A judaizmus kultúrájából gondosan válogatott ereklyéket mutat be idén a 100. évébe lépő Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A kerek évfordulón újjászületik a harminc éves állandó kiállítás, szinte új tárlat indult a munkatársak által gyűjtött tárgyakból és dokumentumokból.

 

A judaizmus kultúrájából gondosan válogatott ereklyéket mutat be idén a 100. évébe lépő Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A kerek évfordulón újjászületik a harminc éves állandó kiállítás, szinte új tárlat indult a munkatársak által gyűjtött tárgyakból és dokumentumokból.

 

Kossuth-kard és névjegyKossuth-kard és névjegy

A Múzeum alapítását 1909. szeptember 30-án határozták el, de a nagyközönség számára csak 1916 áprilisában nyílhatott meg. 1884-ben, a híres tiszaeszlári per után, a világon először a Magyar Nemzeti Múzeumban rendeztek kiállítást az óbudai hitközség 43 régi tárgyából, ami akkoriban Magyarországon forradalmi tettnek számított. Ezekről a darabokról csupán leltári számok maradtak fenn, ám fénykép nem készült róluk. Két tárgyat sikerült közülük megszerezni: egy még restaurálás előtt álló askenázi zsidó móhel (körülmetélést végző) székét 1820-ból, amelynek kárpitját fűvel és mohával tömték ki, továbbá Kossuth Lajos héber feliratos díszkardját.

 

Hanukai menóraHanukai menóra

A jelen kiállítás szakít a hagyománnyal, miszerint egy zsidó múzeum csak a holokauszttal foglalkozik, vagy éppen ezüstraktárnak illik be. Itt a zsidó vallás liturgikus tárgyai mellett a vészkorszak néhány emléke és különböző, értéktelennek tűnő holmi is életre kel a hozzá fűzött magyarázatokkal, történelmi dokumentumokkal úgy, hogy érthető legyen bárki számára. Például szolgált a British Museum „Szakócától a Matercardig" című design tárlata.  

SzőnyegSzőnyeg

A vegyes műfajú tárlat elsősorban a Tóra és a Talmud tárgyait vette a középpontba. 1916-os hanukai menórát láthatunk egy gyűjtő ajándékaképpen, azután a Kelet-kutató Kaufmann Dávid (a bécsi zsidó múzeum munkatársa) fényképét, Lajta Béla szecessziós építész dísztárgyait (Lajta Béla egyébként Lajtha László [sic!] zeneszerző testvére volt) vagy a gyűjtő Spitzer Mórtól vásárolt pecséteket.

Herzl Tivadar leveleHerzl Tivadar levele

A második teremben herendi szédertálat állítottak ki. A zsidó közösségek gyakran rendeltek a Herendi Porcelánmanufaktúrától hasonlókat. Előkerült Mátyás király zsidó orvosa, Mendel tulajdonából egy Eszter-tekercs, továbbá iratok 1602-ből és 1575-ből. Az 1912-ben leégett gyöngyösi zsinagógából a rabbi kimentett egy csodás papírcsipkét, látjuk a tasi ortodox rabbi 1917-es ajándékát, a lengyel-litván zsidó közösség függetlenségi kiáltványát a császári zsarnokság ellen. A 11. bécsi Cionista Kongresszusról szóló filmet nálunk 1917-ben, a Tivoli Moziban mutatták be A zsidók élete a Szentföldön címmel, itt a plakátja. 1889-ból származik Herzl Tivadar (Izrael Állam megálmodója) németül írt levele Ágai Adolfhoz, a Borsszem Jankó főszerkesztőjéhez.

 Ámos Imre rajzaÁmos Imre rajza

A következő helyiségben Rónai József Hungária-szoborterve, Savoyai Jenő lovas-szobrának terve, a 18. századi, náznánfalvi, fából készült zsinagóga belsejét borító festmények és Perlmutter Izsák 1910-es önarcképe látható. Van még – többek között – kortársnak tekinthető judaika 1940-ből: Kner Izidor, Tevan Imre és a meggyilkolt Örkényi Strasser István emlékei, a bánffyhunyadi foglyok újévi kőfaragványai, Ámos Imre rajza.

Régi TóraRégi Tóra

Az utolsó terem vegyes kincsei között található Perlrott Csaba Vilmos 1940-es képe az OMIKE 7. kiállításáról, Kossuth névjegye, amit a pesti zsidó közösségtől kapott, valamint az említett héber feliratos kard az 1884-es múzeumi kiállításról (Polacsek Hugó ajándéka). A kunmadarasi zsinagóga alapkőletételénél elhelyezett írást 1958-ban találták meg, most ereklyeként bemutatják. Akad még a BÁV-tól vásárolt régi tóravért, a svéd nagykövetség által kiadott Schutzpass. A Dohány utcai zsinagóga makettjét egy bádogos készítette el, akit a numerus clausus miatt nem vettek fel az építészmérnöki karra.

 

A vonatból kidobott cetliA vonatból kidobott cetli

Különösen érdekes a 90. számú „műtárgy" 1941-ből: egy deportáló vonatból kidobott kis levél, amit Reich Jenő hozzátartozói csak 1998-ban kaptak meg. A restaurátor sírt, amikor a papírt felújította. E kis cetli az Eichmann-perben döntő bizonyítékul szolgált. Szerepel egy családi hagyatékból származó doboz is: báli cipővel, fényképpel 1890-ből. Ritkaság a betonból öntött (8 kg-os) hanukai gyertyatartó. Mintha fénykép lenne, olyan élethű Fehér László 1982-ben festett képe Haszidok címmel. Látható az óbudai Chevra Kadisa táblája, a Pesti Izraelita Hitközség 1868-as kongresszusának albuma báró Eötvös Józsefnek, amit a fia, Eötvös Loránd 1912-ben ajándékozott a múzeumnak. Azután több díszes Tóra és szombati tóramutató, tóraszekrényt takaró míves antik szőnyeg csatlakozik a kiállítás tárgyaihoz.

Fehér László: HaszidokFehér László: Haszidok

A megújult Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a hazai zsidóság történetének mindenki számára a legérdekesebb és igen tanulságos dokumentumait tárja a nézők elé. A Herzl Tivadar téren külföldi fiatalok hosszú sorokban várakoznak Európa legszebb zsinagógájához a bejutásra és egyben a múzeumi látogatásra.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük