Sarkalatos törvény szabályozza majd a nemzeti vagyon védelmét és gyarapítását
4 perc olvasás
A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény hosszú távon biztosítja Magyarország vagyonának gyarapítását és közérdek szerinti kezelését -hangsúlyozta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára 2011. december 15-én, kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten.
A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény hosszú távon biztosítja Magyarország vagyonának gyarapítását és közérdek szerinti kezelését -hangsúlyozta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára 2011. december 15-én, kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten.
A jelenlegi Kormány gyökeres szemléletváltást hajtott végre a vagyonpolitika területén, a kormányváltást követően azonnal megindult a közösség vagyonának védelme és gyarapítása érdekében szükséges szabályozási környezet megalkotása. Magyarország új Alaptörvénye is rögzíti a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás elveit, amelyek szerint a nemzeti vagyon a közérdeket szolgálja, közös szükségletet elégít ki és legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását biztosítja a természeti erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele mellett – mutatott rá Giró-Szász András kormányszóvivő.
Hegmanné Nemes Sára államtitkár a tájékoztatón a sarkalatos törvény elemeit részletezve elmondta: a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény a nemzeti vagyon körébe tartozó állami és önkormányzati vagyon megőrzésének, védelmének alapelveiről és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás szabályairól szóló sarkalatos törvény megalkotását írja elő. Az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását igénylő törvénytervezet négy kategóriába sorolja a nemzeti vagyont, a legszigorúbban védett, kizárólagos állami tulajdonba tartozó, elidegeníthetetlen vagyoni körtől (ebbe tartozik többek között a Szent Korona, az Országház, az országos közutak) kezdve egészen az üzleti vagyont képező vagyonelemekig, mind a négy csoportra sajátos szabályokat alkalmazva.
Új kategóriaként jelenik meg a törvényjavaslatban az állami és önkormányzati körben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalma, amely vagyon forgalomképtelen, a hasznosítása csak törvényben meghatározott szigorú feltételek alapján történhet – tette hozzá az államtitkár. A törvényjavaslat ebbe a kategóriába sorolja többek között a stratégiai jelentőségű többségi tulajdonú állami társaságok üzletrészét és a közszolgáltató állami és önkormányzati gazdasági társaságok üzletrészét is, kifejezetten azzal a céllal, hogy e társaságok privatizálásának gátat szabjon. Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet átruházni – ismertette a sarkalatos törvény javaslatának részleteit Hegmanné Nemes Sára.
A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás törvényben meghatározott alapelvei közé tartozik továbbá a társadalmi elvárásokra és a vagyonkezelési, gazdálkodási érdekekre figyelemmel a nemzeti vagyon naprakész nyilvántartásának kötelezettsége is. A jogszabály a felelős gazdálkodás jegyében törvényi szinten támogatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél megindult egységes vagyonnyilvántartás kialakítását.
A törvény többek között meghatározza az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységeinek körét (pl. a csővezetékes termékszállítás vagy a szerencsejáték-szervezés). Az állam kizárólagos tulajdonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemek létrehozásával és működtetésével kapcsolatos gazdasági tevékenységet is ebbe a körbe utalja. A sarkalatos törvény az Alaptörvény szellemében kizárja az off-shore társaságok útján megvalósított visszaélések lehetőségét. A nemzeti vagyon hasznosítását, értékesítését, az állami és önkormányzati cégalapítást kizárólag átlátható szervezetek bevonásával engedi meg.
A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő törvény elfogadása esetén 2012. január 1-jén léphet hatályba.
