Révay András: Templomos lovagok legendája

A három T évtizedeken át a magyar kultúrpolitika zsinórmértéke volt. A különféle műveket sorolták a „támogatott – tűrt – tiltott" kategóriák egyikébe. Napjainkra ez a jelentés megváltozott. Ma a Kossuth Kiadói Csoport egyik tagja, a Ventus Libro Kiadó használja könyvsorozatának megjelöléseként. Titkok, tények, talányok nyomába eredhetünk általa.

A három T évtizedeken át a magyar kultúrpolitika zsinórmértéke volt. A különféle műveket sorolták a „támogatott – tűrt – tiltott" kategóriák egyikébe. Napjainkra ez a jelentés megváltozott. Ma a Kossuth Kiadói Csoport egyik tagja, a Ventus Libro Kiadó használja könyvsorozatának megjelöléseként. Titkok, tények, talányok nyomába eredhetünk általa.

 Ha beírjuk a Google keresőjébe Stefano Varanelli nevét, 22 500 találatot kapunk. Csak az első egy-két százat tekintettem át, szinte kivétel nélkül valamennyi a szerző egyetlen könyvével foglalkozik. A templomos lovagok legendája tehát sikerkönyv! Idehaza és külföldön is. A sikert csak részben magyarázza a jól ismert tény: ha nehezednek az életkörülmények, az emberek érdeklődése a misztikus dolgok felé fordul. A templomosokról pedig valóban rengeteg mindent lehetett hallani, olyanokat, amik túlélték az elmúlt évszázadokat. Most pedig jön ez a könyv és az ígéri, megismerteti velünk az egyik legérdekesebb legendát.

Nem túl vaskos, könnyű olvasmánynak látszik, ráadásul igen szép kivitelű. Bőségesen illusztrált, joggal nevezhetjük inkább képeskönyvnek, mint tudományos szakirodalomnak. Ez utóbbi nyilvánvalóan nem is célja. Mesél. Kezdi a Templomos Lovagrend létrejöttével, annak indokaival és eljut napjainkig. Számtalan kérdést tesz fel és – itt most már kezdődjön a kritika is – töredékükre sem válaszol. Ez persze lehet jól átgondolt taktika része: tessék csak tovább kutakodni! Lássuk be: csöppet sem baj, ha egy könyv további, más könyvek elolvasására késztet.

 Még az sem számít igazán, ha néhány merészebb következtetést is megenged magának a szerző. Például párhuzamba állítja a templomosokat a Csillagok háborúja jedi lovagjaival, utóbbiakat egyfajta tudományos – fantasztikus változatukként említve. Elkövet viszont sajnos ennél komolyabb baklövést is, amit talán a szerkesztőnek illett volna észrevenni és legalább egy lábjegyzetben helyesbíteni.

A keresztes háborúk idején, a Szentföld visszafoglalásakor több lovagrendet is alapítottak. Nem Varanelli az egyetlen szerző, aki nehezen tesz különbséget a két „ispotályos" rend, a Szent János és a Szent Lázár között. Ám az már nem tévedés, hanem hiba, amikor felsorolja a Jeruzsálemért folytatott harcok idején alapított rendeket, a Szent Jánost (Johanniták, később Máltai Lovagrend), a Templomosokat, a Német (Teuton) Lovagrendet, de kihagyja a Szent Sír és a Szent Lázár Rendet, ugyanakkor viszont beteszi közéjük a Spanyolországban alapított Santiago Lovagrendet!

A Templomos Lovagrend alapításakor az író megemlíti „egy máig bizonytalan származású lovag, Hugues de Payns" nevét. Ő az egyik alapító és a legelső nagymester. Kiderül az is, hogy Jeruzsálem királya adományozta neki és társainak a szentélykörzet épületeinek egy részét. Mivel ez a cselekedet alapozta meg a templomosok létét, II. Balduin király is megérdemelné, hogy megtudjuk róla, ő volt az adományozó! Talán ha készült volna név- és tárgymutató a könyvhöz, a szerző sem felejti ki ezt a nevet és az olvasó is könnyebben igazodna el.

 Előre haladva az időben, a templomosok eltűnése és felbukkanása kapcsán szó kell essék előbb – utóbb a szabadkőművesekről is. A két szervezetet sokan és szívesen kapcsolják össze a Skóciában található Rosslyn kápolna segítségével. Könyvünkben itt is akad némi gond. Az író tényként közli, hogy a kápolnában, az oltárnál álló két oszlop neve Boaz és Jachim – eddig ez még rendben is volna – Tanítvány és Mester jelentéssel bír. Ez sajnos nem igaz, ahogyan a következő oldalon Hiram-hoz, Salamon templomának építészéhez kapcsolódó történet is sántít.

Teljes egészében hiányzik a könyvből egy nagyon fontos kérdéskör tárgyalása. A Templomos Lovagrendet 1118-ban – más források szerint már korábban – alapították és 1128-ban a Troyes-i zsinaton iktatták be hivatalosan. A rend története nagymesterének máglyahalálával 1314-ben lezárult. Mi történt közben? Mivel érték el, hogy a pápák mentesítették őket a minden katolikusra kötelező kamatszedési tilalom alól? Az angol királyság adóssága oly tetemes volt a templomosoknál, hogy még a koronázási ékszereket is náluk adták zálogba. Miként befolyásolta ez a rend későbbi sorsát?

Mint arról a korábbiakban már szó volt, ez a képekben gazdag, olvasmányos könyv több kérdést tesz fel, mint amennyire válaszol – de ez nem baj. Ha olyanok kezébe kerül, akik korábban még semmit sem olvastak a templomosokról, nos, ők jócskán találnak benne helytálló ismereteket is. Bizonyos viszont, hogy azok járnak a legjobban, akik a könyv elolvasása után a részletek iránt kezdenek érdeklődni és még néhány más könyvet is a kezükbe vesznek.

Stefano Varanelli A templomos lovagok legendája ISBN-978963-9926-13-4 Ventus Libro Kiadó 2009 Dürer Nyomda, Gyula