STEIN JÁNOS HAGYATÉKA A Kieselbach Galériában

2017. augusztus végéig tekinthető meg Lotz Károly legkedvesebb tanítványa, Stein János kiállítása a Kieselbach Galériában. A közel 150 festmény és rajz meg is vásárolható a Galéria nyilvános webshopján keresztül.

2017. augusztus végéig tekinthető meg Lotz Károly legkedvesebb tanítványa, Stein János kiállítása a Kieselbach Galériában. A közel 150 festmény és rajz meg is vásárolható a Galéria nyilvános webshopján keresztül.

Különös véletlenek sorozatának köszönhető, hogy a családi hagyatékból szinte érintetlenül kerültek elő a festmények és a rajzvázlatok – mondta Kieselbach Tamás, a galéria tulajdonosa, művészettörténész. A rendszerváltás előtt már gyűjtött képeket, de csak utána válhatott legálisan műkereskedővé. Első Stein János képét, egy hatalmas vásznat még feleségével, Anitával gyalog cipelték haza. Akkor név- és presztízs nélküli darab volt.

Stein János (1874-1944)Stein János (1874-1944) a kolozsvári középiskola elvégzése után a berlini festészeti akadémián tanult, majd Párizsban, a Julian Akadémián (Benjamin Constant és Jean Paul Laurens tanítványaként) képezte tovább magát. A tanulóévek után bejárta Angliát, Hollandiát, Belgiumot. 1900-ban tért haza Budapestre, és Lotz Károly mesteriskolájában dolgozott. A következő években rendszeresen szerepelt a Műcsarnok tárlatain, sorra nyerte a díjakat, ezért több monumentális feladatot kapott. Freskókat készített a móri templomban, a Kerepesi-temető árkádos sírboltjának kupoláiban, az Operaház éttermében, az egri székesegyházban és a nyíregyházi plébániatemplomban. Kolozsváron freskói, üvegablakai és mozaikjai Lotz Károly erőteljes hatását mutatják, erről árulkodik a most látható életmű legtöbb darabja is. 1920-tól az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként szerzett hírnevet. Megalkotta az első magyar művészeti anatómia könyvet (Művészeti bonctan).

„Stein János életművével először szembesülünk" – jelentette ki Molnos Péter művészettörténész. Az akadémikus festészet egyik jeles képviselője, láthatjuk a festményeket előkészítő vázlatokat, amelyek a 20. század eleji moderneket is megihlették. 1904-1905 között közös műteremben dolgozott Lotz Károllyal. Aktjai, nőalakjai és ókori témái az elmúlt korok világát idézik. Mivel az Ecserin gyakran árusították „eredeti" Lotz-művekként Stein alkotásait, újra át kell vizsgálni a Lotz-életművet.

„Stein János jelen kiállítása nem csupán kései kárpótlás, egy méltatlanul háttérbe szorult, de szerencsésen fennmaradt életmű felbukkanásának megünneplése: ezt a gesztust elgondolkodtató provokációnak is szánjuk. Arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a kvalitás, a művészi minőség nem csupán a modernek privilégiuma. Stein János a nemesen konzervatív, akadémikus festészet legjobb hagyományainak folytatója, abban a sorban áll, amelynek élén a nagy bravúrfestők, Benczúr Gyula vagy László Fülöp foglal helyet. A virtuóz kéz, a bámulatos technika, a tökéletesre csiszolt komponálás és az érzéki felületalakítás mind olyan erények, amelyeket ezen a kiállításon bőven van alkalom megcsodálni. A világ és a művészet gazdag, sokrétegű, rengeteg érvényes olvasata van – kár bezárkózni egy magunkra erőszakolt, egydimenziós értékrendbe. Magunkat tesszük szegényebbé, ha egymás ellen játsszuk ki a különböző korok, stílusok és művészi attitűdök képviselőit… erre is figyelmeztet Stein János … képeinek kiállítása." – Írja ismertetőjében Kieselbach Galéria.

Úgy gondoljuk, hogy Stein Jánosról hamarosan monográfia készül.

DOBI ILDIKÓ