Révay András:Turistabarát Ország, Turistabarát, Nép

Három kérdéskört tárgyalt legutóbbi ülésén az Országgyûlés Sport- és Turisztikai bizottsága. Az elhangzottak lényegét összegezve, mindhárom ugyanazon, egységes cél megvalósításának lehetõségeit taglalta.

A képviselõk az elsõ napirendi pont tárgyalásakor gyorsan egyezségre jutottak. A Pénzügyminisztérium képviseletében megjelent Somogyi Andrea osztályvezetõ és Kajtár Mónika tanácsos elmondta; a kormány és a Sztrájkbizottság megegyezése nyomán – bár az idén a köztisztviselõi körben illetményemelés nem lesz – a 2008-ban esedékes 13. havi bér felét, 2007 második félévében kaphatnák meg a jogosultak. Elhangzott az is: árfolyamnyereségbõl adódóan a kormánynak új bevételei támadtak. Ezek terhére a sportban 200 millió forintot fordíthatnak olimpiai felkészülésre és utánpótlás nevelésére. A javaslatok megvalósításához törvénymódosításra van szükség. A Bizottság – 2 tartózkodás mellett – igenlõen szavazott arra vonatkozóan, hogy a módosítás szövegét általános vitára alkalmasnak találja.

A magyarországi rendezvényszervezés helyzetérõl és az új kongresszusi központ megépítésrõl viszont már komoly vita bontakozott ki. Somogyi Zoltán szakállamtitkár arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a beruházás tervét a kormány valószínûleg napokon belül jóváhagyja. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium javaslata szerint a közép-európai régió elsõ, 5000 személyes konferenciaközpontja a XI. kerületi egyetemi városközpontban található, Tüske-csarnok átalakításával létrejövõ épület lehet. A helyszín jól megközelíthetõ, ráadásul a létesítmény közvetlen környezetében akad hely a kapcsolódó szállodai fejlesztésekhez is. A minisztérium rendelkezik minden eszközzel, ami az építkezés megindításához szükséges. Az üzemeltetéshez viszont még keresik a megfelelõ partnert. Hatástanulmány készült a befogadó képesség megállapításához. A tervezett méretet az indokolja, hogy a régióban 4000 személyes központnál nagyobb jelenleg nem található. Amennyiben a döntés valóban megszületik, az építkezés még az idén elkezdõdhet és az elsõ kongresszust 2009-ben már meg is lehet itt tartani. A államtitkár elmondta továbbá: Budapest a hatodik helyen áll a ?konferencia-városok" sorában. Ez két hellyel jobb a tavalyihoz képest, de sajnos csak a 3-500 személyes kongresszusok körére igaz. Ugyanakkor minél nagyobb létszámú egy rendezvény annál nagyobb bevételt jelent a vendéglátó ország számára.

A napirendi ponthoz kapcsolódóan tárgyalta a Bizottság a rendezvényszervezés jogszabályi helyzetét. Bár nagyon indokolt volna, ilyen szabályozás jelenleg nincs. Köves Tamás, a MARESZ elnöke hangsúlyozta is: ebben a kérdésben az a mindenkori ellenzék és kormány mindig egyetértett, mégsem történt semmi. Kívánatos volna, hogy az állam által fenntartott helyszíneken (múzeumok, kastélyok) szûnjön meg egyes szolgáltatók monopol helyzete, versenyezhessenek a vendéglátó vállalkozások. ?A kongresszusok lényege a vörösborban van" – mondta. Az ilyen rendezvények legfontosabb eleme a találkozás. A tudományos kérdések elérhetõk az Interneten, valójában a helyszínek vonzereje a fontos tényezõ. A kongresszusoknál nemcsak a városoknak kell vonzónak lenni, hanem azok ?tudományának" is. Budapest ebbõl a szempontból nagyszerû hírneve van.

A vita során dr. Gyenesei István képviselõ felvetette: valóban a legfontosabb cél-e, hogy legyen egy késõbb nehezen kihasználható és ezért drágán üzemelõ létesítményünk? Egy stadion felépítésével sokkal több vendéget lehetne Magyarországra csábítani, mint konferenciák szervezésével. Dr. Tóth József képviselõ, XIII. kerületi polgármester viszont helyesebbnek tartja mindkét lehetõség kiszélesítését. A sportot és a rendezvényszervezést nem szembeállítani, hanem összekapcsolni kellene! Nagy Imre egri képviselõ városának példáját említette, ahol egy szálloda magánerõbõl történõ bõvítésével hoztak létre kongresszusi termet. Ennek hatására másfél év alatt harminc százalékkal több vendég fordult meg a szállodákban. Bánki Erik, a Bizottság elnöke szerint, ha a HUNGEXPO új tulajdonosával tárgyalva megoldható lenne a kõbányai terület közlekedési problémája, az új kongresszusi központ ott jobb helyen lenne.

A vita lezárása utána a Bizottság egyhangú szavazással támogatta, hogy alkossanak önálló jogszabályt a nemzetközi rendezvények szervezésérõl.

Az ülés harmadik napirendi pontjaként a Bizottság a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleti munkájáról tárgyalt. Dr. Róna Iván vezérigazgató részletesen kifejtette: A Magyar Turizmus Zrt. Igazgatósága 2006. december 13-i ülésén határozott arról, hogy a Társaság külpiaci stratégiáját 2007. március 31-ig el kell készíteni. A külpiaci stratégia célja, hogy az utóbbi évek forgalmában észlelt csökkenést megállítsuk, és beutazó turizmusunkat növekedési pályára állítsuk. Szándékunk, hogy külföldön olyan hatékony marketingmunkát végezzünk, amelynek eredményeképpen a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a beutazó turizmusból származó bevételek egyaránt növekednek. A Magyar Turizmus Zrt. külpiaci stratégiája illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához, a további évek nemzeti operatív marketingterveit pedig ezen stratégia alapján dolgozzák ki. A stratégia elsõsorban középtávon megvalósítandó teendõket tartalmaz, de a változó piaci körülményekhez való azonnali reagáláshoz szükséges tennivalókat is megfogalmaz. A külpiaci stratégiát – a változó piaci körülményekre tekintettel – minden évben felül kell vizsgálni. A Magyar Turizmus Zrt. jelenleg 20 ország 22 városában mûködtet turisztikai képviseletet. Jelenlétünk különbözõképpen valósul meg az egyes piacokon. Legfontosabb küldõterületeinken önálló nemzeti turisztikai képviseletek dolgoznak magyarországi kiküldöttel és átlagosan egy-két helyi alkalmazottal non-profit képviseletként bejegyeztetve vagy a magyar nagykövetségeken belül szakdiplomataként. A Magyar Turizmus Zrt. összes marketingbüdzséje csaknem kétharmad részét külpiaci marketingre fordítjuk. A vendégéjszakák alakulásának száma és a marketingtevékenységre fordított anyagi források között szoros összefüggés tapasztalható. A Magyar Turizmus Zrt. külpiaci tevékenységét rendszeresen végzett adatgyûjtéssel, elemzésekkel, kutatásokkal támogatja, amelynek célja tevékenységünk hatékonyságának mérése és a stratégiai döntések megalapozása. Az eddigi, elsõsorban termékalapú marketing mellett keresletorientált, forgalomgeneráló marketingtevékenységet folytatunk, vagyis a fizetõképes kereslet felmérésén alapuló igényekre építjük munkánkat. Marketingkommunikációs tevékenységünkre jellemzõ lesz a fókuszálás: a végfogyasztókra, legfõbb küldõpiacainkra, célcsoportjainkra és termékeinkre. A külpiaci marketingkommunikációnak lesznek egységes elemei, amelyek a Magyarország márkát képviselik, de lesznek egyedi jegyei is. Céljaink eléréséhez a marketingkommunikáció teljes eszköztárának alkalmazása szükséges: e-marketing, public relations, reklámok, kiadványok, vásárok, kiállítások, work-shop-ok, direct marketing. Az eddig használt marketingkommunikációs eszközök közül a költséges, de elengedhetetlen, reklámkampányokra, és a költséghatékony e-marketingre helyezzük a hangsúlyt.

A 2007. májusra elkészülõ piaci potenciált vizsgáló kutatásunk eredményeire alapozva átalakítjuk külpiaci tevékenységünket, meghatározva a legfontosabb és legígéretesebb piacainkat, melyekre forrásainkat koncentráljuk. Ezzel összefüggésben alakítjuk át külpiaci hálózatunkat is. Cél, hogy a legnagyobb forgalmat hozó és fejlõdési lehetõséget magukban hordozó piacokon legyünk jelen önálló nemzeti turisztikai képviselettel, a kevésbé fontos állomáshelyeken egyszemélyes képviseletekkel, vagy egyéb módon – ügynökséget megbízva, on-line formában – mûködjünk tovább. Az egyes külképviseletek marketing-költségvetését úgy állapítjuk meg, hogy a promócióra fordítható összeg jelentõsen nagyobb legyen a mûködési költségeknél. Mivel Németország, Nagy-Britannia és Izrael esetében az utóbbi idõben vendégszám csökkenés észlelhetõ, egy hónapon belül rövid távú intézkedési tervet dolgozunk ki a visszaesés megfordítására. A német piaci visszaesés a legnagyobb arányban a Balatont sújtotta az elmúlt években. Változást jelenthet, hogy a Germanwings légitársaság június 18. és október 27. között, 18 héten át heti két járatot közlekedtet a FlyBalaton repülõtérre. A 164 személyes Airbus A319-esek nyolcvan százalékos töltöttség esetén mintegy 35 ezer vendégéjszakát hozhatnak a régiónak. Az útvonal megnyitását a Magyar Turizmus Zrt. is támogatta. Hasonló lépésre ösztönzik a Ryanairt is, mely a FlyBalaton és az ír fõváros közötti járatot fontolgat.

Megvizsgáljuk, hogy az Európai Uniós források közül melyek azok, amelyekre a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységével összefüggésben pályázhat.

A Zrt. igazgató tanácsának elnöke, dr. Niklai Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a statisztikai adatok sajnos pontatlanok. Ennek oka az adatszolgáltatási fegyelem hiánya, a szürkegazdaság jelenléte és a Statisztikai Hivatal korlátozott lehetõsége is. Fontosnak nevezte a kongresszusi központ megépítését és szorgalmazta a ferihegyi gyorsvasút megindítását is. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a siker jelentõs összefogást igényel. Sokat kell még tenni a lakosság általános nyelvtudása, a köztisztaság fokozása érdekében és azért, hogy a vendégekben a nálunk élõ emberekrõl, a politikáról, a médiáról ?a turistabarát nép" fogalma alakuljon ki és erõsödjön meg.