Míg a közép-kelet-európai régió országaiban nem gyakoribb a COPD előfordulása, mint a világ vagy Európa többi részén, a diagnosztizálatlan esetek száma magasabb, illetve a betegek előrehaladottabb stádiumban keresik fel az orvosukat – derült ki az International Journal of COPD folyóiratban publikált SOSPES vizsgálat eredményeiből. A korai felismerés fontos, de a kezelést sohasem késő elkezdeni – hívják fel a figyelmet az idei COPD világnap szervezői – mivel az a betegség bármely stádiumában jelentős pozitív hatással lehet a betegek életminőségére.

Míg a közép-kelet-európai régió országaiban nem gyakoribb a COPD előfordulása, mint a világ vagy Európa többi részén, a diagnosztizálatlan esetek száma magasabb, illetve a betegek előrehaladottabb stádiumban keresik fel az orvosukat – derült ki az International Journal of COPD folyóiratban publikált SOSPES vizsgálat eredményeiből. A korai felismerés fontos, de a kezelést sohasem késő elkezdeni – hívják fel a figyelmet az idei COPD világnap szervezői – mivel az a betegség bármely stádiumában jelentős pozitív hatással lehet a betegek életminőségére.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy progresszív, azonban kezelhető betegség, amely leggyakrabban dohányzás, környezeti ártalmak, hiányos táplálkozás vagy genetikai hajlam miatt alakul ki. Jellegzetes tünete, a makacs, egyre súlyosbodó nehézlégzés nagymértékben kihat a betegek életminőségére, s legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget.  Magyarországon félmillióra becsülik a légzőszervi betegségben szenvedők számát, ami a felnőtt lakosság 5%-át jelenti, azonban mivel nem keresik fel tüneteikkel orvosukat, csak kevesebb, mint 20%-uknál diagnosztizálják a kórképet.

Az International Journal of COPD folyóirat hasábjain publikált SOSPES vizsgálat keretében a közép-kelet-európai régió 6 országában (Horvátország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia) vizsgálták a világ vezető COPD terápiájának hatékonyságát valós életkörülmények között. A tanulmány eredményei megerősítették, hogy a vizsgált fenntartó terápia a mindennapi gyakorlatban is a COPD betegek egészséggel összefüggő életminőségének jelentős javulását eredményezi, függetlenül a dohányzási kórtörténettől, életkortól és egyéb betegség fennállásától vagy a betegség súlyosságától.

Azonban a vizsgálatból kiderült az is, hogy az ebben a régióban élő COPD betegek egészsége a való életben súlyosan károsodott és sokkal rosszabb az életminőségük, mint amit a korábbi klinikai vizsgálatok során igazoltak. Ez többek között annak köszönhető, hogy az ezekben az országokban élő COPD betegek előrehaladott vagy súlyos stádiumban keresik csak fel orvosukat, továbbá a fel nem ismert esetek száma is magasabb. Emellett a nemzetközi terápiás irányelvekben megfogalmazott ajánlások nem megfelelő alkalmazása és a terápiahűség különösen probléma a közép-kelet-európai régióban – világított rá a tanulmány.

A SOSPES vizsgálat során egyben felszínre kerültek az egyes országok COPD terápiás megközelítésében fennálló különbségek, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kezelés eredményét. Ezek az eltérések arra engednek következtetni, hogy a COPD-vel nemcsak globális, hanem regionális szinten is fel kell venni a harcot, és érdemes lenne országspecifikus kezelési stratégiákat kidolgozni.

A COPD exacerbációi (akut fellángolásai) jelentősen hatással vannak a betegek életére és ezek gyakoriságának, valamint súlyosságának csökkentése a COPD kezelésének alapvető célkitűzései. Ahogy az idei COPD Világnap kulcsüzenete is kiemeli, a COPD kezelését bármelyik stádiumban érdemes elkezdeni, mivel a terápia a betegség súlyosságától függetlenül javítja a beteg életminőségét.

A szintén nemrégiben nyilvánosságra hozott, a COPD-ben valaha végzett egyik legnagyobb vizsgálat, a TIOSPIR, a világ vezető hörgőtágítójának hatékonyságát vizsgálta a jól ismert és bevált szárazporos inhalátor, illetve az új generációs, finom ködöt kibocsátó, hajtógázmentes  inhalátor esetében. A New England Journal of Medicine-ben közzétett eredmények megerősítették, hogy a kétféle adagolókészülék hasonló hatékonyságú mind a COPD első exacerbációjáig eltelt idő tekintetében, mind az exacerbációk gyakorisága, mind pedig a túlélésre gyakorolt hatás tekintetében. 

„A TIOSPIR vizsgálat eredményei alátámasztják a vezető COPD terápia biztonságosságát és hatékonyságát mindkét adagolókészülék esetében, a COPD összes súlyossági osztályában, különféle COPD gyógyszereket alkalmazó betegek és szívbetegek esetében is. Mindez azért is fontos, mert így az orvosok biztosak lehetnek afelől, hogy ezt a már bizonyított fenntartó terápiát a COPD-ben szenvedő betegek teljes súlyossági spektrumában rendelhetik" – mondta el Professzor Antonio Anzueto – a tüdőgyógyászat / intenzív terápia professzora (University of Texas Health Science Center, San Antonio, Texas, USA).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-betegek számát, s 2005-ben több mint 3 millió ember halt meg tüdőbetegség következtében. Ez több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A WHO előrejelzése szerint – ha nem teszünk ellene semmit – a COPD 2020-ra a harmadik leggyakoribb halálokká fog előrelépni a világon, amelyet csak a szívbetegségek és a stroke előz meg.

Mindig van választásod – Tedd le a cigit!

A cigaretta napjaink talán legkárosabb és legtöbb áldozatot szedő élvezeti szere. A világon évente 10 000 milliárd cigarettát gyártanak. Ma Magyarországon naponta mintegy 77, éves szinten pedig legalább 28 000 ember hal meg a dohányzás káros következményei miatt. A dohányzó férfiak legalább 16, a dohányzó nők pedig legalább 19 évet veszítenek az életükből egészségtelen szokásuk miatt. Az esetek kétharmada a leginkább aktív korra tehető, azaz a 35-65 éves korosztályra, mely a társadalomnak is komoly gazdasági terhet jelent.

Korábban a dohányosok főként a férfiak köréből kerültek ki, napjainkban azonban sajnos egyre inkább növekszik a dohányzó nők száma. Annak ellenére, hogy hazánkban tilos a 18. életévüket még be nem töltött személyeknek a dohánytermékek árusítása, sok dohányos kamaszkorban, vagy fiatal felnőttkorban kezd el dohányozni. A világon a fiatal kamaszok mintegy 20%-a dohányzik, ami egy elképesztően magas arány.

A fiatalok különösen veszélyeztetettek, hiszen környezetük könnyen befolyásolja őket – sokszor csak azért gyújtanak rá, hogy ne lógjanak ki a társaságból – másrészt ők azok, akik leginkább ki vannak téve a passzív dohányzásnak. A magyar családok több mint fele dohányos család, az itt felnövő gyermek tüdeje középiskolás korára egy erős dohányos tüdejének képét mutathatja anélkül, hogy életében egyetlen szál cigarettát is elszívott volna.

A dohányzás számos daganat kialakulásáért felelős – mint a szájüreg-, gége-, nyelőcső-, hasnyálmirigy- és veserák -, okozhat légzőszervi megbetegedéseket, pl. a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), hörgőgyulladást, asztmát, de szoros összefüggésben áll a szív- érrendszeri megbetegedésekkel is. Növeli a szívinfarktus, az agyvérzés, a cukorbetegség esélyét, valamint felgyorsítja a szervezet öregedési folyamatait is. Árt az agynak, hiszen rontja a memóriát, a gondolkodási és tanulási képességeket. Nem beszélve olyan esztétikai ártalmakról, mint a megsárgult fogak és ujjak, valamint a dohányos ember ruházatából, használati tárgyaiból áradó füstszag.

A dohányzással összefüggő betegségek közül azonban az egyik legsúlyosabb a tüdőrák, ez okozza a halálozások több mint egyharmadát. Sokan nem is sejtik, hogy körülbelül 4000 különböző vegyület található meg a cigarettában, és amikor rágyújtanak, az ezekből származó füstöt belélegezve számos káros anyag rakódik le a tüdejükben. Míg egy egészséges ember tüdeje lazacszínű, a dohányos tüdeje fekete.

A dohányosok közel 70%-a szeretne leszokni káros szenvedélyéről, de mindössze csak 3%-uknak sikerül önerejükből.  A dohányzásról nem könnyű leszokni, komoly testi és lelki próbatétel, ami az erős nikotinfüggőség miatt van így. Annak, aki le szeretne szokni a dohányzásról érdemes külső segítséget kérnie, hiszen a szakemberek által nyújtott támogatás, az azonos problémákkal küzdő sorstársaktól jött bátorító tanácsok mind nagymértékben elősegítik a leszokást.

Kérjen segítséget! Szokjon le a dohányzásról!

COPD – KRÓNIKUS OBSTRUKTÍV TÜDŐBETEGSÉG

 

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) progresszív, azonban mégis kezelhető kórkép, mely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős oka. Tünetei többek között: köhögés, nyákos köpettermelés, fizikai megterheléskor jelentkező légszomj. E tünetek heveny súlyosbodása, vagyis a betegség exacerbációi (amelyeket a betegek egészségét nagymértékben romboló hatásuk miatt olykor „pulmonális COPD rohamokként" említenek) gyakoriak és akadályozhatják a beteget szokványos, mindennapi teendőinek ellátásában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-ben szenvedő betegek számát. Ebben a betegségben több mint 3 millió ember halt meg 2005-ben – ez több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (légszomj) nagymértékben kihat a betegek életminőségére. Legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében (pl. a mosakodásban és öltözködésben) is korlátozza a beteget.

 

 

Lélegezzen könnyebben

Mi a COPD?

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol elnevezésének a rövidítése (Chronic Obstructive Pulmonary Disease). A köztudatban dohányos tüdőként vagy dohányos mellkasként szerepel, mert a legtöbb COPD-s beteg jelenleg is aktív dohányos, vagy korábban dohányzott.

 

 

Hogyan működik az egészséges tüdő?

Amikor lélegzünk, a levegőt beszívjuk a tüdőnkbe. A levegő az orrunkon vagy a szánkon keresztül egy széles csőbe, a légycsőbe jut, amely a torkunk hátsó részétől a mellkasunk közepéig húzódik.

A légcső ezután két, valamivel vékonyabb csőre oszlik, a jobb és bal főhörgőre, amelyek az elágazás után a jobb és a bal tüdőbe lépnek be. Ezt követően mindkét főhörgő a faágakhoz hasonlóan oszlik egyre kisebb járatokra, amíg a levegő eljut egészen a tüdőszövetekig, ahol a gázcsere megtörténik.

Ezeken a területeken találhatók az ún. alveolusok, magyarul léghólyagocskák, ezek olyanok, mint apró, levegővel telt zsebek, amelyek miatt a tüdők megjelenése egy szivacshoz hasonló. Az alveolusokban tisztul meg a vér a szén-dioxidtól, és frissül fel a levegő friss oxigénjével. Ez a légzés folyamata. Az egészséges légutak karbantartásáért egyrészt azok az izmok felelnek, amelyek kívülről pányvaszerűen tartják nyitva a légutakat, másrészt a hörgőket belülről bélelő nyákréteg, amely összegyűjti a belélegzett porokat és apró részecskéket, majd kimossa azokat.

 

 

Mi történik a COPD-s tüdőben?

A COPD hosszú évek alatt alakul ki. Rendszerint a légutak nyálkahártyáját tartósan irritáló kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy szennyezett levegőből lélegzünk be.

  1. A por- és füstszemcsék folyamatos izgató hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőkbe.
  2. A légúti nyálkahártya nagy mennyiségű váladékot termel, amelyet köpet formájában köhögünk fel.
  3. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, így a tüdőbe lélegzett levegő csapdába kerül, nehezedik annak kilégzése. Egyre több elhasznált levegő reked a tüdőkben, ezért kevesebb friss levegőt leszünk képesek beszívni.

Mindezek együttes jelenléte miatt a COPD-ben szenvedő emberek gyakran érzik úgy, hogy szorít a mellkasuk, és nem jut elég levegő a tüdejükbe, ezen kívül a fokozott váladéktermelés miatt tartós köhögés is kínozza őket.

Súlyos esetekben a tüdő alveolusai pattanásig feszülnek és sérülnek a beszorult levegő nyomásától, így azok már nem képesek ellátni feladatukat az oxigén és a szén-dioxid cseréjét.

Ezt az állapotot emfizémának (tüdőtágulatnak) nevezik, amelyhez a betegség súlyosságától függően különböző mértékben légszomj társul.

 

 

Jelek és tünetek

Nem minden COPD-s betegnél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, de az alábbiakból legalább egy jelen van:

  • Tartós, nem szűnő köhögés
  • Produktív köhögés – sűrű köpettel járó köhögés
  • Zihálás – mely lehet sípoló vagy hangosan hörgő az egyes légvételeknél
  • Légszomj vagy nehézlégzés – egyeseknél csak fizikai terhelésre, másoknál viszont már a házimunka során is jelentkezhet
  • Fáradtság, gyengeség, erőtlenség
  • Gyakori és nehezen kezelhető légúti fertőzések
  • Fogyás

 

 

Miért lettem COPD-s?

A COPD egy gyakori betegség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján világszerte körülbelül 80 millió ember szenved COPD-ben, amely a negyedik vezető halálok a világon. Ez a szám tovább fog nőni, ha nem hozzák meg azokat a komoly intézkedéseket, amelyek csökkentik a kockázati tényezőket.

A COPD kialakulásának kockázatát fokozza:

  • Néhány foglalkozás, mint például a szénbányászat
  • Környezetszennyezés
  • Öröklődő betegségek

 

 

Mi súlyosbítja a COPD-t?

A COPD egy progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota. Bizonyos tényezők képesek felgyorsítani ezt a folyamatot, mint pl. a cigarettafüst gyakori belégzése, elsősorban az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás vagy a légszennyezettség is. Amennyiben ezek a tényezők megszűnnek, akkor a betegség romlása is lassulhat. Más tényezők is okozhatnak exacerbációt azaz a tünetek fellángolását. A súlyos állapotromlás gyakran megelőzhető az alábbi okok elkerülésével:

  • cigarettafüst (saját vagy másé)
  • beltéri légszennyezettség, például a por, tisztítószerek, hajlakk, erős szagú parfümök, légfrissítők vagy illatosított gyertyák
  • foglalkozási légszennyezettség, például a szénpor, kemikáliák, füst, gőz
  • kültéri légszennyezettség, például a szmog, füst, kipufogógáz
  • fertőzések, különösen a megfázás, arcüreggyulladás, mellkasi fertőzések, tüdőgyulladás, influenza
  • allergia, különösen a háziállatokra és háziporra
  • szorongás, stressz
  • időváltozás, extrém hideg és meleg időszak, erős szél, magas páratartalom
  • a napi gyógyszeradag használatának elmulasztása

A naponta, rendszeresen használt gyógyszerek segíthetnek a súlyos állapotromlások (exacerbációk) megelőzősében.               

 

 

Kezelés

Számos különböző gyógyszer áll rendelkezésünkre a COPD kezelésében. A választás attól függ, hogy milyen tünetek vannak jelen, hogy mennyire súlyos a betegség, illetve hogy azt egy adott állapot szinten tartására (fenntartó kezelés) vagy egy hirtelen bekövetkezett súlyos állapotromlás (exacerbáció) kezelésére adjuk. Néha az orvos – az aktuális állapotnak megfelelően – megváltoztathatja a gyógyszeres kezelést.

Fenntartó kezelés

Hosszú hatású hörgőtágítók  segítenek nyitva tartani a légutakat azáltal, hogy a légutakat körülvevő izmok összehúzódásának szabályozásával tágítják azokat. A hörgőtágítókat a beteg belélegezheti (ez hatékonyabb módszer), vagy tablettaként szájon át is beveheti. A fenntartó kezelésre használt hörgőtágítók rendszerint hosszú hatásúak (4-24 óra), éppen ezért fontos, hogy ezeket rendszeresen kell használni, a kontrollált állapot megtartása érdekében.

Mukolitikumok (köptetők) – segítenek a váladék feloldásában, felszakadásában, ezáltal könnyebb felköhögni. A köptetők használata során fontos a bő folyadékbevitel.

Szteroidok – belélegzéssel vagy tabletta formájában adagolhatók. A szteroid csökkenti a légúti nyálkahártya duzzanatát és általában hörgőtágítóval együtt adják súlyos COPD-ben. Nagyon fontos a szteroid rendszeres használata, még akkor is, ha a beteg jól érzi magát. Amennyiben a beteg abba szeretné hagyni a szteroid használatát, feltétlenül beszélje meg kezelőorvosával, mert a szteroid hirtelen felfüggesztése súlyos következményekkel is járhat.

Oxigén – általában csak azok a súlyos állapotú COPD-s betegek kapják, akiknek a vére nagyon kevés oxigént tartalmaz. Amennyiben szükséges, akkor az orvosa ellenőrzi a vér oxigén tartalmát, majd az oxigénkezelés megkezdése után megismétli a vizsgálatot, hogy meggyőződjön arról, hogy az javított-e az állapotán.

Védőoltások – fontosak annak érdekében, hogy elkerüljük azokat a fertőző betegségeket, amelyek a COPD tüneteinek súlyos romlásához, exacerbációhoz vezethetnek. Általában ajánlott a COPD-s betegek számára az influenza vakcina évenkénti beadása.

Rohamoldó terápia

Rövid hatású hörgőtágítók – a gyors és rövid hatású inhalációs hörgőtágítókat rendszerint a COPD egy heveny fázisában adják a betegnek. A hatástartamuk 4-6 óra, a légzést könnyítik. Ha a tünetek súlyosak, akkor célszerűbb a hagyományos túlnyomásos aeroszol (spray) helyett gépi porlasztót (inhalátort) használni.

Teofillinek – ritkábban, általában tabletta formájában alkalmazzák a COPD-s tünetek enyhítésére. Lassan tágítják a légutakat, megkönnyítve ezáltal a légzést, és segíthetnek a légutak gyulladásának csökkentésében is. Mivel viszonylag gyakran okozhatnak mellékhatásokat, ezért szükséges a vér teofillin szintjének rendszeres ellenőrzése.

Szteroidok – gyakran adják rövid ideig a tünetek fellángolása esetén, a légúti nyálkahártya duzzanatának csökkentésére.

Oxigén – az akut fellángolás időszakában oxigénmaszkon keresztül adható, ha a vér oxigén szintje alacsony.

 

 

COPD-sként élni

Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett nagyon sok dolog létezik, amit önállóan megtehetünk a tüneteink javítása érdekében, hogy a mindennapi életünkben jobban érezzük magunkat.