2022.05.26.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Sokat ér a magyar diploma, de a munkahelyeken több gyakorlati tudás kell

6 min read
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/57530"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/ff_5.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="79" /></a></span>A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizede is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek.</p><p> 

A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizede is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek.

 

A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizede is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek.

 

Az ifjú korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. A relatív többség, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket. Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint – ha nem is mindegyik, de – számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést. A fiatalok 15 százaléka még ennél is kritikusabb, mondván a gyakorlati igény és az oktatás egyáltalán nincs összhangban. A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az ELTE (21 százalékos említési aránnyal), második a Corvinus, harmadik a BME (8 illetve 5 százalékkal). A fiatalok fele nem rendelkezik elegendő ismeretekkel ahhoz, hogy sorba állítsa az intézményeket – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 600 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A magyar fiatalok értékes dokumentumnak tartják a hazánkban megszerzett diplomát. A többség szerint külföldön is versenyképes, másfelől az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlen. A 15-25 év közötti korosztály kétharmada szerint a magyar felsőoktatásban szerzett oklevél a nagy nyugati egyetemeken szerzett végzettséggel egyenértékű: 20 százalék szerint ez minden esetben igaz, 45 százalék szerint részlegesen. A kételkedők aránya sem jelentéktelen, de kisebbségben vannak (24 százalék). Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, 20 százalékos. A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.

A fiataloknak sokféle elképzelése, élménye van arról, hogy a munkahelyek mi alapján választanak a friss diplomások közül. A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek. A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte.

Mint láthattuk, a fiatalok többsége szerint a diploma fontos dokumentum, de csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint „csak" gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez. A fiatalok 15 százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége – négytizede – úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban – 28 százaléknyian – vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.

A fiatal felnőttek fele teljesen tanácstalan, amikor a legjobb felsőoktatási intézményt kellett megnevezni. A sorrend felállítása a középiskolásoknak ment a legkönnyebben, háromnegyedük említett kiváló egyetemet, főiskolát. A magyar fiatalok szerint a legjobbnak tartott felsőfokú intézmények rangsorának első helyezettje az ELTE – 21 százaléknyian említették. A toplistán második a Corvinus Egyetem, 8 százalékkal. Harmadik legjobbnak minősített intézmény a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, 5 százaléknyian nevezték meg. A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. a debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a SOTE is érdemi említéseket kapott – 2 százaléktól.

 

Az F&F kutatássorozatról

Az Ipsos F&F kutatássorozata negyedévente közöl friss adatokat a fiatal felnőttek márkafogyasztási szokásairól, illetve tematikusan bemutatja ennek a fogyasztói csoportnak a viselkedését.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.