Nyitra várábanNyitra várában

Komárom-Komarno határállomása után Hurbanovo (Ógyalla) kastélyához érünk, ahol a híres Aranyfácán sört most a Heineken gyártja, majd elhagyjuk Nové Zámky, azaz Érsekújvár termálvízről nevezetes városkáját, így érünk autóbusszal Nyitrára.

  Nyitra várábanNyitra várában

Komárom-Komarno határállomása után Hurbanovo (Ógyalla) kastélyához érünk, ahol a híres Aranyfácán sört most a Heineken gyártja, majd elhagyjuk Nové Zámky, azaz Érsekújvár termálvízről nevezetes városkáját, így érünk autóbusszal Nyitrára.

 Nyitra várának barokk templomrészeNyitra várának barokk templomrésze  Nyitra Pozsony után a második jelentős szlovák vásárváros. A Nyitra-folyó partján, a Zobor-hegy lábánál egyetemi diákközpont alakult ki, magyar nyelvű pedagógusképzés is van. A város régi hangulatú főterén, 19-20. századi épületek társaságában áll az alig odaillő, modern, 200 férőhelyes színház.

   Nyitra vára

   Knieza Pribina pogány morva fejedelem a 9. században építette a várat és keresztény felesége, Adelaid bajor hercegnő kérésére egy fatemplomot. A 863 körül érkezett Szent Cirill és Metód – a glagolita abc alkotói – térítő tevékenységének hatására vették fel a kereszténységet az itt lakók. A fatemplom helyére Szent István király emelt román stílusú kőtemplomot, amit gótikus székesegyházzá bővítettek, majd a 18. században nyerte el mai barokk alakját a lépcsőkkel elválasztott felső templom. Jelenleg a nyitrai püspökség székhelye.

 A Vazul-torony arról tanúskodik, hogy István király ide záratta be a megvakított Vazult. A vár Diecéz Múzeumában a püspöki gyűjtemény antik kegytárgyait és a 11. századi Nyitrai Kódexet állították ki. A várhoz vezető úton az egyik régi kis kastély sarkát a Corgoň (Atlasz) tartja. A legenda szerint Corgoň egy igen izmos kovács volt, aki a török támadók elé kőbálványokat dobált, így megfutamította őket. Neve ma sörmárka.

   1910 táján épült az 1400-as évektől itt élő zsidó lakosság számára a gyönyörű, monumentális zsinagóga. Jelenleg koncert- és kiállító-terem.

   Kellemes élmény a főtér melletti Irish Pub. Remekül főznek, és gusztusosan tálalnak.

  Trencsén-Teplice, a Hammam-fürdő kívülrőlTrencsén-Teplice, a Hammam-fürdő kívülről Trencsén Teplice (a tyeplice meleg fürdőt jelent) legfőbb látványossága a K. u. K. hangulatú fürdőközpont a hegyek lábánál, s annak egyik házában a Hammam-fürdő. Az egyiptomi alkirály építésze 1886-ban keleti ízlés szerint rendezte be Sina György, görög származású bankár megrendelésére.

Cserhalmi György emléktáblája Trencsén-TeplicénCserhalmi György emléktáblája Trencsén-TeplicénSejtelmes hangulatáról a természetes világítás, a modrai mór- és a Zsolnay-csempék, faragott kőoszlopok, pihenőfülkék, vörös márvány ivókút és két gyönyörű kályha gondoskodik. 39,8 fokos termálforrása éppen a medencébe ömlik. 1948-ban eredeti módján rekonstruálták, bevezették a villanyt, így már nemcsak az öt nyári hónapban tart nyitva.

   A Trencséntől, a megye „fővárosától" 15 km-re lévő Teplice 1200 m mélyről feltörő termálvize öt forrásból táplálkozik. Főleg a mozgássérültek és a gyulladásos betegek Mekkája. A 12. század óta fürdőhely, 700 évig az Illésháziak tulajdona volt. A kellemes fürdőváros is Sina Györgynek köszönheti a felvirágzását. Sina unokája, Ifigénia óriási relaxációs központtá varázsolta. A szanatórium 1400 ágyas, a kórházban pedig 700 beteget fogadnak egyszerre. E gyógyhelyen évi 20 ezer ember fordul meg, és 80 különböző szolgáltatást vehet igénybe. Több modern szálloda és vendéglátóhely épült köré. Karel Čapek apja 1910-1923 között orvosként dolgozott itt. Az író több műve keletkezett Teplicében. Az európai filmművészeti fesztiválok (Art Film) neves résztvevőit emléktábla örökíti meg a Hírességek Hídján, köztük Cserhalmi Györgyét is. A fürdőlátogatók 50 %-a szlovák, 30 %-a cseh és a 20 %-a német. Élményelemekkel teli medencéiben és wellness központjaiban élvezetes a fürdőzés.

Trencsén váraTrencsén váraA legendáiról híres Trencséni Vár a Mária-hegy csúcsán, a Nyitra-folyó partján a város magas szikláin emelkedik. A római korban Laugaricio tábor, Augustus császár katonáinak telelőhelye volt a limesen túl. A fürdő felé útjelző táblát helyeztek! A szlávok földvárat építettek rá, nemrég kiásták a 9. századi morva, ókeresztény bazilikák mintára készült rotunda maradványait. Egy női sírban obulussal a szájában találtak rá a csontvázra. A 11. században az Árpád-házi királyok bástyával erősítették meg. Csák Máté nádor a 13. században itt rendezte be a székhelyét 1335-ös haláláig. Luxemburgi Zsigmond a várat feleségének, Borbálának ajándékozta, aki egy 16 m magas lakótoronnyal bővítette. Később tulajdonosai voltak: Mátyás király, Szapolyai István és az Illésháziak. 1905-től Trencsén város tulajdona. 1954 óta folyamatosan felújítják és tárják fel értékes történelmi emlékeit.

  Csák Máté lakomája Trencsén várábanCsák Máté lakomája Trencsén várában Jelenleg múzeum az egész vár, a hűen helyreállított Borbála-toronyban az Illésháziak képgalériáját és a középkori nemesség életmódjának emlékeit láthatjuk. Egy „középkori" várúrnő vezetésével, dobszó kíséretében gyalogosan kaptattunk fel a magasba. Régen a szolgák naponta ezen a meredek úton vitték fel az élelmiszert és az ivóvizet. Fenn Csák Máté lakomája várt bennünket, amit kézzel fogyasztottunk el, miután megmostuk a kezünket az oda készített citromos vízben.

 A csillagos ég alatt gyönyörködtünk Fatima hastáncában és a tűznyelők mutatványában, közben megszólaltak a mozsárágyúk is.

   A vár legendáinak egyike Fatimáé és Omáré. Szapolyai István, aki a török elleni harcban a Hunyadiak segítségére volt, egyik hadjáratából hazahozta a szépséges Fatimát felesége, Hedvig hercegnő udvarhölgyéül. Omár, Fatima vőlegénye, egy gazdag szmirnai kereskedő váltságdíjat kínált a foglyokért. Szapolyai oda is adta a foglyokat, csak Fatimát nem. Omár hiába fogta könyörgőre a dolgot. Szapolyai akkor azt találta ki, hogy ásson kutat a várban. Omár 1111 napig vájta a földet foglyokkal és embereivel, akik elhullottak mellőle. Végül talált vizet, s ekkor azt mondta: „van már vized, de nincs szíved". A vár kútját a Szerelem Kútjának hívják, bár víz most sincs a várban.

 Bajmóc váraBajmóc vára  Szlovákia legnagyobb és legrégibb romantikus vára Bajmóc (Bojnice). A honfoglalás előtt apró szláv település volt. A magyarok a 10. században foglalták el, mint Nyitra várának tartozékát. Sok tulajdonosváltás után 1299-1324-ig Csák Máté uralta, s halála után lett királyi birtok, amit védőfalakkal megerősítettek. 1366-ban Nagy Lajos király adott városi rangot a településnek, a 15. századtól pedig vásárváros lett. A bejárat közelében áll Mátyás király fája, Szlovákia legöregebb, 700 éves hársfája. Állítólag alatta diktálta íródeákjának a teendőket. A török többször felégette és kirabolta.

 Bajmóc vára közelebbrőlBajmóc vára közelebbről  A viharos történelem után, a 19. században, a Pálffyak 365 ablakos várkastéllyá alakították. Utolsó tulajdonosa, gróf Pálffy János Európa leghíresebb műgyűjtője volt. A Loire-menti kastélyok mintájára hatalmas tornyokkal díszítette. Ha végigjárjuk, megtaláljuk az ún. „aranytermet", elámulunk a fantasztikus bútorgyűjteményen, az eredeti habán kályhákon, a színes üvegablakokon, a keleti szalonon, a tömör tölgyfa ajtókon és az értékes festményeken. A várúr csupán társat nem talált magának. Ezért az egyik tornyot töviskoronával övezte. A pince középkori kazamatáiban látjuk a vártulajdonosok vörös márvány szarkofágjait. Pálffy gyerektelen lévén, végrendeletében a hazára hagyta felhalmozott kincseit. A gróf iskolákat támogatott, vöröskői várában ingyen nyaraltatta a tanárokat és a diákokat.

Bajmóc barokk falvaBajmóc barokk falvaEz a szokás 1952-ig megmaradt a gyakorlatban. A nagy szegedi árvíz idején 60 ezer koronát ajándékozott a károsultaknak. Halála után 90 millió koronát hagyott a hazára. (Összehasonlításképpen: az Erzsébet-híd felépítése akkor 8 millióba került!)

    bányatelefonbányatelefonBojnice más csodákat is rejt a látogatónak. Ilyen a Felső-Nyitra vidéki Cigel' Bányamúzeum. Évente 3,5 ezer látogatót fogad. 1784-ből származik az első írásos említés a bányászatról. Sisakban, köpenyben, súlyos bányalámpával, személyi azonosító jellel ellátva visznek le a hűs mélybe az egykori bányászokból lett túravezetők. Szűk földalatti kisvasútra szállunk a 2300 m hosszú szakaszon, aztán a bányászok veszélyekkel teli útját tesszük meg 1300 méteren a fejtés helyéig gyalog és sárban. Fölöttünk 30 m föld, 40 m kőréteg és 2,5-4,5 m-es szakaszon húzódó, paleolit korban keletkezett szénrétegben járunk. Nem csoda, hogy tündérekről és törpékről szóló meséket találtak ki az állandó sötétségben dolgozók. Ma már jórészt elapadt a barnaszén készlet. Látjuk a bányászok „ebédlőjét", a vészjelző telefont, a szimulált munkahelyeket és a működőképes bányagépeket.

   A bánya történetéhez: 1825-ben a Salgótarjáni Társaság kezdte el szénbányászatot a Pálffy birtokon. Évente 80 ezer tonna szenet hoztak a felszínre. Elszállítására vasútvonalakat építettek ki. 1939-ben érte el csúcspontját a termelés. A II. világháború óta állami tulajdonban van. De a világ megváltozott, már nem kell a szén. Ezért létesítették a bánya-skanzent. A Felső-Nyitra vidéken még van néhány működő bánya is. Egy bányász havi 600 eurót keres.

   a Bojnicei Borház tulajdonosaa Bojnicei Borház tulajdonosaAztán derűsebb környezetben, a Bojnicei Borház és Hotelben pihentük ki magunkat. Finom szlovák ételspecialitások mellé kóstolhattuk meg Michal Lekyr de Divek tulajdonos borait. Először a pincemúzeumában néztünk körül, majd a saját gazdaságáról mesélt.

szőlőmag tészta, mint exportcikkszőlőmag tészta, mint exportcikkÉtterme rendkívül elegáns, szépen berendezett, az italok kiválóak. Fő exportcikkük a szőlőmagból és olajából készült tészta.

  Köszönet a szép tanulmányútért, a nagyszerű szervezésért a Szlovák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet vezetőjének, Soňa Jelinkovának!

Kép és szöveg:Dobi Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük