Támogatja Az ÁSZ Az önkormányzatok Szabályos Működését

3177 önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének küldött elektronikus levelet az Állami Számvevőszék elnöke. A levélben 38 kockázatalapon kiválasztott önkormányzat belső kontrollrendszere ellenőrzésének általános tapasztalatait ismertette az ÁSZ Magyarország minden települési önkormányzatának vezetőjével. Sokan közülük ezeket a tapasztalatokat már megismerhették az ÁSZ és a KIM közös szeminárium-sorozatán, amelynek keretében a fővárosba és minden megyébe ellátogattak az előadók. Tanácsadó szerepéből adódóan az ÁSZ a tapasztalatok megismertetésével javítani szeretné a nem ellenőrzött önkormányzatok működésének szabályozottságát is.

Az Állami Számvevőszék törvényben rögzített feladata a jól irányított állam kiépítésének elősegítése. Ennek jegyében közreműködik a korrupciós kockázatok, a korrupció elleni fellépés hatékony eszközei beazonosításában, használatuk elterjesztésében, az integritás alapú közigazgatási kultúra kialakításában. Ehhez kapcsolódva írt alá közös nyilatkozatot 2011. november 18-án a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke, amelyben megalapozták a korrupcióval szembeni széleskörű állami együttműködést és az összehangolt állami fellépést.

A 2011-ben létrejött együttműködésnek köszönhetően évről évre hatékonyabbá válik a korrupciós kockázatokkal szembeni védekezőképesség kialakítása és a korrupció elleni küzdelem, az intézmények egymást erősítik, folyamatos a tapasztalatcsere, a közös gondolkodás, ezáltal összehangoltabbá válik a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék vonatkozó tevékenységei közül kiemelkedik az Integritás Projekt, melynek kitöltői között többségben vannak az önkormányzatok – miután a kitöltés önkéntes, így a magas részvétel mutatja az önkormányzatok integritás melletti elkötelezettségét.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek egyik fókuszterülete az önkormányzati szektor, jelentéseink nagy többsége ehhez a területhez kapcsolódik. Az önkormányzatok belső kontrollrendszerének ellenőrzése az ÁSZ "jó kormányzással" kapcsolatos stratégiai céljainak megvalósítását szolgálja. Az ellenőrzések célja, hogy segítse a rendezettséget az önkormányzati szektorban, javaslataival hozzájáruljon az önkormányzatok jogkövető magatartásának erősítéséhez. A megfelelően kialakított működtetett belső kontrollrendszer minimálisra csökkenti a hibák és szabálytalanságok bekövetkezésének lehetőségét. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályos, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása.

Az ÁSZ 2012 júliusában kezdte meg az önkormányzatok belső kontrollrendszerének kialakításával kapcsolatos ellenőrzéseit. Elsőként, összesen 38 kockázatalapon kiválasztott települési (községi, nagyközségi és négy kis lakosságszámú városi) önkormányzatnál ütemezetten végezte a belső kontrollrendszer 2011. évi kialakításának, a kiválasztott kulcskontrollok 2011. évi működésének, valamint a belső ellenőrzés 2009 és 2011 közötti működése megfelelőségének és eredményességének az ellenőrzését.

Az ellenőrzési tapasztalatok megosztása az ÁSZ elemző és tanácsadó funkciójához kapcsolódik. Az elsődleges cél, hogy javuljon az ellenőrzött önkormányzatok belső kontrollrendszerének, a közpénzek felhasználásának szabályozottsága, működésének megfelelősége, a végső cél pedig az egyensúlyi helyzet fenntarthatóságának biztosítása, azaz az adósság újratermelődésének megakadályozása. E célok érdekében az ÁSZ tavaly a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Kormányhivatalokkal közösen a Fővárost és a 19 megyét lefedő szemináriumsorozatot szervezett az önkormányzati ellenőrzések tapasztalatainak bemutatására, és ehhez kapcsolódóan küldött a szemináriumsorozat lezárultával elektronikus levelet az ÁSZ elnöke 3177 önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének.

Az ellenőrzések tapasztalatai

Az ellenőrzések során feltárt, hibák, hiányosságok nem reprezentatív mintavételen alapulnak, így azokból nem vonhatók le általános következtetések az önkormányzati alrendszer egészére vonatkozóan. Az ÁSZ kockázatelemzési rendszere azonban jól vizsgázott, hiszen jellemző hibákat, hiányosságokat sikerült feltárniuk a számvevőknek. Az Állami Számvevőszék bízik abban, hogy a tapasztalatok minél szélesebb körű megosztásával nem csak a már ellenőrzött önkormányzatok javítják a feltárt hibákat, hanem a még nem ellenőrzött önkormányzatok működésének szabályossága is javítható.

A 38 ellenőrzött önkormányzatból az elvégzett értékelés alapján, a belső kontrollrendszer kialakítása 34-nél nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezt a minősítést egyebek mellett olyan hibák, hiányosságok indokolták, mint például az, hogy a gazdasági programot, az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatokat nem, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozták meg. Nem mérték fel, esetenként nem is állapították meg a hivatal tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A beszámolási eljárások, a gazdálkodással kapcsolatos belső előírások, feltételek szabályozása nem történt meg. Nem jelöltek ki a gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosultakat, vagy a kijelölt személyek nem rendelkeztek a megfelelő iskolai végzettséggel. Nem határozták meg az adatvédelmi és adatbiztonsági feladatokat, nem szabályozták a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. Nem alakítottak ki a hivatal tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert.

Ugyancsak 34 önkormányzatnál a szakmai teljesítésigazolás és utalvány ellenjegyzés kulcskontrollok működésének megfelelősége gyenge volt, mert vagy nem végezték el a szakmai teljesítés igazolását és az utalvány ellenjegyzését, vagy azt nem az arra jogosult személyek végezték. Ezen túlmenően a szakmai teljesítés igazolása és az utalvány ellenjegyzése sem szabályszerűen történt. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján az ellenőrzés 37 önkormányzatnál kár bekövetkeztére utaló adatot, tényt nem tárt fel, egy esetben viszont jogosultatlan kifizetést állapított meg.

A belső ellenőrzés működése 21 esetben nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A többi közt azért, mert nem készítettek éves ellenőrzési tervet, vagy nem támasztotta alá azt kockázatelemzés. Az ellenőrzéseket nem végezték el, vagy nem az ellenőrzési tervben foglaltak szerint végezték. Előfordult, hogy nem készítettek intézkedési tervet, illetve nem biztosították az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követését. A belső ellenőrzés 35 önkormányzatnál nem volt eredményes, mert az nem, vagy nem teljes körűen tárta fel a belső kontrollok működésének és kialakításának hiányosságait.

Az ÁSZ 2010-ben a 38 önkormányzatból nyolc önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel ellenőrizte, amelynek során összesen 128 szabályszerűségi és 39 célszerűségi javaslatot fogalmazott meg. Ebből összesen 27 (16,2%) javaslat csak részben, 71 (42,5%) pedig nem hasznosult.

Az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint az önkormányzati ellenőrzések során jellemző a Számvevőszékkel való támogató együttműködés, a hibák minél gyorsabb kijavítására való törekvés. Jól mutatja az önkormányzatok pozitív hozzáállását, hogy a Számvevőszék által feltárt hiányosságokra sokszor már az ellenőrzési folyamat alatt számos korrigáló intézkedés végrehajtására sor kerül.

A jelentések az interneten, a www.asz.hu címen olvashatók.