ezek közül a nagyszombati több olyan érdekességet is rejt, amit kevéssé ismerünk. Magyarországról az utazók ugyanis inkább a Tátrát keresik fel, elsősorban a síszezonban, de sokan azon kívül is, mivel közel van és kitűnő kirándulóhely. Nagyszombat, szlovákul Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia, már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt. A „Borostyánút"is érintette és itt húzódott a Prágát Budával összekötő út is. Írásban először 1211-ben említették. Szabad királyi várossá 1238-ban IV. Béla emelte és kedvelt tartózkodási helye volt Nagy Lajos királynak is. A középkorban Közép-Európa legnagyobb, legszabadabb, leggazdagabb királyi városa, később sokáig a magyar kulturális élet központjának számított. Nem véletlen, hogy itt alapított egyetemet Pázmány Péter 1635-ben. Az egyetemet 1777-ben Mária Terézia Budára költöztette, de a város – ettől függetlenül – még sokáig jelentős egyházi központ maradt. Történelmi magjában sok templom áll. A szlovákiai városok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó templomok száma, ezért kapta a „Kis Róma" nevet. Az ortodox zsinagógában ma kávéház működik, de a belső építészeti jegyeket némileg megtartották.

Nagyszombat Budapestről autópályán könnyen megközelíthető, Pozsonytól 50 kilométerre fekszik. Az autópálya matricát interneten, magyarul is megvehetjük. A város történelmi középpontjában, a Szent Péter téren áll a kereskedők patrónusának szentelt Szent Péter bazilika. Építészetileg a barokk és a gótika keveréke. Az Eszterházy Imre által, a XVIII. században építtetett barokk kápolnában van a Nagyszombati Szűzanya kegyképe, mely a – a máig fennmaradt hiedelem szerint – 1663-ban és 1708-ban véres könnyeket ontott. A templom azóta búcsújáró kegyhely lett. Nem kevésbé híres a város északkeleti részében található – egy kor a Nagyszombati Egyetem részét képező – Keresztelő Szent János Katedrális, melynek alapítója Esterházy Miklós nádor volt. A templomot 2003-ban II. János Pál pápa is felkereste. Az 1637-16740 között készült főoltár valódi kora-barokk ékesség.

Az elmúlt években sokak kedvencévé vált az Amade Château kastélyszálló. Eredetileg 1904-ben építették a francia romantikus kastélyok stílusában. Egy kis mini Versailles jött létre a Csallóköz közepén. Az Amade név viszont még korábbi időszakra vezethető vissza, egészen a XVI. századig. Akkor ugyanis az Amadé bárók, egy azóta már kihalt ősi magyar nemesi család birtoka volt és kastélyuk éppen itt állt Várkonyban, ezen a helyen. A mai kastély külső – belső stílusa egyaránt ezt a kort idézi. Nem véletlen, hiszen a XVII. században élt Amadé Lászlót az első magyar dalköltőként tartjuk számon. Igazi világfi volt, nagy nőcsábász, élvezte az élet örömeit. Volt egy hosszú költeménye, amelyben még a meghódított nők nevét is feltüntette – a vers az indiszkréció csúcsteljesítménye! A 18. században mégis ő volt a legeurópaibb magyar költő – kedvelt alakja a csallóközi nemesi társaságoknak. „A szép fényes katonának" kezdetű dalát ma is énekeljük. A kastélyban a belső terek romantikus kialakítása, minden apró részlet őrá emlékeztet.

A szálloda harminc, stílusosan berendezett szobája közül tíz lakosztály. Gyakran tartanaik itt esküvőt – a parkban a szertartás is megrendezhető – szívesen keresik fel a nászutas párok. Téli estéken a vendégeket közös mozizásra csábítják, a cukrászdában feleleveníthető az ötórai teázás hagyománya. A szálloda konyhája is a tradíciókra épül. Mai szóval a „slow food" irányzatot képviselik, ami éppen az ellentéte a divatos „fast food"-nak. Alapgondolata, hogy térjünk vissza az étkezési hagyományainkhoz, a Csallóköz hagyományos ízeit kínálják a vendégeknek. Helyi, friss alapanyagokból dolgoznak, a kastélynak saját gyümölcsöse, zöldséges kertje, csirke- és mangalica farmja van. A régi ételrecepteket is használják, persze már egy kicsit modernebb köntösbe öltöztetve.

A kastélyhoz wellness és spa részleg is tartozik. Bár mindkettő újonnan épült, egy kicsit itt is igyekeztek visszatérni a múltba. Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis még valóban mostak aranyat a Dunából. Egy közeli község, Aranyos, a nevében is ezt őrzi. A fürdőrészek díszítése ezt idézi, no meg a környező vidék növényeit, állatait, természetét. A török fürdő, a hammam, igazi látványosság. Török szakemberek tervezték és építették, a kezelések benne az eredeti leírásokat követik. A szertartásos fürdés körülbelül két óra hosszat tart, ennek során a testi megtisztulás mellett szellemi, valamint spirituális felfrissülésre is sor kerül. Pezsgőfürdővel kezdődik, gőzfürdővel folytatódik, majd több fokozatban különböző masszázs következik. Végül a felfrissülés ideje alatt a vendégek pihenőszerájban török tea és édességek mellett töltődnek fel friss energiával.