Telekkönyv és történelem
3 perc olvasás
– Van egy fantasztikus történetem, ezt írd meg!
– Van egy fantasztikus történetem, ezt írd meg!
– Ne haragudj, de ez nálam nem így működik. Mások történetével tele van a hócipőm.
– Legalább hallgass meg. Barátom apja éppen száz éves lenne…..
– Hagyjál ezzel békén. Engem inkább a mai történetek érdekelnek.
– Szóval 1917.ben született és húszéves korában örökölt egy háromszáz négyszögöles telket Mátyásföldön. Családi segítséggel gyönyörű házat épített rá, Haidekker kerítés, a kertet tele ültette gyümölcsfákkal, érted?
– Hová akarsz kilyukadni?
– 1941-ben hadat üzentünk a gaz muszkáknak, jött a behívó. Az apa gondosan áramtalanított, elzárta a vizet, gázt, becsukta a házat és bevonult katonának védeni a hazát a Donnál.
– Hát ami azt illeti, úgy megvédte, hogy attól koldultunk.
– Az első összecsapásban hadifogságba esett, ahonnan 1946-ben tért haza. Nagy meglepetés érte, egy család elfoglalta a házát. Még ennél is nagyobb baj volt, hogy elbirtoklás címén tulajdonjogot szereztek, telekkönyvileg is átírták az ingatlant a szemfüles család nevére. Következett a panasz a hatóságoknál, akiknek akkor kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ilyesmivel bíbelődjenek. A pert részben megnyerte, valami kártérítést fizetett, de visszamehetett a saját otthonában.
– Akkor győzött az igazság, a többi nem érdekes.
– Stop! A házat 1952-ben államosították arra való hivatkozással, hogy ilyen értékes házat csak egy kizsákmányoló osztályellenség építhetett akkoriban. Szerencsére bérlőként ott maradhatott, persze bérleti díjat kellett fizetnie a megyei tanács lakásgazdálkodási osztályának. Először kisebb volt a lakbér, aztán folyamatosan emelkedett. Egészen 1977-ig, sajnálatos haláláig. A ház bérleti jogát a barátom kapta meg, aki addigra kétgyermekes családapa lett..Ő is fizette a díjat a tanácsnak, majd rendszerváltás után a települési önkormányzat humánpolitikai csoportjának egészen 1994-ig.
– Jó mi ebben a fantasztikus?
– Stop! 1994-ben felajánlották a lakás megvételét. Részletre, kedvező kamatozási feltételekkel. Barátom boldogan beleegyezett, a visszavásárolhatta azt, ami eredetileg is az övé volt. Új tulajdoni lapot is kapott. Telt-múlt az idő, a gyerekek kirepültek a fészekből, családot alapítottak. Barátomnak kicsi volt a nyugdíja, ezért az ingatlan átruházása fejében életjáradék-szerződést kötött egy ügyvédi irodával. Azok rendesen fizetik havonta a járadékot, nyugdíjpótlást. viszont övék lett az ingatlan tulajdonjoga, amely a történelem folyamán hatodszorra változott meg, míg a ház maradt a helyén.
– Várj csak, a tulaj először az apa, aztán a házfoglaló család, majd újra az apa, aztán az állam, majd a barátod, végül az ügyvédi iroda. Ez tényleg hat. Ha tudnád ezt valamivel bizonyítani…….
– Itt vannak a telekkönyvi kivonatok, a tulajdoni lapok, elhoztam! Megírod?
– Majd meggondolom, mindenesetre köszönöm.
Láng Róbert
