Röntgen story

Wilhelm Conrad Röntgen elégedetten állt fel a kis berlini laboratórium kecskelábú asztalán fekvő készülék mellől. Művét befejezte. Tenyerét rátette az üveglapra és máris láthatóvá váltak a kéz csontjai. Ez egy világszám, örvendezett, szabadalmaztatni fogom, de nem járom végig a bürokráciát.

 

Wilhelm Conrad Röntgen elégedetten állt fel a kis berlini laboratórium kecskelábú asztalán fekvő készülék mellől. Művét befejezte. Tenyerét rátette az üveglapra és máris láthatóvá váltak a kéz csontjai. Ez egy világszám, örvendezett, szabadalmaztatni fogom, de nem járom végig a bürokráciát.

 

   Egyenesen a Birodalmi Találmányi Hivatal főnökéhez, von Kluge tanácsoshoz ment. A főtisztviselő barátságosan fogatta. Mire is jó ez a szerkentyű? – kíváncsiskodott.

Röntgen úr lelkesen magyarázott: ha például valakinek szálka akad a torkán, ezentúl nem fog megfulladni. A sugár megmutatja, hol az idegen test, egy csipesszel ki lehet kapni.

 

   Pompás, lelkendezett von Kluge, de egyedül nem dönthetek. Elmegyünk Hohenlohe herceghez, a kormány fejéhez. Ha ő pártfogolja az ügyet, kiadatom a szabadalmi okiratit a világ nyolcvan országában az államkincstár költségén. Az emberiség ismerni és alkalmazni fogja a találmányt.

 

  Hohenlohe kancellának tetszett a dolog. A feltaláló hosszasan ecsetelte előtte: ha egy embernek lába törik, a berendezés láthatóvá teszi a csontok helyzetét és a helyes összeillesztés módját. A láb újra tökéletes lesz. Úgyis sok a katonai szolgálatra alkalmatlan sánta fiatalember, gondolta a kormányfő. De én nem értek a fizikához. Bemutatjuk a császárnak, ő aztán csakugyan szeret átlátni az alattvalóin.                       

 

   Vilmos császár kedvtelve hallgatta a találmány mibenlétét. Hogy hívják ezt az ….izé….sugarat? A feltaláló zavarba jött, aztán eszébe jutott a kecskelábú asztal.                X-sugárnak, Felség. Majd lerajzolta, miképp bújik meg az ólom a golyó ütötte sebben és milyen egyszerűen lehet azt az X-sugár segítségével egy éles, keskeny késsel, vagy érfogóval kiemelni.

 

   Az uralkodó benyúlt a zsebébe, egy zacskóban ötven aranyat nyújtott át a tudósnak, majd így szólt. Mester, ön zseniális. De nem dönthetek egymagam egy ilyen fontos kérdésben, én csak a nép első szolgája vagyok. Elrendelem a népszavazást, ha a többség igent mond, jöhet a szabadalom.

 

   Igen ám! De a Wahlenkomitee véleménye szerint fizikai törvények kérdésében nem lehet népszavazást tartani. Így az ügy elakadt a bürokrácia dzsungelében. Ekkor azonban Röntgen gondolt egy nagyot. Hetvenkilenc államban szabadalmaztatta az akkor már Röntgen-sugárnak nevezett felfedezését. A Német Birodalom kivételével. Ezt von Kluge tanácsos nem nézhette tétlenül, ő is kiadta a szabadalomról szóló határozatát.

 

   Wilhelm Conrad Röntgen 1901-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.  

Láng Róbert