Révay András: Lovasok

 Megtartotta 2017. évi közgyűlését a Magyar Lovas Szövetség Díjlovagló Szakága. Lássuk be, ez a hír így, önmagában, túlzottan nagy érdeklődésre nem tarthat számot. Tíz – találomra megkérdezett – ember közül valószínűleg kilenc azt sem tudná, miről van szó! A dolog akkor válik érdekesebbé, ha a sportok oldaláról nézve vesszük figyelembe Magyarország adottságait.

 Annak idején mindannyian tanultuk az iskolában, hogy voltak évszázadok, amikor külföldön úgy tartották: a magyar, lovas nemzet. Sokáig mi is így tekintettünk magunkra. Mára ez alaposan megváltozott, de szerencsére vannak, akik ebbe nem kívánnak belenyugodni. A hazai és a külföldi szakemberek egyetértenek abban, hogy Magyarország domborzati viszonyai ideálisak a tereplovagláshoz. Ez az a sportág, aminek a megtanulását már hároméves kortól el lehet kezdeni! Ha van megfelelően felszerelt lovas tanya, ahol az előírásoknak megfelelően, minden kész a bel- vagy külföldi vendégek fogadására az gazdasági szempontból is jövedelmező lehet. A hangsúly persze itt is – mint oly sok más esetben – a minőségen van. Tény viszont, hogy szívesen jönnek Magyarországra a külföldiek is lovagolni.

Ám van a lovaglásnak egy sokkal bonyolultabb – igaz, sokkal látványosabb ága is. Ez pedig a díjlovaglás. Nem új keletű találmány. Franciaországban, már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen. A díjlovas, ha nyeregbe száll, a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be. Megtanulni, és különböző nehézségi szinteken gyakorolni, országszerte sok egyesületben van lehetőség. Persze – csakúgy, mint más sportágakban – gondok itt is akadnak. A Közgyűlésen a Közép-Magyarország régióról szóló beszámolójában dr. Paizs Gábor régiófelelős kiemelte: a bérelhető lovak hiánya sokakat a versenyzés feladására kényszerít és egyre zavaróbb a bírók hiánya is. Szerencsére a fiatalok érdeklődése, a „pónis csoportban” még változatlan. Anyagi gondok is jelentkeznek. Előfordult, hogy egy bajnokságon a versenykiírásban szereplő pénznyereményüket nem kapták meg a nyertesek.

 Dallos Zsófia szövetségi kapitány beszámolójában arról szólt, hogy az idén 11 minősülési lehetősége volt lovasainknak hazai versenyeken és felkészülésüket számos edzőtábor is segítette, ahol a magyar edzőkön kívül neves külföldi szakemberektől is tanulhattak. Az év folyamán öt kiemelt itthoni versenyre is sor került, ahol nagyon színvonalas lovaglásokat láthatott a zsűri. A legtöbb induló az utánpótlás, a gyermek és a junior kategóriában volt. Különösen figyelemre méltó, hogy a versenyzők túlnyomó többsége lány! A nemzetközi porondon négy fontos eseményen vettünk részt. A felnőtt Európa Bajnokságon, a korosztályos Európa Bajnokságon, a póni Európa Bajnokságon és a Fiatal Lovak Világbajnokságán. Az év különlegesnek számít, mert mindegyiken, minden kategóriában csapatot tudtunk indítani. Itthon is két sikeres, hazai rendezésű nemzetközi versenyt tartottunk. Lovasaink a nemzetközi versenyeken összesen 38 első helyet szereztek meg!

 A Szakbizottság elnöke, Kertész Viktor, beszámolójában a számokat elemezte 2014-től 2017-ig. Az adatok érdekesek. Bármilyen mutatót vizsgálunk, legyen az a megrendezett versenyek, versenynapok száma, a lovasok vagy a lovak szerint befizetett licencek összege, a díjlovas versenyeken induló egyesületek száma – mindig ugyanazt a képet kapjuk. Ha 2014-et alapnak tekintjük, 2015-ben visszaesés volt, 2016-ban számottevő, jelentős emelkedés mutatkozott és ehhez képest 2017 ismét gyengülést hozott, bár ez még mindig magasabb volt az első két év bármelyikénél. A számok jól mutatják, hogy 2015-ben volt egy enyhe válság a Szakbizottság és a sportág vezetésében. Az új szakbizottság 2016-ban kezdett működni és a hozzá fűzött remények adták a felívelő lendületet. Tudjuk, hogy kivétel nélkül minden országban, minden sportágnak hatása van az országba érkező külföldiek számára. Magyarországon a lovassport hosszú időn keresztül emelkedő pályán volt, azután ez különböző, vitatható intézkedések miatt visszaesett. Ha viszont a lovassport fejlődni tud Magyarországon, az húzza magával a színvonalasabb lovardákat, igényli a jobb edzőket, kiképzőket, túravezetőket. Mindezek hatására pedig nőni fog a hozzánk jövő turisták száma és ez sok embernek, végső soron pedig az országnak is bevételt jelent. A magyar díjlovas sport fejlődése akkor lehetséges, ha az a közösség minden résztvevőjének örömére történik. Ennek feltétele, hogy a résztvevők értsék meg vagy legalább próbálják megérteni egymást. Határozzák meg a cél irányába mutató következő lépést, olyat, amivel mindannyian egyetértenek, és ha ez megvan, cselekedjenek!