Sikerült stabilizálni az állattenyésztést
2 perc olvasásAz agrártárca által az elmúlt években bevezetett intézkedések, így például a sertésstratégia és az állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatások egyaránt hozzájárultak a sertéságazat mai sikeréhez – mondta köszöntőjében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a MOE International Együttműködési Program Konferencián, Budapesten.
Az államtitkár kiemelte: a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.
Nagy István ismertette, hogy a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben – tette hozzá.
A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt. 2017 első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.
Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.
A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.