Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg 2008. augusztus 8-án a Szépművészeti Múzeumban az egyiptomi fáraókor utolsó virágkorát bemutató kiállítást. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával megvalósult, Reneszánsz a fáraók Egyiptomában  című tárlat a Nílus-menti birodalom egy kiemelt korszakára összpontosít, s 150 műtárgy segítségével nyújt áttekintést az ókori Egyiptom több ezer éves kultúrájáról.

 

Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg 2008. augusztus 8-án a Szépművészeti Múzeumban az egyiptomi fáraókor utolsó virágkorát bemutató kiállítást. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával megvalósult, Reneszánsz a fáraók Egyiptomában  című tárlat a Nílus-menti birodalom egy kiemelt korszakára összpontosít, s 150 műtárgy segítségével nyújt áttekintést az ókori Egyiptom több ezer éves kultúrájáról.

Az államtitkár megnyitójában idézte;  „Mélységesen mély a múltnak kútja…". , merítenünk kell belőle korunk okulására.Visszaemlékezve négy évvel korábbi látogatására az Egyiptomban dolgozó magyar régészeknél, utalt a magyar egyiptológiaelévülhetetlen érdemeire, melyeket az immár száz éve folytatott munkálkodásuk bizonyít.  Elismerésük jele, hogy a magyar tudósokat Kairóban tartandó önálló kiállításra hívták 2009-re.  A hazai Reneszánsz év jelszava, a „Gondoldd újra!", az egyiptomi kiállítás ezt reprezentálja a Szépművészeti Múzeumtól megszokott szakmai hitelességgel és színvonallal.

A kiállítás kurátora volt Francesco Tiradritti egyiptológus, a kairói Olasz Régészeti Intézet igazgatója és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője. Tiradritti úrnak, miként elmondta,  szakmai indulása kellemes emlékei fűződnek Budapesthez, s a kiállítás előkészítése jó alkalmat adott számára a kiváló kollégákkal, Török Lászlóval és Kákossy Lászlóval való ismételt találkozásra. Kiemelte, a magyar egyiptológia a világ legjelentősebbjei közé tartozik. A most kiállított anyagok olyan korszakról szólnak hozzánk, amely a fáraók korának „sötét foltjaként" jellemezhető.  Az utóbbi 20 év során került előtérbe, s maga is ezen munkálkodik.  A mostani kiállításon ugyan nem látható Tutenkámon „arany maszkja", de a kiállított anyag közelebb hozza hozzánk ezt a megragadó országot.  A kiállítás egyedülálló jellegű, Európában még nem volt ehhez fogható, itt a helyszínen is sok helyről érkezett érdeklődő kollégával találkozott, hangsúlyozta a kurátor.

Dr. Bán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett, a múzeum egyiptomi kiállítása mindig is az egyik leglátogatottabb részlegük, a közönséget érdekli az egyiptomi kultúra. Harminchárom éve nem volt idelátogató egyiptomi tárlat, utoljára az egykori NDK-ból láthatott anyagot annak idején a közönség. A kiállítás témafelvetése rávezet bennünket, a visszatekintés, kulturális értelmű visszanyúlás nem csak az itáliai, és az európai reneszánsz sajátja, hasonló zajlott le az egyiptomi kultúrában is, így kapcsolódik a témakör a Reneszánsz Évhez.

A november 9-ig látható kiállítás tehát a Reneszánsz Év programsorozatba illeszkedik, anyaga magyar múzeumokból, ill. a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kapcsolatai révén, nemzetközi összefogás eredményeképpen  a British Múzeumból, a párizsi Louvre-ból, továbbá bécsi, firenzei, római és zágrábi gyűjteményekből érkezett. A kiállított szobrok, sztélék, koporsók és egyéb sírfelszerelési tárgyak révén a történelem egyik legizgalmasabb korszakára nyílhat betekintése a hazai közönségnek. Hazánkba a tárlat a szlovén fővárosból, Ljubljanából érkezett, a budapesti kiállítási anyag az ottani szemle új koncepciók alapján megépített, lényegesen kibővített változata.

A megjelenített korról

A mítoszokban élő hagyomány és a történelmi múlt tisztelete, a múlt elismerésre méltó vívmányainak megőrzése és tudatos,  szelektív módon való felhasználása mindvégig jellemezte a fáraókori egyiptomi kultúrát. Ez a fajta „reneszánsz" attitűd mélyen gyökerezik az egyiptomi állam 3000 éves történetében.

A kiállítás címe a Kr. e. I.  évezred közepének egy rövid, ám annál izgalmasabb időszakára (Kr. e. 7-6. század / 25-26. dinasztia) utal,  amikor a fáraókori Egyiptomra az Újbirodalom végét követő, kb. 400 éves politikai és gazdasági nehézségekkel teli időszak után, egy újabb, utolsó virágkor köszöntött. Az új éra kezdetét a kutatás a 25. dinasztia uralkodásához köti.  Ez a Núbiából  (a mai Szudán, az ókori Kus területéről) származó dinasztia a  Kr. e. 8. század  végén meghódította és újraegyesítette az országot, székhelyét pedig az ősi fővárosba, Memphiszbe helyezte.  A szóbanforgó időszak fáraói számára a legitimációs folyamatosságot biztosította a múlttal való azonosulás, így a korszak kultúrájában egyre erőteljesebb archaizáló tendenciák figyelhetőek meg.  

A 25. dinasztia kora az egyiptomi „reneszánsz" első nagy korszaka, amely egy csaknem kétezer évvel korábbi időszak, az Óbirodalom alkotásainak stílusát és ikonográfiáját idézi fel.  A kusita királyok az Óbirodalmi nagy fáraóknak, az 5. és 6. dinasztia uralkodóinak nevét vették fel, s megkísérelték feléleszteni,  újraalkotni az ősi mítoszokat, művészeti stílusokat, a nyelvet és az irodalmat.

Ez a fajta múlt-újraélesztési folyamat a megelőző időszakban, az ún. Harmadik Átmeneti Korban gyökerezik, majd a tárgyalt időszakban teljesedik ki, hogy aztán a 26. dinasztia alatt elérje klasszikus tökéletességét,  akkor, amikor a deltabeli Szaisz városából származó uralkodók katonailag megerősítették Egyiptomot és növelték az ország kereskedelmi befolyását. A szaiszi dinasztia tisztelte elődei emlékét, így az előző kusita időszak kiindulópontként szolgált a „szaiszi reneszánsznak", de az új uralkodók már a Középbirodalom és az Újbirodalom thébai művészetét élesztettek újjá.

Az ókori egyiptomi kultúra több ezer éven keresztül ívelő kontinuitását legszemléletesebben a dinasztiák egymást követő sora példázza.  

A kiállítás tudományos szempontból legkiemelkedőbb tárgya a legkorábbi királyok neveit és tetteit felsoroló, a piramisépítő fáraók korából származó mintegy négy és fél ezer éves  Palermói Kő.   

A Középbirodalomtól (Kr.e 2. évezred első harmada)  a Ptolemaiosz-korig (Kr.e 332-31) terjedő időszak különböző uralkodóinak portréi a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják, illetve a fáraói intézmény fennmaradását, amely a megfelelő politikai és gazdasági, valamint ideológiai hátteret nyújtva biztosította a kulturális tradíciók folytonosságát az ókori Nílus-völgyben. A kiállításon bemutatott, különböző korszakokból származó reliefeken, sztéléken és szobrokon keresztül jól megfigyelhető, hogy a fáraókor kezdeti időszakának udvari és elit kultúrája által kialakított művészeti kánon tradíciója hogyan élt tovább évezredeken át. Azonban nem csupán egyszerű hagyományőrzésről vagy a múlt kétségtelen tiszteletéről van szó, hanem a múltba tekintés egyfajta rituálét, mágikus erejű aktust is jelentett az utókor számára, amelynek révén spirituális szinten azonosulhattak a példaképül választott történelmi időkkel és személyiségekkel.

A kiállításon bemutatott műtárgyak közül kiemelkedik a British Múzeumból kölcsönzött, II. Ramszeszt ábrázoló, csaknem életnagyságú szobor,  a római Sinopoli gyűjtemény 18. dinasztia kori  és a British Museum  30. dinasztia, vagy kora-Ptolemaiosz kori fáraóportréja,  a bécsi Kunsthistorisches Museum és a Louvre házaspárszobrai,  és az ugyancsak a párizsi gyűjteményből érkezett, királynőt vagy istennőt ábrázoló szobrászminta.  A firenzei gyűjtemény egyik legizgalmasabb lelet-együttese egy,  a 25. dinasztia korából való előkelő hölgynek, (a fáraó lánya szoptatós dajkájának) koporsóit és kozmetikai kellékeit mutatja be.

A Szépművészeti Múzeum bírja Közép Európa egyik leggazdagabb egyiptomi kollekcióját,  ebbe tartozik a most kiállított 26. dinasztia kori bronz Imhotep-szobor is,  amely világviszonylatban is kiemelkedő kvalitású,  így a kiállítás egyik kiemelt műtárgya volt már az előző helyszínen, Ljubljanában is.

A római kori Pannóniából fennmaradt, egyiptomi kultuszokkal kapcsolatos emlékek a kiállítás utolsó egységeként a „reneszánsz reneszánszát" mutatják be. Ezek; a Nemzeti Múzeumban őrzött ún. „Egyedi kancsó", valamint a szombathelyi Savaria Múzeumból érkezett római kori Ízisz-szentély csodálatos leletei.  Ebben az időszakban az ókori egyiptomi kultúra az ország határait átlépve fejtette ki hatását,  ahogyan teszi ezt mind a mai napig.

http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/articleview?mi_layout_id=29.30&mi_article_id=378

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával ezen kiállítás mellett is létrejött a vakok- és gyengénlátók számára egy háromdimenziós másolatokból álló tárlat.A kiállítás főtámogatója a legnagyobb tömegű egyiptomi utaztató cég, az OTP Travel.

A kiállításra szóló belépőjegy a helyszínen 2.200 Ft-ért, elővételben pedig a www.jegymester.hu oldalon, 1.800 Ft-ért vásárolható meg.

http://www.reneszanszev2008.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük