Elkészült a négyszáz éves törökfürdő felújítása a Budai Irgalmasrendi Kórházban, ami július elsején ünnepli tíz éves fennállását. Ez alkalomból a kórház Hild-udvarában tartottak megemlékezést. A fürdő, amely sajnos az utcáról nem látszik, mert körbefogja a kórház épülete, körülbelül másfél hónap múlva nyílik meg a nagyközönség előtt.

Elkészült a négyszáz éves törökfürdő felújítása a Budai Irgalmasrendi Kórházban, ami július elsején ünnepli tíz éves fennállását. Ez alkalomból a kórház Hild-udvarában tartottak megemlékezést. A fürdő, amely sajnos az utcáról nem látszik, mert körbefogja a kórház épülete, körülbelül másfél hónap múlva nyílik meg a nagyközönség előtt.

Az ünnepi szentmise után Kozma Imre OH, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője megemlékezésében elmondta: a hűség jegyében gyülekeztek össze az ünneplők. Az irgalmasrendi kórház azt a keresztény gyógyítókultúrát szeretné megőrizni, amire ugyanakkora szüksége van az emberiségnek ma, mint ötszáz évvel ezelőtt, a rend alapításakor – fogalmazott Kozma Imre. Az Istenes Szent János által alapított rend karizmája a „hospitalitas", ami nagyjából arra utal, amit a modern világ szolidaritásnak hív.

Az irgalmas rend a 17. században úttörő módon hozott létre kórházhálózatot hazánkban. Ők fordultak először az elmebetegek felé is szeretettel, hiszen amikor az alapító megtért, őrültek közé vetették, ahol megérezte, hogy ezeknek az embereknek elsősorban szeretetre van szükségük. A „Lipót" megalapítása előtt Magyarországon csak az irgalmasok foglalkoztak az elmebetegekkel.

A szolgálatot 1950-ben kellett abbahagyniuk, a kórházat 2000-ben indították újra. Az épület 1903-ban épült, a két világháború közt ez volt a technikailag legjobban felszerelt kórház Budapesten, és itt szolgáltak a legképzettebb orvosok, ápolók is.

Lelkesedve indultunk, de az előző tíz év elvette az erőnket, ma egyötödét végezhetjük annak a munkának, amit tíz évvel ezelőtt csináltunk, azaz tulajdonképpen ingyen gyógyítunk – fogalmazott Kozma Imre. – Ilyen feltételek közt kétséges az intézmény jövője. Az új kormánytól és az új minisztertől Kozma Imre azt kérte, hogy „engedjék dolgozni őket". Hiszen az előző években fel sem merült, hogy ugyanazokkal a lehetőségekkel élni tudjanak, mint a többi kórház. A rend négymilliárd forintot fordított csak arra, hogy fennmaradjon a magyarországi tartomány ezen kórháza, amely egyébként nem állami támogatásokból, hanem adományokból tartja fenn magát.

Réthelyi Miklós, az egészségügyet is felügyelő Nemzet Erőforrás Minisztériumának vezetője ünnepi beszédében elmondta: fontos a megfelelő életkörülmények, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. A minisztérium számára prioritás az egyházakkal való együttműködés, hiszen számos kórház és oktatási, valamint szociális intézmény egyházi kézben van. Ezért már született is egy megállapodás az együttműködésről az egyházak és a minisztérium között. Azt az igazságtalanságot, amely az egyházi kórházakat érte az előző években, orvosolnunk kell – tette hozzá Réthelyi Miklós.

Bene Krisztián főigazgató kijelentette, hogy a kórház egyházi intézményként is a társadalom részeként kíván működni, és a közfeladatok ellátásából is szeretné kivenni a részét. Egyre többet dolgoztak, mígnem a teljesítményvolumen-korlát vissza nem fogta őket mesterségesen. Bene kiemelte, hogy a kórház lelkigondozó szolgálatot is tart fenn. Lakatos Tamás orvosigazgató a kórház szakmai tevékenységét ismertette, kiemelve, hogy az előző tíz évben hárommillió orvos-beteg találkozó volt az intézmény falai közt, és hogy két kutatólaboratóriumot is tartanak fenn, valamint munkatársaik jelentős oktatói tevékenységet is végeznek, valamint hogy a kardiológiai osztály a rend támogatásával jött létre.

Puskely Mária SSND egyháztörténész, a szerzetesrendek kutatója arról beszélt, hogy az irgalmas szeretet karizmája, amit az irgalmasrend is a magáénak tudhat, a Szentlélek ingyenes ajándéka mások szolgálatára. A nővér több olyan szerzetesi regulát is felidézett, amely kitér a betegek gondozására, így például az egyiptomi kopt szerzetesek regulája, amely az első monasztikus regula volt, kilenc pontban sorolja a betegekkel való bánásmód kívánalmait. Még ma is eszerint a regula szerint élnek Kairó körül a kopt szerzetesek. Nagy Szent Vazul (Bazielosz) is megemlíti a betegeket 370 körül írt regulájában, amiben a gyógyszerekre is kitér, és leszögezi, hogy „az orvostudomány Isten adománya". Puskely Mária rámutatott: ma is négy egyházi intézményben foglalkoznak betegekkel a máriapócsi bazilita nővérek. Róma kikötőjében, Ostiában alapított közkórházat két szent, egyikük egy arisztokrata lány volt, másikuk a római szenátus tagja.

Szent Ágoston is regulájának négy fejezetében említi a betegeket, és kijelenti, hogy az orvosoknak megkülönböztetett tisztelet jár, és hogy kétes kérdésekben tőlük kell tanácsot kérni. Végül Szent Benedek rendjének kolostorai mellé kórházak épültek, és a bencések indították el az első szakszerű orvosképzést. Bizáncban pedig Szent Eiréné, azaz Árpád-házi Szent Piroska alapított kórházat császárnéként. Ebben a hatalmas intézményben külön osztályok voltak, és kikötötték, hogy egy ágyban csak egy ember fekhet.

Végül Kapronczay Károly történész villantott föl érdekességeket az irgalmas rend történetéből. A rend 1684-ben, Buda ostroma alkalmából érkezett az országba, a pápa ugyanis felkérte őket a sebesültek ellátására. A megtelepedés nem volt egyszerű, és olyan is gyakran előfordult, hogy megállapodtak a várossal, egyes feladatok ellátásában, amelyet felében a rend, felében a tanács finanszírozott volna, de a tanács, azaz az önkormányzat nem fizette ki az általa vállalt összeget.

Az ünnepség végeztével a fogadás után a megjelentek megtekinthették a felújított, 430 éves törökfürdőt, amit az akkori budai pasa, Veli bej építtetett, amely másfél hónap múlva nyílik meg a nagyközönség szolgálatára, és nem csak a kórház betegei számára lesz látogatható.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük