SZÁRNYAK NÉLKÜL SZABADON — Sue Monk Kidd regénye

A könyv első fejezete 1803-ban kezdődik Dél-Karolina államban, Charleston városában, ahol egy nagy udvarházban együtt élnek a rabszolgák és a gazdáik. Sarah, Grimké gazda gyermekeinek egyike 11 éves korában saját szobát és saját komornát kapott a tízéves Hetty (afrikai nevén: Handful) rabszolgalány személyében.

A könyv első fejezete 1803-ban kezdődik Dél-Karolina államban, Charleston városában, ahol egy nagy udvarházban együtt élnek a rabszolgák és a gazdáik. Sarah, Grimké gazda gyermekeinek egyike 11 éves korában saját szobát és saját komornát kapott a tízéves Hetty (afrikai nevén: Handful) rabszolgalány személyében.

A szolgák a gazdáik szobája előtt, a folyosón aludtak, csak a kis rabszolgalány szökött el éjszakára a mamája szalmazsákjára. Az előkelő fehér ültetvényesek kényük-kedvük szerint adták-vették, kegyetlenül kínozták a fekete szolgákat. Ebben a korabeli társadalom semmi kivetnivalót nem talált éppúgy, mint a női egyenjogúság teljes megvonásában. Sarah gyermekként felismerte hátrányos helyzetét, jogász akart lenni, azonban apja csak a fiúkat engedte egyetemre, egy lány legfeljebb férjhez mehetett, más út nem nyílhatott meg előtte. Sarah minden tiltás ellenére megtanítja olvasni szolgáját, Hetty-t. Amikor a ház úrnője tudomást szerez erről, keményen megbünteti a rabszolga kislányt.

A következő fejezeteken belül hol Sarah, hol Hetty szemszögéből figyelhetjük a történéseket. A II. fejezet 1811-be viszi az olvasót, amikor Sarah és Hetty már ifjú hölggyé érett. A könyv talán kissé erőltetetten utánozza a primitív és az úri beszédet. Mindkét főszereplő a megváltásról, az egyenjogúságról álmodozik. Sarah így fogalmaz: „az összetört remények temetője csak a nők számára fenntartott intézmény". A rabszolgák akkor szabadulhatnai uraik igája alól, ha pénzért kiváltanák magukat, de a munkájukért nem kapnak pénzt. Hetty anyja, Charlotte éjszakánként kiszökik a városba, hogy a csodálatos hímzéseit eladja. Éjjel-nappal dolgozik egy sötét pincében, gyertyákat lop a világításhoz. A lopás miatt nincs lelkifurdalása, de egy napon rajtakapják, és kegyetlenül megkorbácsolják. A 'nagysága', a ház úrnője hidegen számolja az ütéseket. Hetty a házi leltárban megtalálta, hogy anyja és az ő értéke 500 dollár, mert ügyesen varrnak. Ennyit csak évtizedek alatt lehet összegyűjteni. Sarah elmagyarázza Hettynek, hogy nem szabad lopni. Sarah számára beköszönt az első szerelem. Az előkelőségek rangjait a társadalmi élet és a bálok rendjéből ismerjük meg. A ranglétra csúcsán foglalnak helyet az ültetvényesek és a jogászok, csak utánuk következnek a kereskedők. Sarah udvarlója kereskedő család sarja. Eljegyzik egymást. Sarah azonban a bátyjaitól megtudja, hogy a fiúnak több menyasszonya is van a városban.

A III. részben Hetty kiszökik a házból, hogy igazi afrikai misét látogasson. Persze elkapják, a legszörnyűbb helyre, a dologházba hurcolják. A taposómalom nevű kínzóeszközön örökre megnyomorodik a lába. Az afrikai templomot a fehérek felszámolják. Hetty anyját, Charlotte-ot elfogja a városi gárda, s többé nem tudni a sorsáról.

   Sarah szeplős, vörös hajú vénlánynak tartja magát. A nagysága Északra küldi az apjával, aki ott gyógyulást remél, de hamarosan meghal. Sarah először fürdik az óceánban. Megismerkedik a kvékerek vallásával és vele a női egyenlőség szikrájával, valamint egy Israel nevű jóképű, sokgyermekes férfival. A szimpátia kölcsönös. Sarah – anyja tiltása ellenére – a férfi házába költözik, mint a lányok házitanítója, amikor Israel megözvegyül.

A IV. rész már 1821-ben játszódik. Sarah még mindig Északon van. Délen a rabszolgák fegyveres felkelést szerveznek. Sarah és kedvenc húga, Nina szürke kvéker ruhában feltűnést és rosszallást kelt Délen, mert tudva lévő, hogy az ilyenek abolicionisták. A felkelést egy áruló rabszolga meghiúsítja, a vezetőket kivégzik.  

Az V. részben 1826 és 1829 között Hetty anyja, Charlotte sebesen, véresen, kivert fogakkal megkerül. Hosszú gyaloglás után magával hozza 13 éves kislányát, Sky-t, akivel már négyszer próbált megszökni új rabszolgatartójától.

   Sarah visszamegy Északra, hogy kvéker lelkész legyen. Israel megkérte a kezét, de Sarah tudja, ha feleségül megy hozzá, a gyerekekkel kell törődnie, nem a hívatásával. „Azt a bánatot választom, amelyikkel könnyebben együtt tudok élni". Nina szintén visszautasítja lelkész barátját, mert mást mond neki a gyülekezet előtt és mást négyszemközt.

   Charlotte tovább gyűjti a pénzt két lánya szabadulására, ám a pénz még mindig kevés.

A VI.rész 1835 és 1838 között folytatódik. Nina Sarah-t követi Északra, kvéker lesz. Hetty megírta nekik, hogy legidősebb nővérük, Mary a férje halála után hazaköltözött kilenc rabszolgával. Irgalom nélkül eladta a régi, idős rabszolgákat, de az újakkal is cudarul bánt, túltett a nagyságán. Ninát és Sarah-t végül kitagadja a kvéker közösség, mert szándékosan a négerek padsorában foglaltak helyet az istentiszteleten. Tehát itt sem lehetnek egyenlőek az egyenlők között. Délen, Charlestonban a Grimké lányokra börtön várna szabadelvű nézeteik miatt. Röpirataikat nyilvánosan elégetik a város terein. Nina végül Philadelphiában férjhez megy – a nagysága megnyugvására.

   Közben Hetty eltemette a mamáját, és visszaadta a lelkét a tölgyfának. Sarah visszatér Délre, hogy megvásárolja Hetty-t és Sky-t, de a gazdáik nem adják el őket.

   A megoldást nem árulhatjuk el, mert megfosztanánk az olvasókat ettől az élménytől.

A szerző jegyzete 2007-ből: Sarah és Angelina (Nina) Grimké valóban az első feminista gondolkodók voltak Észak-Amerikában. A regény életrajzi tényeken alapul, de a fikció és az igazság egyvelegéből született. A dologház és a taposómalom valóban létezett, a Grimké-házat a szerző tényleg meglátogatta. A konzervatív kvékerek pedig csakugyan kiközösítették azokat, akik nem betű szerint követték a nézeteiket.

A regény telitalálat: izgalmasan, fordulatosan, egy percig sem unalmasan mutat be egy kétszáz éve letűnt világot. Elgondolkodtató, hogy mára Európában tényleg elértük az egyenjogúságot?

   Hiba nélkül való a fordítás, a szerkesztés és a tördelés. Szépre sikerült a könyv borítója is. Az ifjú, csinos szerzőnőről megtudhatjuk, hogy Georgia Államban született. Első regénye, A méhek titkos élete a New York Times sikerlistáján száz héten át szerepelt, és közel hatmillió példányban fogyott el. Ez a könyve máris a sikerlisták élére került, eddig máris milliós példányszámot ért el. Az egyetlen dolog, ami vitára adhat alkalmat, az a könyv címe. Túlzottan költői akart lenni, ezért félrevezető, és nincs is köze az eredetihez.

DOBI ILDIKÓ