TAT – kreatív tér, kreatív elméknek

Az Art Market Budapest 2012 kiállításról szeretettel ajánlom Olvasóink figyelmébe a B épület emeleti galériájának egyik kortárs kiállítóját, a TAT Galériát. Ledényi Atttila az Art Market Budapest igazgató szavait megfogadva „Élvezzen és válasszon nálunk művészetet, ahogy máshol nincs lehetősége", én a TAT-ot választottam.

Az Art Market Budapest 2012 kiállításról szeretettel ajánlom Olvasóink figyelmébe a B épület emeleti galériájának egyik kortárs kiállítóját, a TAT Galériát. Ledényi Atttila az Art Market Budapest igazgató szavait megfogadva „Élvezzen és válasszon nálunk művészetet, ahogy máshol nincs lehetősége", én a TAT-ot választottam.

A Tat szellemi innovációs műhely, művészeti, közéleti és tudományos kutatólabor, kortárs galéria, Budapest művészeti palettájának meghatározó és progresszív szereplője.

Kortárs kiállítási programok mellett a közép-európai művészetre koncentráló előadások, rendezvények állnak tevékenységének középpontjában. A Tat Contemporary Art Gallery
név kötelez, komolyan kell venni. A TAT szimbolikusan egy hajó – vehetjük úgy is, mint egy modern Noé bárkáját -‚amely a globalizmus egyenkultúrájában feloldódó és a médiavezérelt kultúrafogyasztás racionalitásából kivetett szellemi értékeket kívánja a fedélzetén átmenteni. Ebből a szempontból a tipikus, kísérletező, nyitott, nyílt és nyilvános kortárs színtér, a merész képző- és társművészetek terepe.

A TAT galéria művészei közé tartoznak: Ázbej Kristóf, Bodor Lilla, Fürjesi Csaba, Garay-Nagy Norbert, Kemény Judit, Könyv Kata, Köves Éva, Lukács Andrea, Oroszy Csaba, Palman Zsuzsi, Schaller István, Solt András, Székely Annamária és Zsemlye Ildikó.

Az említett művészek közül heten vannak jelen nemcsak műveikkel, hanem személyesen is a Millenáris épületében. Nézzük hát sorjában, kik Ők és mivel jellemezhetnénk munkásságukat.   

Ázbej Kristóf

Ázbej Kristóf 1953-ban született, sokoldalú képző- és projekttervező művész, iskoláit Budapesten, Algériában és Párizsban végezte. 1984-ben megalapította a Grotto One Galériát Bagneux-ban, ahol 1985 és 1996 között óriáskollázst készített, majd folytatásaként számos művészeti projekt fejlesztésén dolgozott. 2008-ban kezdett bele egy ma már több száz portréból álló, digitális eszközökkel létrehozott festmény-sorozat létrehozásába, amellyel egy alapvetően új formanyelv alapjait teremtette meg. Megalapította a fuzionizmus nemzetközi művészeti irányzatát, melynek 2011-ben The Wínning Strategy (A győzelmi stratégia) címmel, angol nyelven fogalmazta meg a kiáltványát. Ázbej Kristóf Párizsban és Budapesten él.

Garay-Nagy Norbert

Garay-Nagy Norbert 1978-ban született Vácott. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékén Bukta Imre és Földi Péter tanítványaként végzett 2001-ben. Hiperrealizmusa gondolatok, érzelmek, érzések kifejezése. A képei nem csak esztétikai kategóriák, hanem morális és metafizikai tartalommal is bírnak. A festmény és a néző között kialakult párbeszéd során belső utak, tartalmak, emlékek nyílnak fel.

Könyv Kata

Az 1984-ben született alkotó 2003-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőszakos hallgatója Károlyi Zsigmond, majd Gaál József mestereknél. 2006-ban Erasmus ösztöndíjas volt a spanyolországi Cuenca-ban. Művei szerepeltek többek között berlini párizsi, bécsi csoportos kiállításokon. Könyv Kata páratlan érzékenységgel reagál társadalmi és politikai problémákra. Monokrómba hajló művein gyakran elhagyott terek gyárépületek kulisszái között archaikus elemek, töredezett szoborrészletek jelennek meg. Időtlen jelképei, tárgyi metaforái provokatív társadalomkritikaként rántják le a leplet önző, felelőtlen, mindent és mindenkit pótolhatónak vélő világunkról.

Köves Éva

1988-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskota festő szakán, 1993-ban ösztöndíjat nyert Frankfurt am Main-ba, 1995-ben megkapta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját, 1996-ban a Smohay-díjat. 1997-ben párizsi ösztöndíjas volt. Köves Éva egyedi, a festészet és a fotó kombinációjára épülő műveket alkot. Sajátos módon fotóinak nagyítását kasírozza vászonra, majd ezeket olajfestékkel átfesti. Az így létrejött képeket vizuális megfeleltetések szerint festmény-installációkká rendezi. Konkrét látványtól elvonatkoztatott, belső struktúra szerint szerkeszti képeit úgy, hogy mindeközben a látványt továbbra is hagyja érvényesülni.

Oroszy Csaba

1967-ben Zalaegerszegen született. 1992 és 95 között a JPTE Képzőművészeti Mesteriskola hallgatója. Mestere Keserű Ilona volt. Göttingenben, Grazban volt ösztöndíjas. Szekretista alkotó, az Ars Pannonica Biennálé különdíjasa. Számos kiállításon vett részt Berlinben, Rijekában, Grazban, Duisburgban, Brüsszelben. Művészete nem szorítható be kategóriákba. Szekretizmusa a 'secret' szóból származik. Művei változatos stílusúak, talált tárgyakat, anyagokat használ összeállításukhoz. Szerinte a stílus csak eszköz a gondolatok megjelenítésére, ezért már számtalan anyagot, formát és módszert kipróbált.

Solt András

A 2010-ben diplomázott alkotó 1986-ban született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika tanszékén tanult. 2009-ben a CIT Crawford College of Art and Design hallgatója volt. 2008-2009-ben Barcsay-díjat, 2010-ben Lossonczy Tamás-díjat kapott, 2010-ben az Ano Lino 2010 Workshop, Banska Stiavnica kiállításon vett részt Szlovákiában.

2008-ban kiállított a Best of Diptoma című kiállításon. 2011-ben a 25Miskolci Grafikai Triennálén díjat kapott. Grafikáiban biztos művészi tudással meditatív, letisztult, mély gondolati összefüggéseket tár a néző elé. Képi megoldásaiban, tereiben irodalmi hangulatokat teremt, kortárs létértelmezést ad.

Zsemlye Ildikó

Szobrászművész, Budapesten született 1969-ben. 1995-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Somogyi József és Jovánovics György növendékeként. 1995-ben
a XIV. Országos Kisplasztikai Biennálé, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díjazottja. 2001-ben a XVII. Országos Kisplasztikai Biennálé fődíjasa. 2003-ban Munkácsy-díjat kapott. A kortárs magyar szobrászat, a kisplasztika egyik legizgalmasabb képviselője. Szobrai – vasúti kocsik, peronok, felüljárók, épületrészletek – allegorikus, lírai megoldások, annak ellenére, hogy bronzban valósítja meg a koncepcióit. Gyakran élő növényzettel, mohával ötvözi a konstrukciót.

www.tatartgallery.com

Bretus Imre

Lantai József/foto