Szépségápolásnál ezeket nem kennék magukra a magyar nők
6 perc olvasás
Az állati eredetű összetevők, az alumíniumsó és a színezőanyagok számítanak a legkevésbé szívesen látott összetevőknek a kozmetikumokban.
Az állati eredetű összetevők, az alumíniumsó és a színezőanyagok számítanak a legkevésbé szívesen látott összetevőknek a kozmetikumokban.
Amikor kozmetikai terméket választanak, a magyar nők igyekeznek elkerülni az olyan termékeket, amelyek állati eredetű összetevőket, alumíniumsókat, illetve különböző színezőanyagokat tartalmaznak – derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által végzett reprezentatív felmérésből. Ugyan főként azokkal az alapanyagokkal szemben táplálnak ellenérzéseket a fogyasztók, amelyek egészségügyi hatásaival kapcsolatban kétségeik vannak, az állati eredetű összetevőktől való viszolygásuk főleg meggyőződésbeli okokra vezethető vissza.
2015. szeptember 08 Az állati eredetű összetevők, az alumíniumsók és a színezőanyagok számítanak a kozmetikumokban és szépségápolási termékekben legkevésbé szívesen látott összetevőknek a magyar nők szemében – derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által közösen, 600 fő részvételével végzett reprezentatív kutatás eredményeiből. A felmérés szerint a magyar nők 29 százaléka az állati összetevőket látja legkevésbé szívesen egy kozmetikai termék összetevőlistájában, 18 százalékuk az alumíniumsóról nyilatkozott így, további 17 százalék pedig a színezőanyagokat ítélte leginkább nemkívánatosnak. A megkérdezettek 9 százaléka inkább olyan terméket választana, amely mentes a parabéntól és az ásványi olajoktól, további 7 százalék pedig a szilikontól ódzkodik. Érdekesség, hogy az alkoholt csupán a válaszadók 5 százaléka tartotta a legproblematikusabb összetevőnek. A legkevésbé népszerűtlen összetevőnek a parfümöt és a PEG-eket jelölték meg a válaszadók, utóbbit valószínűleg azért, mert kevesen ismerik.
A kutatás a fentiek mellett azt is vizsgálta, hogy mely összetevők vélt vagy valós hátrányos egészségügyi hatásairól hallottak már a magyar nők. A leginkább vitatott alapanyagnak a színezőanyagok számítanak a felmérés szerint, a válaszadók felének vannak kételyei ezek esetleges egészségügyi hatásaival kapcsolatban. A magyar nők 35 százaléka hallott már az alumíniumsókkal kapcsolatban felmerült potenciális egészségügyi kockázatokról, míg 28 százalékuk a szilikonok kapcsán találkozott hasonló véleményekkel.
Érdekesség, hogy bár az állati eredetű összetevőket látják a legkevésbé szívesen a magyar nők az általuk használt szépségápolási termékekben, csupán 23 százalékuk tart azok esetleges egészségügyi hatásaitól. „Ez arra enged következtetni, hogy a magyar nők elsősorban meggyőződésbeli és állatvédelmi okok miatt próbálják kerülni az állati eredetű összetevőket, és nem azért, mert bármilyen egészségügyi kockázatot tulajdonítanának nekik" – véli Stefan Mulder, a CD termékfejlesztési vezetője.
Tapasztalataik szerint világszinten és Magyarországon is egyre tudatosabban döntenek arról a nők, hogy milyen kozmetikai terméket választanak, így a vitatott összetevőket is egyre többen próbálják kiiktatni a mindennapok test- illetve szépségápolásából. Hozzáteszi: ezt a tudatos döntést kívánják segíteni a Magyarországon közelmúltban bevezetett CD Reinheitsgebot jelöléssel, amely azt mutatja, hogy a termékeik mentesek a vitatott összetevőktől, így például nem tartalmaznak parabént, ásványi olajat, szilikont, színezőanyagot és állati eredetű összetevőket. Emellett a jól látható külön jelzést viselő dezodoraik alumíniumsó-mentesek is. „Vállalatunk az állatkísérletek ellen is állást foglal oly módon, hogy nem tesztel állatokon sem készterméket, sem nyersanyagot, illetve kiáll olyan módszerek támogatása és kutatása mellett, amelyek felválthatják az állatokon végzett tesztelést. Mindemellett, hogy CD Reinheitsgebot jelölést viselő termékek mentesek az állati eredetű összetevőktől is" – fejti ki Stefan Mulder.
Gyakran előforduló vitatott összetevők
Alumíniumsók: az izzadásgátlók szoktak alumíniumsókat (ACH) tartalmazni, amelyek összehúzzák a verejtékmirigyeket, és ezáltal csökkentik a hónaljtáji izzadtságképződést. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe az alumínium/ACH hatóanyagot az emlőrákkal és az Alzheimer kórral, ez idáig azonban nincs tudományosan megalapozott bizonyíték ezekre az összefüggésekre.
Ásványi olajok: az ásványi olajok úgynevezett póruselzáró réteget hoznak létre a bőrfelületen, amely megnehezíti a bőr számára a lélegzést, ráadásul ragadóssá is teheti. Ennek ellenére az ásványi olajokat gyakran használják bőrvédő és bőrregeneráló gyógykenőcsökben.
Mesterséges színezékek: a mesterséges színezékeket a termékek megfestésére használják, hogy a készítményeket könnyen meg lehessen különböztetni egymástól. A színezékek azonban allergén tulajdonságokkal bírhatnak.
PEG-ek és PEG származékok: a polietilénglikol (PEG) emulgeálószereket arra szokták használni a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, ezáltal homogén maradjon a termékek, például a krémek és testápolók textúrája. A PEG-ek gyakran említett, vélelmezett kockázata, hogy áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt, így az érzékenyebbé válik a káros anyagokkal szemben.
Parabének: a parabéneket különböző kozmetikumok, dezodorok, krémek tartósítására szokták használni, baktérium- és gombaölő tulajdonságaik miatt. A parabének esetleges egészségügyi kockázataival kapcsolatban felmerült, hogy allergiát okozhatnak, illetve fokozhatják az ösztrogéntermelődést, felborítva ezzel a szervezet hormonális egyensúlyát. Egyes országokban már a törvényhozás is foglalkozott az összetevővel, így Dániában például betiltották a parabének használatát a csecsemőknek szóló készítményekben.
Szilikonok: bár a szilikonok puha és bársonyos hatást kölcsönöznek a bőrnek, különböző hátrányos tulajdonságokkal is bírnak: vízlepergető réteget hoznak létre a bőrfelületen, akadályozva ezzel annak természetes légzését, ráadásul nem is tartalmaznak értékes tápanyagokat. Emellett a környezetet is terhelik, hiszen nehezen bomlanak le.
Egy „tiszta" sikersztori – a CD márka története. Több mint 50 évvel ezelőtt, 1961-ben indult a CD márka története Németországban az első áttetsző – borostyánsárga színű, friss illatú – szappan bemutatásával. Erre a sikertermékre alapozva az évek során a CD összeállított egy komplett testápolási termékcsaládot, amely tusfürdőket, testápolókat, fürdőtermékeket és dezodorokat tartalmaz. A brand küldetése a kezdetektől fogva az volt, hogy gyengéd ápolást nyújtson gondosan kiválogatott növényi kivonatok segítségével. A márka fejlesztői nem ambicionálták, hogy folyamatosan a legújabb összetevőket használják, a prioritás mindig az volt, hogy hatásosan kombináljanak néhány jól bevált, bőrbarát összetevőt. A természetközelinek pozícionált testápolási brand 2011-ben indította el a CD Reinheitsgebot tisztasági filozófiát. Mára a CD Reinheitsgebot jelzést viselő termékek nem tartalmaznak ásványi olajakat, szilikont, parabéneket, mesterséges színezékeket és állati eredetű összetevőket. Emellett, a CD elkötelezett az állati tesztelést helyettesítő alternatív tesztelési módszerek kutatása mellett is. A CD mottója régen és most is az, hogy „a kevesebb több".
