Roska Tamás az emberi testbe épített laboratóriumokról és a bionikus látásról

Roska TamásRoska Tamás villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapító dékánja 2010. november 7. és 10. között részt vett Rómában egy nemzetközi orvos biológiai technológiákkal foglalkozó kongresszuson. A Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásának adott interjúban a professzor beszélt az orvosbiológiai technológiáról, amelyet magyarul bionikának neveznek.

Roska TamásRoska Tamás villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapító dékánja 2010. november 7. és 10. között részt vett Rómában egy nemzetközi orvos biológiai technológiákkal foglalkozó kongresszuson. A Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásának adott interjúban a professzor beszélt az orvosbiológiai technológiáról, amelyet magyarul bionikának neveznek.

Roska Tamás elmondta, hogy a két csúcstechnológia, a biotechnológia és az elektronika-számítástechnika határán új termékek és szolgáltatások jönnek létre, mint például egy kis laboratórium chipben. Ilyen például a génchip, amellyel meghatározhatóvá vált a genetikai kódunk. Az ára az elmúlt tíz évben olyan mértékben csökkent, hogy ma már száz dollár alatt van. Óriási távlatok nyílnak meg ezen a területen az orvostudomány előtt: az egyes emberre jellemző betegségeket, gyógyszereket lehet vele meghatározni. Fontos találmányok születtek más területen is, mint például a protézisek. Siketeket lehet két-három éves korban halló és beszélő emberré tenni, és vannak remények a látóprotézisek területén is. Léteznek olyan gyógymódok, amelyek során elektronikusan, számítógéppel vezérelt kicsiny laboratóriumokat építenek be az emberi testbe.

Ennek a tudománynak az egyetemi szintű képzését Európában először alapszakon három éve indították el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, idén ősszel pedig Szegeden is elkezdődött a képzés.

Keresztény tudósként Roska beszélt munkája etikai vetületéről is. Elmondta, hogy őszintén fel kell tárni a tudás hiányosságait a betegek előtt. Nem szabad olyan reményeket kelteni például vak emberekben, hogy egy-két éven belül látni fognak. Nagy lehetőségek vannak ma már a szervezetbe molekuláris szinten való beavatkozásra, de komoly dilemma, hogy az új technológiák a kísérletezés vagy a gyógyítás célját szolgálják-e. Határozott, világos emberképpel kell rendelkezni. Más a homo ludens, a játékos ember, és más az az ember, aki Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. A professzor a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésének bevezető előadásában utalt a Caritas in Veritate kezdetű enciklika hatodik fejezetére, amely véleménye szerint olyan, mintha az ő szakterületén munkálkodó emberek számára íródott volna. Olyan világosan tárja fel a mai technológia kihívásait, hogy attól függetlenül is érvényes, hogy valaki egyetért-e a bibliai, keresztény emberképpel vagy sem.

Roska Tamás elmondta, hogy a huszadik század úgynevezett felvilágosult véleménydiktatúrája marginalizálni akarta a bibliai emberképet. Ezzel ellentétben a XXI. században a kutatók közül sokan megpróbálják feltenni az alapkérdéseket. Fontos jelenség, amelyet II. János Pál Fides et ratio kezdetű enciklikája és XVI. Benedek pápa híres regensburgi beszéde is kiemel: konfrontálódunk azzal, hogy meg akarjuk érteni a mai világot. A keresztény üzenet is hangsúlyozza a megértés fontosságát. A professzor két elméletre hívta fel a figyelmet: az egyik John Lukács Egy nagy korszak vége című munkája, amely szerint az új kornak ez az ötszáz éve véget ért, és valami új kezdődik. A másik gondolatot Erdő Péter bíboros írta le nemrég, és arról szól, hogy új antropológiai helyzetben vagyunk. Roska szerint óhatatlanul felmerül bennünk a jezsuita teológus, Teilhard de Chardin nooszféra-elmélete is: ma már valóság, hogy az interneten és az ötmilliárd mobiltelefonon keresztül az egész emberiség számára lehet üzeneteket közvetíteni. A kérdés és a kihívás a figyelem felkeltése. Példaként hozta fel a barcelonai Sagrada Família felszentelését, amely érzékelhetően magára irányította az emberek figyelmét.

Roska Tamás nevéhez fűződik a bionikus szem kifejlesztése. Az 1990-es évek elején Kaliforniában, a Berkeley Egyetemen L. O. Chua professzorral együtt kísérleteztek egy újfajta számítógép-elven, amelyet celluláris, nem lineáris számítógépnek neveztek el. Amikor két év múlva találkoztak Frank Werblin professzorral, a retinakutatás egyik úttörőjével, akkor kiderült, hogy a retina majdnem ugyanúgy működik, mint az általuk kidolgozott számítógép. Együtt kísérletezték ki a bionikus szemnek nevezett struktúrát. Tíz év múlva, amikor a chipek sok tehetséges fiatalember közreműködésével elkészültek és ipari bevezetésre kerültek, felmerült a kérdés, hogyan tudnának segíteni vele a vakoknak. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájával, Németh János professzorral közösen létrehozták a Magyar Bionikus Látás Központot, amely három területen végez kutatás-fejlesztést a valamikor látó vak emberek megsegítésére.

Az intézmény honlapja: http://lataskozpont.itk.ppke.hu/.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír