Széll Kálmán Terv – bemutatták a strukturális reform alapját képező dokumentumot
6 perc olvasásNavracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Társaság rendezvényén mutatta be a kormány strukturális reformprogramját 2011. március 1-n Budapesten az Arany 10 művelődési központban. Talán nem véletlen, hogy erre a program névedőjának Széll kálmán egykori pénzügyminiszternek a róla elnezetett társaságában egy szűkkörű rendezvényén került sor, ahol Orbán Viktor ugyan jelen volt, de nem szólalt fel. A beszédeket a HirTV közvetítette. (A dokumentum és a miniszteri prezentáció letölthető a cikk végén lévő linkről!)
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Társaság rendezvényén mutatta be a kormány strukturális reformprogramját 2011. március 1-n Budapesten az Arany 10 művelődési központban. Talán nem véletlen, hogy erre a program névedőjának Széll kálmán egykori pénzügyminiszternek a róla elnezetett társaságában egy szűkkörű rendezvényén került sor, ahol Orbán Viktor ugyan jelen volt, de nem szólalt fel. A beszédeket a HirTV közvetítette. (A dokumentum és a miniszteri prezentáció letölthető a cikk végén lévő linkről!)
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előadásában az államadósság elleni harcot nevezte a legnagyobb kihívásnak. Elmondta: meg kell akadályozni a további eladósodást, majd csökkenteni az államadósság szintjét. Mindezt úgy, hogy tartósan finanszírozható legyen a költségvetés, megakadályozva az államadósság későbbi újratermelődését – húzta alá a miniszter. A foglalkoztatás, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, az oktatás és az egészségügy strukturális reformjával az adósság csökkentése tartósan biztosítható – hangsúlyozta Matolcsy György.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy a 2002-es választások után Magyarország a leszakadás útján indult el. A gazdaság fejlődési íve megtört, 2004-től a gazdasági növekedés elmaradását az államadósság növelésével próbálta elfedni a baloldali kormányzat. A gyorsuló ütemben növekvő államadósságot a szocialista vezetés 2006 óta hat megszorító csomaggal próbálta kezelni – sikertelenül. Ezek az intézkedések még nagyobb leszakadást eredményeztek, így 2010-re az ország teljesen legyengült állapotba került. Ezzel mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a megszorítások politikája zsákutca – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
A miniszter kiemelte a kormány eddigi eredményeit: a közigazgatási reform keretében átalakult a minisztériumi szerkezet, januártól pedig létrejöttek a megyei kormányhivatalok. Az adórendszer átalakítása során bevezetésre került az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó. A 2011-ben elindult Új Széchenyi Terv a vállalkozások fejlődését segíti, ezzel is hozzájárulva az erős, versenyképes Magyarország megteremtéséhez – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Mi a Széll Kálmán Terv lényege?
A közigazgatási és igazságügyi miniszter ismertette a Széll Kálmán Terv részletes cselekvési programját. A takarékos állam és a szolidaritás jegyében a miniszterek szabadságát évi 40 napról húszra fogják csökkenteni – világított rá a miniszterelnök-helyettes. Az idei évben -folytatta – a Kormány kidolgozza a sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és jövő év január elsejétől elindul az új közmunkaprogram. A kabinet áttekinti a korengedményes- és rokkantnyugdíjak, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesz azok átalakítására. Új törvény fogja szabályozni a köz- és felsőoktatást 2012 szeptemberétől. A fenntartható költségvetési gazdálkodás jegyében átalakításra kerül a közösségi közlekedés és a gyógyszertámogatás rendszere is. A vállalkozások életét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott adminisztráció-csökkentő csomag, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium további adócsökkentési tervei fogják könnyíteni – taglalta Navracsics Tibor.
A miniszterelnök-helyettes a Széll Kálmán Tervet, mint Magyarország felemelkedésének zálogát ajánlotta a közönség figyelmébe.
Rendkívüli helyzetet örökölt Magyarország új kormánya 2010 tavaszán – kezdte előadását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A költségvetés hiánya hét százalék felett alakult volna az előző évben, ha a kabinet nem hozza meg a 6-700 milliárd forintos bevételnövelő döntéseket – világított rá a politikus.
Lehetséges forgatókönyvek
A Kormány előtt három lehetséges „forgatókönyv" állt: az első szerint az átmeneti intézkedések konszolidálják a költségvetést 2012-ig, a későbbiekben pedig a piac tolerálhatja a magasabb költségvetési deficitet. A második lehetséges terv szerint az állami nyugdíjalapba visszaáramló megtakarításokat felhasználjuk a költségvetési lyukak betömésére. Ezt a két lehetőséget a kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével határozottan elvetette – nyomatékosította a nemzetgazdasági miniszter.
A politikai döntés megszületett egy harmadik forgatókönyvről, ami egy nagyon alapos tervezőmunka eredménye és bajaink legfőbb forrását, az államadósság mértékét kezeli. A terv megvalósulásával 2014 végére az államadósság a bruttó hazai össztermék 65-70 százalékára csökken, ez igazi gazdaságtörténeti áttörés – fogalmazott Matolcsy György.
Döntések az államadóságról
A miniszter példátlannak nevezte a 2002-2010 közötti államadósság-növekedést. Az elemzések hét olyan területet mutattak ki, amelyeken belül Magyarország államadóssága folyamatosan felhalmozódott – taglalta a politikus. A Széll Kálmán Terv ezen területek szerkezeti átalakításával próbálja meg csökkenteni az államadósságot, a foglalkoztatás növelésétől kezdve, a bürokrácia és az adminisztráció csökkentéséig – húzta alá Matolcsy György.
A strukturális reformok bevezetéséhez idő kell, nem lehet egyik napról a másikra véghezvinni. Másfél két év kemény munka, világos szakmai irányítás és széleskörű összefogás szükséges a sikerhez – hangsúlyozta a miniszter.
Az államadósság csökkentésének kulcsa – fogalmazott Matolcsy György – a foglalkoztatás bővítése, a beruházási ráta és hatékonyság emelése és a tartósan alacsony költségvetési hiány.
A Széll Kálmán Terv hét stratégiai területén végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően 2012-re 550 milliárd forinttal javul a magyar államháztartás egyenlege. Ennek az összegnek a négyötöde kiadáscsökkentő, egyötöde bevételnövelő lépésekből áll – fűzte hozzá a miniszter.
A Kormány államadósságcsökkentő alapot állít fel – folytatta – ahová a nyugdíjpénztári megtakarítások egy része, a banki különadó további összege és az elektronikus úthasználati-díj, valamint a társasági adó felső kulcsából származó bevétel kerül átcsoportosításra.
A Széll Kálmán Tervnek köszönhetően 2014-re Magyarország potenciális gazdasági növekedése elérheti a 4-6 százalékot, a foglalkoztatás 300 ezer fővel bővülhet, s így hazánk sereghajtóból éllovassá válhat – zárta beszédét nemzetgazdasági miniszter.
Foto:Botár Gergely/kormány.hu
A csatolt dokumentumban megtekintheti Matolcsy György előadásának pdf segédletét és a Széll Kálmán terv tájékoztatóját.