Thorma János és Aknay János kiállítása Pécsett.
6 perc olvasás
Március 2-án sajtótájékoztató keretében ismertették a Pécsett márciusban nyíló kiállításokat. Thorma János, a magyar művészettörténet kiemelkedő klasszikusának kiállítása a Széchenyi téri galériában és Aknay János Kossuth-díjas festőművész kiállítása a Zsolnay Kulturális Negyed – Pécsi Galéria m21-ben kerül megrendezésre.
Március 2-án sajtótájékoztató keretében ismertették a Pécsett márciusban nyíló kiállításokat. Thorma János, a magyar művészettörténet kiemelkedő klasszikusának kiállítása a Széchenyi téri galériában és Aknay János Kossuth-díjas festőművész kiállítása a Zsolnay Kulturális Negyed – Pécsi Galéria m21-ben kerül megrendezésre.
Mítosz és identitás – Thorma János festőművész kiállítása
2015. március 6. – 2015. május 15.
Pécsi Galéria – Széchenyi tér
A kiállítás kurátora Szakál Aurél, a Thorma János Múzeum (Kiskunhalas) igazgatója, és Kovács Zita művészettörténész, a Türr István Múzeum (Baja) igazgatója nyitja meg március 6-án 17 órakor.
Thorma János 1870. április 24-én született Kiskunhalason. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalannál, 1888-tól Münchenben Hollósy Simon mellett, majd 1892-től a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban a nagybányai művésztelep egyik alapítója, 1919 után vezetője volt.
Tájképeken és figurális kompozíciókon kívül számos kitűnő portrét is festett.
Stílusa eklektikus, egyaránt lehet a naturalizmus képviselőjének és a romantikus történelmi festészet egyik utolsó képviselőjének tekinteni, de a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus színvilága, a könnyed ecsetkezelés is jellemző képeire. Képei méreteivel, tartalmi bőségével, színei erejével mindig a fenségest, a magasrendűt kereste.
Híres művét, az Aradi vértanúkat (1896) a millenniumi kiállításra festette, de a művet témája miatt hivatalosan nem állították ki. A festmény azonnal ismertté tette nevét, még Munkácsy Mihály is felfigyelt rá. Jóllehet a festő Nagybányán, a festmény Debrecenben maradt, a trianoni békediktátum után mégis két országba kerültek. A harmincas évek elején azonban gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megvásárolta a festményt az államnak, amely a Történelmi Képtárba került. A hatalmas tabló ma is a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, de a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban látható.
Az Aradi vértanúk megfestését követően ismét nagy műbe fogott: húsz évig festette Talpra magyar című kompozícióját, de nem fejezte be. Ismert műve még az Október elseje, amellyel Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon (1904) is aranyérmet nyert. Szülővárosában, Kiskunhalason róla elnevezett múzeum őrzi életművét. Művészetének bemutatására 2012-ben nagyszabású európai vándorkiállítást rendeztek.
A 2014 őszén elkezdett szervező munkának köszönhetően a mostani pécsi kiállítás kiemelkedik a korábbi kiállítások sorából, mert a nagy intézmények (a Magyar Nemzeti Galéria, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum) mellett 11 magángyűjteményben őrzött alkotás kerül bemutatásra, köztük olyanok is, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy nem gyakran voltak láthatók tárlatokon. A közel 320 milliós értékű 53 alkotás méltó azokhoz a hagyományokhoz, melynek során a magyar és egyetemes művészettörténet nagyjait láthatta a pécsi közönség a Pécsi Galériában.
A két hónapos időszakban szinte heti rendszerességgel tartanak a látogatóknak tárlatvezetéseket, hogy ezt a kiemelkedően szép anyagot minél szélesebb körben megismerhesse a közönség. Fontos a kiállítással kapcsolatban az is, hogy a megnyitó napján itt tartja ülését a Thorma Baráti Kör és még tárlat idején megjelenik – a tervek szerint áprilisban – a Thorma Nagy Könyv, Kovács Zita művészettörténész gondozásában. Ennek a bemutatóját neves szakemberek, köztük Kovács Zita, Szakál Aurél és Sümegi György részvételével tervezik.
Aknay János festőművész kiállítása
2015. március 13. – 2015. május 10.
Zsolnay Kulturális Negyed – Pécsi Galéria m21
Aknay János (született 1949-ben) mestere Sebestyén Ferenc volt a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Alapító tagja, s egyik meghatározó egyénisége a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak 1972-től, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának ösztöndíját 1976-ban nyerte el. A szentendrei Grafikai Műhelynek 1980-ban, a szentendrei Art'éria Galériának 1986-ban lett tagja. 1985-93 között a zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola rajz-, majd festőtanára, 1987-1993-ig a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei művészeti titkára volt. A nagycenki Horváth&Lukács Galéria állandó tagja 1997-től. Szentendrén él 1971 óta.
Monográfusa, Novotny Tihamér szerint Aknay János művészete szervesen illeszkedik a Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál nevével fémjelzett szentendrei iskola konstruktív, illetve konstruktív-szürrealista vonulatához.
Visszatérő motívumai – ház, angyal, bábu, kereszt, ablak – egyrészt a szentendrei architektúra elemeiből, másrészt a város progresszív művészeti hagyományaiból táplálkoznak. Több jelentős korszaka után valódi szuverenitását a régi magyar vagy székely rovásjelek emblematikusan konstruktív, majd szürreálisan ikonikus, végül expresszíven alanyi alkalmazásával érte el. Úgynevezett tulajdonjegyei vagy tagmái a nyolcvanas évek elejétől kezdődően általában feszesen komponált, négy, három vagy két részre osztott, ablakszerű képmezőbe kerülnek. Például a rovás S és A-betűje szárnyakká egyesül képein: angyalszerű lények járnak ki és be ezeken az ablakokon.
Grafikával, esetenként plasztikával is foglalkozik.
Elismerései:
2010: Kossuth-díj
2009: Magyar Művészetért díj, Magyar Művészetért Alapítvány
2005: Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének fődíja, Szekszárd
2002: Munkácsy Mihály-díj
2000: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat)
2001: a Siklósi Szalon fődíja, Siklós
1993: Szakmai I. díj, Őszi Tárlat, Érd
1988: Az év grafikája díj, Szentendrei Grafikai Műhely
Lantai József
