Szent Miklós püspök története
Az „Orosz fémikonok a 18-20. században" c. kiállítás egyik reprezentatív ikonsorozata a Szent Miklós ábrázolás. Az ikonokon „Csodatevő Szent Miklós" néven említik. Évszázad óta a legnépszerűbb szent, Oroszország patrónusa.
Az „Orosz fémikonok a 18-20. században" c. kiállítás egyik reprezentatív ikonsorozata a Szent Miklós ábrázolás. Az ikonokon „Csodatevő Szent Miklós" néven említik. Évszázad óta a legnépszerűbb szent, Oroszország patrónusa.
Szent Miklós élő történelmi személyiség volt, de kevés hitelesnek tekinthető történeti adatnak vagyunk a birtokában. A szentek életével foglalkozó tudósok, a hagiográfusok kiderítették, hogy Krisztus után 245-ben született Kis-Ázsiában, Patara városában, egy gazdag család gyermekeként. Korán árvaságra jutott, ezért érseknagybátyja gyámsága alá került. Iskoláinak befejezése után a papi hivatást választotta. 270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokúton megmentett egy süllyedésre ítélt hajót (így vált később a tengerészek védőszentjévé). A zarándokútról visszafelé tartva betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották. 52 évig volt püspök. Vagyonát az emberek és gyerekek megsegítésére fordította.
Szent Miklós alakjában a fennmaradt legendakincs és a keleti egyház hagyományai alapján valószínűleg több szent életű férfiú alakja keveredik. A 13. sz-i Legenda Aurea egyik közlése szerint Miklós már születése napján felállt a fürdőkádban vagy másik történet szerint megkeresztelését követően böjtnapokon csak egyszer szopott. Felnőtt korához pedig számos legenda kapcsolódik:
- a három szűz férjhez adása,
- a tengeri vihar lecsendesítése,
- a gabona sokasítása,
- az elrabolt gyermek hazahozatala,
- a három ártatlan katonatiszt megmentése a haláltól,
- a három megölt gyermek feltámasztása.
Szent Miklós tisztelete már a 6. században elkezdődött Myra városában és Konstantinápolyban, innen terjedt tovább az egész görög, szláv, illetve orosz egyházban. A latin egyházban – a dél-itáliai területtől eltekintve – később és lassabban vert gyökeret a kultusza. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele virágoztatta fel Európa-szerte a Miklós-tiszteletet. A késő középkor óta Miklós püspököt a 14 segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulás, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok).
A Mikulás szó a Miklós cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19.század végén érkezett Magyarországra. A keleti egyházban ma is kötelező ünnepként tartják számon.
A kiállítás megtekinthető: Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum, (Veszprém, Erzsébet sétány 1.,) www.vmmuzeum.hu
Szent Miklósról tartunk ingyenes, tematikus tárlatvezetést december 6-án, 16.30-kor a „Minden bajban védelmező" – orosz fémikonok a 18-20. századból című kiállításunkban. (Belépődíj a kiállításba 300 / 500Ft)
dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató, a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum főmuzeológusa