Szent Norbert-év kezdődik – A Premontreiek története

Szent Norbert halálának 875 éve alkalmából az általa alapított a Premontrei Kanonokrend jubileumi évet rendez, melyet 2009. június 6-án ünnepi szentmisével nyitnak meg Magdeburgban, a rendalapító érseki székhelyén. A magyarországi férfi és női premontrei szerzetesek ünnepi vesperást imádkoznak a zsámbéki templomban 2009. június 8-án 18 órakor.

Szent Norbert halálának 875 éve alkalmából az általa alapított a Premontrei Kanonokrend jubileumi évet rendez, melyet 2009. június 6-án ünnepi szentmisével nyitnak meg Magdeburgban, a rendalapító érseki székhelyén. A magyarországi férfi és női premontrei szerzetesek ünnepi vesperást imádkoznak a zsámbéki templomban 2009. június 8-án 18 órakor.

A premontreiek a Norbert-év folyamán szeretnék az érdeklődők elé tárni a rend értékeit, ünnepi és mindennapi életüket, tevékenységünket. Szent Norbert ereklyéjét elviszik azokba a falvakba és templomokba, ahol egykor premontrei monostorok voltak. A jubileum jegyében szervezik a nyári egyházzenei estéket Zsámbékon és a Premontrei Estéket a gödöllői Szent Norbert Gimnáziumban. Ezen kívül kiállításokkal, kiadványokkal emlékeznek az évfordulóra.

Szent Norbert élete
Norbert 1080 körül született az észak-német-holland határ közelében Genep várurának fiaként. Előkelő származása révén Xanten város társas káptalanjának tagja lett, ebből szép javadalmat húzott, de kanonoki kötelességét, a kórusima éneklését valószínűleg mással végeztette. Igen tehetséges volt, ezért Henrik császár udvari kancellárként alkalmazta.

Életrajzai látványos, pálfordulás-szerű megtérésről tudósítanak. Norbert a pappá szentelése előtti napon minden vagyonát szétosztotta, majd a pápa engedélyével – az ősegyház apostolait követve – mezítlábas, darócruhás vándorprédikátor lett. Ezzel a keresztény tömegek, a befelé fordult monasztikus szerzetesek és a szegény néptől elfordult kanonokok közötti űrt próbálta betölteni. Letelepedett az észak-franciaországi Premontréban és olyan szerzetesrendet alapított, amely a szemlélődő szerzetesi életformát összekötötte az apostoli tevékenységgel. Norbert – Szent Ferenc és Szent Domonkos előfutáraként – monostorait városokba vagy forgalmas helyek közelébe építette, de életük centruma nem a monostor volt, hanem a „nyitott" templom és az abban végzett ünnepélyes liturgia.

Szent Ágoston reguláját választották szabályul, mely a püspök körül közösségben élő világi papok életszabálya, így lettek Norbert és követői maguk is szerzetes kanonokok. Öltözékük kifejezte irányzatuk kettősségét: a fehér, kártolatlan gyapjú a vezeklő szerzetesek ruhájának anyaga, amelyhez kanonoki gallér járul.

Norbert hat év után első követőjére, Hugóra bízta Premontrét, mert magdeburgi érsekké választották. Itt is halt meg 1134-ben. Szerzetestársai a Mária-templomban temették el, de földi maradványait a XVI. század végi szentté avatása után a prágai Strahov premontrei monostorába vitték, jelenleg is ott találhatók.

Premontreiek Magyarországon

Norbert rendje rohamosan terjedt Európában. Még életében megalapították hazánkban az első premontrei monostort, Váradhegyfokon (a mai Nagyváradon). Az Árpád-korban negyven monostorban – köztük Zsámbékon – szolgálták a „fehér barátok" a magyar népet imádságukkal, lelkipásztori hiteleshelyi (közjegyzői) tevékenységükkel. A török időben a premontrei házak is elnéptelenedtek. Restaurációjuk a XVII. században a morvaországi premontreiektől indult el: Csornán és Jászón állt vissza a rend, és a két prépostsághoz csatolták Türje, Lelesz és Nagyvárad prépostságait is. II. József rendeleteit követően a magyar premontreiek rendjük fennmaradása érdekében – a ciszterekhez és a bencésekhez hasonlóan – iskolák fenntartását is vállalták, és jelentős pedagógiai tevékenységet folytattak.

Napjainkban a férfiág tagjai Zsámbékon és Gödöllőn lelkipásztorkodnak, de a gödöllői Szent Norbert Gimnázium Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégiumban, valamint a zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában oktató-nevelő munkát végeznek.

A premontrei férfi konventek mintájára még Norbert életében női közösségek is alakultak. Hazánkban is több helyen éltek a „Boldogasszony leányai", ahogy a nép a premontrei nővéreket nevezte. Ünnepi liturgia, korán magyarra fordított zsolozsma, szigorú kontemplatív élet és aktív hiteleshelyi tevékenység jellemezte őket a török uralomig. 1927-ben alakult újjá a magyar Premontrei Női Kanonokrend a dunántúli Külsővaton, és a nővérek hamarosan több kisebb házban folytatták elődeik életstílusát. Zsámbékon napközi otthont és szakiskolát tartanak fenn hátrányos helyzetű gyerekek számára, valamint a Boldog Gertrúd Alapszolgáltató Központ és Idősek Átmeneti Otthona keretében Zsámbék község gyermekjóléti, családsegítői és egyéb szociális feladatait látják el.

(MKPK)