Révay András: Jobbak, Mások Akartak Lenni

Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli az egykori Fórum, ma InterContinental szálloda és egy épület esetében valóban jogos a „fennállás" szó használata. Ennyi idő alatt fővárosunk kedvelt találkozóhelyévé vált, a külföldi üzletemberek, turisták mellett a budapestiek is szívesen keresik fel újra és újra.

A II. világháborút megelőzően a Duna-parton híres szállodasor volt, Európa-szerte ismerték a Carltont, a Bristolt, a Hungáriát és a Ritz hotelt. A háború pusztításai nyomán ezek az épületek is romba dőltek és felépítésük – anyagi okok miatt – sokáig lekerült a napirendről. A hetvenes évek közepén merült fel újra az elképzelés, hogy szállodákat létesítsenek a Duna-korzón. Ezzel egy időben született meg az a magyar – osztrák kormányzati megállapodás, amely magyarországi idegenforgalmi beruházásokat irányzott elő. Az osztrák fél 300 millió dolláros hitelt adott és egyben felajánlotta osztrák építőipari vállalatok közreműködését is. A megállapodás keretében elsőként a Forum Hotel építésére hirdettek nemzetközi versenytárgyalást, amelyet végül két vezető osztrák cég nyert el. A szálloda építési tervét Finta József készítette el, míg a belsőépítészeti tervekért Király László volt felelős.

Napra pontosan harminc évre az egykori Fórum szálló megnyitó sajtóértekezletének, ismét találkozóra hívták a szakújságírókat. Dr. Niklai Ákos, a Fórum első vezérigazgatója visszatekintésében elmondta: a Forum Hotel építése 595 millió schillingbe, közel 41 millió dollárba került. A megállapodás értelmében a felvett hitelt a kamatokkal együtt 15 éven belül kellett kifizetni. Akkora sikerre viszont senki nem számított, hogy a szálloda már a megnyitást követő harmadik évtől nyereséges volt! Ez azért érdemel külön említést, mert a magas kamatterhek miatt az új szállodák általában csak az ötödik, illetve a hatodik évtől váltak nyereségessé. Itt sem vártak mást, hiszen – úgy hitték – nagyon magasak az áraik. Az egyágyas szoba 40 – 50 és 60 dollárba került, egy gulyásleves ára 55 forint volt, egy borjúéremért papírhüvelyben, illatos fűszerekkel pedig 200 forintot kértek!

A vezetők főnökeiktől nagyfokú bizalmat élveztek, a személyzet megválasztásában, a szolgáltatások kialakításában teljesen szabad kezet kaptak. Ennek volt köszönhető, hogy a szállodában megforduló vendégek gyakran megjegyezték: a négycsillagos minősítés ellenére a Forum a legkényesebb igényeket is kielégítette és a szolgáltatások színvonalában vetekedett a nemzetközi luxusszállókkal. Jobbak, mások akartak lenni, mint az akkor működő többiek. Így történhetett, hogy Európában szokatlan módon, az elülső oldalon helyezték el az uszodát, csak az itteni étteremben volt salátabár, ráadásul reggeltől késő estig nyitva. A hallban zongora szólt, a Bécsi kávéház pedig mindig zsúfolva volt, mert a városban csak itt lehetett mákfagylaltot kapni. Három kulcsszavuk volt: minőség, modernség, kreativitás!

Sokan jártak ide. Művészek, politikusok újságírók. „Sikk" volt itt találkozni, beszélgetni. A belső tereket úgy alakították ki, hogy ezt bárki zavartalanul meg is tehesse. A szobákban világhírességek laktak. Megfordult itt – sok más kiválóság mellett – Cziffra György, id. George Bush, Bruno Kreisky, Helmut Kohl, Charles Aznavour, a Boney M, Tony Curtis, Placido Domingo, Doráti Antal, Andrew Lloyd Webber, Teller Ede, Mihail Gorbacsov és a Dalai Láma is. Talán az sem meglepő, hogy a szálloda rangos külföldi díjak egész sorát nyerte el és ugyanez igaz az egyes részterületekre, a szobákra, az étteremre, a teraszra, a konferenciatermekre is. Sikerének egyik titka kétségtelenül az összeszokott, szakmailag képzett dolgozói csapatban rejlik. Olyan munkahelyi környezetet teremtettek, ahol a legfőbb érték az ember: odafigyelnek egymásra, segítik egymás munkáját, őszintén megosztják az információkat, csapatban dolgoznak, támogatják a személyes és szakmai fejlődést.

A Forum Hotel tizenhat éven keresztül a budapesti szállodák mértékadó szereplője volt, állapította meg az intézmény jelenlegi igazgatója, Mathieu van Alphen. Az InterContinental volt az első nemzetközi szállodalánc, ami szállodát működtetett Magyarországon. Így tehette meg, hogy 1997-ben – mint szülő – Budapesten „gyereket" cserélt. A „régi gyerek", a Duna Inter-Continental a privatizáció révén Marriott lett, az újat – igaz már 16 évesen – 7,5 milliárd forintért fogadta örökbe. Az egykori Forum Hotel hivatalosan május 6-án vette fel új tulajdonosának nevét. A névváltozás mellett egy kategóriával magasabb besorolást is kapott a szálloda, így a korábban négycsillagos épület ötcsillagosként működött tovább.

Az egész épületet átfogó felújítás a földszinti Silhouette és Grill étterem átépítésével már 1998-ban megkezdődött, de csak 2000-ben fejeződött be véglegesen. Ebben az időben került sor a szobák felújítása mellett a legfelső két emeleten az exkluzív Club Intercontinental és az elnöki lakosztály létrehozására is. A 2008 és 2009 közötti felújítást követően az Intercontinental Budapest szálloda 402 gyönyörű belső térrel kialakított szobával, ezen belül 18 lakosztállyal és 184 dunai kilátású superior szobával várja vendégeit. A gondosan kiválasztott anyagok, berendezések visszafogott, de mégis fényűző környezetet teremtenek. A szobafelújítás kapcsán kicserélt minden régi bútort a Vöröskeresztnek adományozták. A kényelmet csak tovább fokozza a 24 órás szobaszerviz, az egy gombbal elérhető telefonközpont, WiFi, tea- és kávéfőző, valamint a mosodai szolgáltatás.

A szálloda a külső kihívásokon is úrrá lett. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására sem bocsátottak el embereket, fizetésemelést és még 13. havi bért is adtak a dolgozóiknak, akik átlagos életkora 35 év, többségük 6 – 8 éve dolgozik a szállodában, de vannak, akik a szállodával együtt ünneplik saját 30 éves évfordulójukat. Az idősebbek és a fiatalok jó kapcsolata teszi lehetővé, hogy az idősek tapasztalatára és a fiatalok frissességére egyaránt számíthatnak és ez segít az utánpótlás kinevelésében is. Az elmúlt években növelték a vállalati felelősségvállalás területén tett erőfeszítéseket. Két év alatt tíz százalékkal csökkentették az energiafelhasználást. A légkondicionáló rendszert 2012-ben fogják teljesen kicserélni. Ez a berendezés jelenleg is igen erős, napi, heti és havi ellenőrzés alatt áll és az igazgató személyes véleménye, hogy erre Magyarországon még nagyobb figyelmet kell fordítani! A tervek között szerepel a homlokzat új megvilágítása, a bejárat kibővítése és a földszinti rész átalakítása is. Az étterem modern felfogásban értelmezi újra a magyar konyhát, de emellett a nemzetközi gasztronómia népszerű remekműveit is felsorakoztatja étlapján. Azt szeretnék, ha a vendégek jobban megismernék a magyar kultúrát, kapjanak valamit, ami egy kicsit „Budapest" is.