A Progresszív Intézet célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon Sólyom László hivatalba lépése óta folytatott gyakorlata mennyiben szolgálta a saját maga által kitűzött célokat. A köztársasági elnök többször nyilatkozott úgy, hogy az államfőnek pártok felett állónak kell lennie, aki megtestesíti a nemzet egységét.

 

 

A Progresszív Intézet célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon Sólyom László hivatalba lépése óta folytatott gyakorlata mennyiben szolgálta a saját maga által kitűzött célokat. A köztársasági elnök többször nyilatkozott úgy, hogy az államfőnek pártok felett állónak kell lennie, aki megtestesíti a nemzet egységét.

 

 A Publicus Intézet által készített közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a közvélemény inkább megosztónak, mint egységet teremtőnek látja Sólyom Lászlót, aki nyilatkozataival elsősorban a Fidesznek kedvez. Az adatfelvétel a kormányfő által javasolt nemzeti csúcs Sólyom László általi visszautasítása előtt történt, az eredmények erről tehát nem szólnak.

Sólyom László az összes megkérdezett 40%-a szerint inkább megosztó személyiség, ezzel szemben csak 31% gondolja úgy, hogy az államfő inkább egységet teremt. A bizonytalanok körében még inkább megosztónak látják a köztársasági elnököt: itt ez az arány 42%, szemben a 26%-kal, akik inkább egységteremtőként definiálja.

Közvéleménykutatásunk több szempontból is azt mutatja, hogy a választók szemében Sólyom László a Fidesz felé húz. Az összes válaszadó közül a legtöbben (34%) úgy gondolják, hogy Sólyom László megnyilatkozásaival leginkább a Fidesznek kedvez. Ami figyelemreméltó, hogy a bizonytalanok is hasonlóan vélekednek, azaz elsősorban ők is a Fideszt jelölték meg a köztársasági elnök által kedvezményezett pártként. Az össze válaszadó 27 százaléka szerint az államfő semelyik pártnak nem segít és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy az MSZP-nek. Érdekesség, hogy még a Fidesz szavazóinak 24%-a is úgy gondolja, hogy az államfő az ő pártjuknak segíti. A kis parlamenti pártokat, illetve a Sólyomot jelölő Védegyletet a válaszadók csak elvétve említették.

Szintén a köztársasági elnök Fidesz felé húzását jelzi, hogy a megkérdezettek 38 százaléka szerint Sólyom László egy országgyűlési választáson a Fidesz listájára adná szavazatát. Ehhez képest a többi parlamenti pártot csak elvétve jelölték meg a megkérdezettek. Ami külön érdekes, hogy a válaszadók közül senki nem gondolja úgy, hogy a Sólyomot államfőnek ajánló Védegyletre adná a köztársasági elnök szavazatát.

Előbbihez nagyon hasonló eredményt kaptunk a kutatásban arra a kérdésre is, hogy Sólyom Lászlót melyik párt jelöltjeként tudnák elképzelni. Az összes megkérdezett 37 százaléka a Fidesz lehetséges jelöltjeként látja a köztársasági elnököt, csak 6 százalék említette az MSZP-t, 16% pedig egyeik párt jelöltjeként sem tudja elképzelni.

Kutatásunkból az is kiderül, hogy a válaszadók 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha most vasárnap lennének a választások, biztosan elmenne szavazni. Az összes megkérdezett körében a Fidesz a szavazatok 33, az MSZP 16, az MDF 3, az SZDSZ és a KDNP pedig 1 százalékra számíthatna. A részvételüket biztosra ígérő pártot választók körében a Fidesz 60 százalékot érne el, ezzel szemben az MSZP csak 29-et. Az MDF ugyanebben a körben 4%-on áll, míg az SZDSZ és a KDNP csak 1%-on. 35% nem tudja, illetve nem válaszolt.

A kérdőíves vizsgálatot 2008. október 1. és 9. között a Progresszív Intézet megbízásából a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (1196 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük